DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Nagy örömmel hallgattam Salamon László képviselő úrnak a Demokrata Fórum nevében elmondott hozzászólását, mert valóban arról a szándékról próbálta meggyőzni a Házat, hogy szükség van egy átfogó, részletes, hosszú távra szóló törvényre, amely rendezi, úgymond, a lobbyzással kapcsolatos ügyeket, és benne a képviselők helyét, szerepét, felelősségét, jogait, kötelességeit. Mi ezt örömmel üdvözöljük. Ami miatt szót kértem, az nem is ennek a véleménynek a kimondása, hanem némileg vitatkoznom kell Salamon Lászlóval, amikor ő szakszerűtlennek nevezi ezt az előterjesztést. Adós maradt ugyan annak kifejtésével, hogy miért tekinti szakszerűtlennek+ Az kétségtelen tény, hogy azokat a célokat, amelyeket ő megfogalmazott, mint a leendő szabályozás szükséges tárgyait, ez az előterjesztés nem tartalmazza. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez a javaslat egy korlátozott tartalmú és terjedelmű javaslat. Pusztán azt kívánja megcélozni, hogy mindazok a képviselők, akik jogukkal élve különböző tulajdonú gazdasági társaságban valamifajta tisztséget viselnek, ezt hozzák nyilvánosságra. (12.40) Ez a javaslat nem tartalmaz mást. Most a kérdés úgy vetődik fel, hogy erre a nyilvánosságra hozatalra most szükség van-e, vagy pedig erre most nincsen szükség, hanem arra van szükség, hogy egy beláthatatlan jövőben majd készül valamifajta részletes szabályozás. A kérdés tehát, amit a Háznak el kell dönteni, tulajdonképpen ebben fogalmazható meg, s úgy gondolom, hogy a kettő között nincs feltétlenül ellentmondás, hiszen napjainkban világos mindenki előtt - és aki elolvassa a sajtót, tudja, miről van szó -, hogy ezt tisztességes módon, mármint a képviselők mostani különböző tisztségeit gazdasági társaságokban nyilvánosságra kellene hozni szervezett és egyértelmű módon, és a javaslat ezt tartalmazza. Ami pedig a nyugati példákat illeti, kérem szépen, azt mindnyájan tudjuk, hogy ebben az országban a gazdaság átalakítása sok-sok kínlódással és sok-sok áldozattal jár, és különleges mechanizmusokat, struktúrákat kíván és szül. Teljesen más tehát az eset, és más a közvélemény megítélése a képviselők ezzel kapcsolatos tevékenységének, mert egy ilyen kialakulatlan helyzetben, amikor is az állami tulajdon s ebből következően az állami hatóságoknak a jogköre sokkal nagyobb, mint egy kiépült piacgazdaságban, tehát ezeket a példákat, a mostani indítványt a nyugati szabályozással öszszevetni, azt hiszem, hogy nem teljesen szerencsés. Még egyszer arra hívnám fel a tisztelt Ház figyelmét, hogy itt, Katona Béla indítványában tulajdonképpen arról van szó, hogy a mostani helyzetet szervezett módon nyilvánosságra hozzuk. Hogy azután a nagynéni gazdasági befolyásának törvényi szabályozására szükség van-e vagy nincs, majd el kell dönteni valóban egy nagyon részletes és alapos törvényjavaslat vitájában, amelyet nyilvánvalóan valóban, a Kormánynak kell benyújtania a maga apparátusának a szakszerűségével és részletességével, és azt meg lehet vitatni. De úgy hiszem, hogy ezen a címen ezt az indítványt szakszerűtlennek minősíteni vagy egyáltalán elutasítani nem lenne helyes. Még egy gondolatot végezetül, ez az ún. alkotmányossági aggály. Ez egy országgyűlési határozati javaslat. Ugyanakkor szerepel benne az, hogy a képviselő köteles a különböző gazdasági társasági tisztségét bejelenteni az Országgyűlés elnökének, és az nyilvánosságra hozza. Most, kérem szépen, vita van azon, hogy ez a "köteles" kifejezés országgyűlési határozatban előírható- e, tehát kötelezhető-e egyfajta magatartásra a képviselő. Bár ezen lehet vitatkozni, de a mi felfogásunk szerint ez nem ellentétes a jogalkotásról szóló törvénnyel, mert itt az Országgyűlés tulajdonképpen magára nézve hoz kötelező intézkedéseket határozati formában, és azt hiszem, hogy kézenfekvő példa van, hogy ez nem idegen a jogalkotástól, ilyen magának az Országgyűlésnek az ügyrendje, amely határozati formában jelenik meg, és amely szintén tartalmaz kötelező rendelkezéseket a képviselőkre. Úgy hiszem tehát, hogy ez az alkotmányossági aggály nem áll meg. Mindezt csak azért szerettem volna még egyszer elmondani tehát, hogy ez az ún. szakszerűtlenség megítélésem szerint nem jogos vélemény az indítvány kapcsán, másrészt pedig világosan kell látni a Háznak, hogy milyen érdekekre akar, és mikor reagálni. Egyfajta helyzetre ez az indítvány egyfajta javaslatot tesz, és ennek szükségességét mindenki elismerte, Salamon László is. Erre most reagál a Ház ebben a formában, és később más módon, részletesebben, pontosabban szabályozza. A kettő nem üti egymást, azt hiszem, hogy mind a kettőre szükség van. Ezt kell mérlegelni majd a döntéshozatalnak. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)