DR. HAJDU ISTVÁNNÉ (FKgP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A statisztikáról szóló törvénytervezet szemmel láthatóan igyekszik megfelelni a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyoknak, közelít a korszerűbb európai szabályozáshoz és az ott kifejlődött statisztikai normákhoz. Jól példázzák ezt az általános indoklás 2. oldalán rögzített alapelvek, amelyek mindegyikével maradéktalanul egyetértünk. E hat alapelvhez azonban feltétlenül szükségesnek tartunk hozzátenni még egyet, éspedig első helyen, nevezetesen azt, hogy minden eszközzel biztosítani kell, hogy a statisztika valósághű, tárgyilagos képet adjon az ország helyzetéről és fejlődéséről. (12.00) Az így kiegészített alapelveknek a törvénytervezetben történő megvalósításával azonban már nem vagyunk ennyire elégedettek. Egyrészt nem tartjuk szerencsésnek időnként a javaslat és az indoklás közötti munkamegosztást, esetenként ellentmondást. Másrészt esetenként nem értünk egyet a javaslat szövegével, ugyanis ellentmond a nemzetközi gyakorlatnak, továbbá más törvényekkel sem harmonizál. Az első gondolatkörrel kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatalnak a közigazgatásban meghatározott helyzetéről mondunk véleményt, a második kérdéskörrel kapcsolatban pedig a hivatalos statisztikai szolgálat feladataira, a hivatalos statisztika felhasználóira és az Országos Statisztikai Tanács működésére térünk ki részletesebben, és fűzzük hozzá gondolatainkat. Nézzük az elsőt! Az indoklásban azt olvashatjuk, és ezzel maximálisan egyetértünk: "Abból a célból, hogy a statisztika a követelményeknek, alapelveknek megfeleljen és az objektivitás biztosítva legyen, a KSH-nak és elnökének helyét a közigazgatásban úgy kell meghatározni, hogy a statisztika a mindenkori politikai érdekektől mentesen, ezektől függetlenül, kizárólag szakmai szempontok szerint tudjon működni." Ugyanakkor a javaslat 4. �-a a KSH-t a Kormány közvetlen felügyelete alá rendeli, elnökét és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki. Ez megnehezíti a KSH politikai függetlenségének és szakmai autonómiájának az érvényesülését. Sokkal szerencsésebb megoldásnak találnánk, ha a KSH az Állami Számvevőszékhez hasonlóan csak az Országgyűlésnek és a törvénynek lenne alárendelve. A javaslatunkat arra alapozzuk, hogy a KSH és az Állami Számvevőszék funkciója között számos analógiát látunk. Ez a megoldás minden esetben biztonságot jelentene a Központi Statisztikai Hivatal elnöke számára az objektív szakmai szempontok érvényesítésére. A következőkben - mint már előre jeleztük - a hivatalos statisztikai szolgálat feladataira térünk ki részletesebben, és mondjuk el véleményünket. A KSH feladata elsősorban a statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása és közlése. Az utóbbival kapcsolatban két megjegyzésünk van. Először is ki kell mondani, hogy az országos statisztikai program keretében gyűjtött adatokat nyilvánosságra kell hozni, kivéve természetesen, ha azok államtitkot képeznek. Ausztriában ezzel a publikálási kényszerrel és az ebből fakadó, nyilvánosság általi kontrollal próbálják rákényszeríteni a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerveket arra, hogy tartózkodjanak a felesleges adatgyűjtéstől. Másodszor: foglalkozni szeretnék a nemzetközi tájékoztatás kérdésével. Ellentmondás tapasztalható a 23. � (2) és a 24. � (1) bekezdése között. A 24. � (1) bekezdése nagyon helyesen a hivatalos statisztikai szolgálat szervei tájékoztatási rendszerének kialakítását a szervezet vezetőjére bízza. Érthetetlen ezek után a 23. � (2) bekezdése, amely a KSH-t ruházza fel a nemzetközi tájékoztatás összehangolásával. Különösen érthetetlen ez akkor, ha tudjuk, az érintett szervezetek, minisztériumok, országos hatáskörű szervezetek, amelyeknek vezetői kormányzati felelősséggel és szakismerettel oldják meg a nemzetközi tájékoztatás feladatát is. Végezetül, a feladatokat sorra véve meg kell vizsgálni a KSH-nak az adatok kiértékelésében játszott szerepét. Véleményünk szerint a Központi Statisztikai Hivatalnak elsősorban az adatok szűken vett statisztikai értékelésével kell foglalkoznia. Így a használt fogalmak tisztázásával, az elért pontosság megállapításával, az eredmények megbízhatóságának kérdésével, az eredmények matematikai, statisztikai szempontból való értékelésével. Kevésbé tartozik a KSH feladatai közé - és ez nemcsak a mi véleményünk, hanem a nemzetközi gyakorlat is ezt támasztja alá - az adatok tartalmi elemzése és az előrejelzés. Ezek elsősorban a felhasználó feladatai. A hivatalos statisztikai szolgálat felhasználói mindenekelőtt a Kormány és szervei. Az egyes országok statisztikai rendszerének elemzői egyetértenek abban, hogy a hivatalos statisztikai rendszer elsőrendű feladata, hogy jól működő statisztikai információs rendszert nyújtson a Kormány számára. Abban is egyetértenek ugyanakkor, hogy a statisztikai szolgálatnak a kormányzaton kívüli adatfelhasználók igényeit is ki kell elégíteni. A felhasználói igények közvetítését is szolgálja a majdnem minden országban megtalálható Országos Statisztikai Tanács. Nálunk ez a KSH elnökének véleményező, tanácsadó szerve. Ha az európai gyakorlatot nézzük - akár Ausztriát, akár Németországot -, ott az Országos Statisztikai Tanács sokkal inkább a fontosabb felhasználók és a KSH között álló szerv. Feladata a felhasználói igények közvetítése, koordinálása. Működése nem esetleges, hanem jól tagolt szervezetként, szakbizottságok létrehozásával vitatják meg a hivatalos statisztikai szolgálat soros feladatait, és kísérik figyelemmel azok végrehajtását. Úgy gondoljuk, hogy nálunk is egy nagyobb önállósággal, több jogosítvánnyal rendelkező Országos Statisztikai Tanács a jelenleginél jobban meg tudná valósítani a felhasználók érdekképviseletét. Tisztelt Ház! A továbbiakban azokra a törvénymódosításainkra, amelyek megnyerték a bizottságok támogatását, nem térünk ki részletesebben, és azokról az egyébként igen lényeges kérdésekről sem szólunk, amelyek nem ennyire vitatottak, mint az előbb elmondottak. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)