DR. KIS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság ennél a törvénymódosító javaslatnál bizony szembekerült az Országgyűlés egyéb bizottságaival, többek között az alkotmányügyi bizottsággal, a költségvetési bizottsággal és némiképp a környezetvédelmi bizottsággal is, úgyhogy harcunkat kissé kilátástalan szélmalomharcként vívjuk - de nem adjuk fel. Bizottságunk ugyanis két tartózkodással, a többiek igenlő szavazatával elfogadásra javasolja ezt a törvénymódosító indítványt, azokkal a módosító indítványokkal együtt, amelyeket a mezőgazdasági bizottság ehhez a törvénymódosításhoz hozzá kíván tenni. Részleteiben: bizottságunk változatlanul szükségesnek tartja, hogy a részarány-földtulajdonosok földkimérése történjék meg az állami költségvetés terhére úgy, hogy az teljes egészében a költségvetés erre elkülönített pénzeszközeit terhelje - lévén, korábban, a kárpótlási törvény kapcsán a kárpótlásra jogosultaknak a földkimérés ingyenesen adva volt, hátrányosabb helyzetbe a részarány-földtulajdonosok sem kerülhetnek, és a részarány- tulajdonosoknál ezt a lehetőséget az állami költségvetés évente megállapított összegkeretén belül meg kell adni. Vita merült föl, hogy ezt a folyamatot hogy tudjuk elnyújtani, hogy a földhivatalok is követni tudják. Ha ugyanis most mindenki kiméretné a földjét, most kérné, egyszerre, akkor a földhivatalok ezt gyakorlatilag nem tudnák elvégezni. Elképzelhető, hogy egy olyan helyzet állna elő, hogy azok, akik éppen most művelni kívánnák a kivinni szándékozott földjüket, nem juthatnának hozzá, éppen a nagyszámú igény miatt. Bizottságunk változatlanul támogatja az eredeti előterjesztésben azt a megkötést, amely szerint az ingyenesség azokra vonatkozik, akik a földjüket művelni kívánják, tehát azt nem kívánják haszonbérbe adni, nem kívánják értékesíteni. Azt is ki akarjuk viszont mondani, a jövőre nézve is, hogy bármikor kérjék is ilyen feltételek mellett a földjük kimérését, kiadását, az ingyenes lesz, tehát a költségvetés terhére történik. A bejegyzési mentesség az illeték vonatkozásában ugyancsak megilletné ezt a kört. Ehhez a módosító indítványhoz az előterjesztők csatlakoztak, viszont a Kormány képviselője - mély meglepetéssel látjuk - nem ért ezzel egyet, jóllehet a bizottsági ülésen egyetértett. Nem tudjuk, hogy időközben milyen egyéb háttér-információkhoz jutott, amelyek korábbi álláspontjának megváltoztatására kényszerítették. A költségvetési bizottság elképzelései szerint a kimérési költséget hektáronként 1800 forintban, valamint aranykoronánként 20 forintban honorálná a költségvetés. Ezt a mezőgazdasági bizottság nem tudja támogatni - változatlanul a teljes költségmentesség mellett állunk. Nem tudtuk támogatni Szeleczky Zoltán képviselő úr módosító indítványát, amely a környezetvédelmi bizottságnak azon szándékát erősítené, amely a természetvédelmi területek állami tulajdonba vételét szorgalmazná, és a részaránytulajdonnál egy külön, pénzbeni kártalanítást állapítana meg. (10.30) A mi álláspontunk szerint itt a költségvetési bizottságnak, a környezetvédelmi bizottságnak és a mezőgazdasági bizottságnak együttesen kell kialakítani egy álláspontot, amely megnyugtató lesz a földtulajdonosoknak és a természetvédelemnek is, valamint az állami költségvetést sem terheli meg túlzottan, de az ilyen burkolt államosítást a mezőgazdasági bizottság nem tudja támogatni, és nem fogadja el. Vita alakult ki arról is, hogy mi legyen a visszamenőlegesen már kimért, kiadott földtulajdonok költségeivel, amit azok a gazdák térítettek meg, akik 1990 óta a földjeik részaránytulajdonát gyakorlatilag már kivitték a szövetkezetből. Itt olyan kompromisszumos megoldást találtunk, amely a visszamenőlegességet mindössze 1992. január 1-ig engedné meg, és átalányrendszerben adna költségtérítést ezeknek a gazdáknak a korábbi kimérési költségeik fedezésére, ami öt hektárig 3000 forint, tíz hektárig 2500 forint, tíz hektár felett 1500 forintot jelentene hektáronként. Ezt gyakorlatilag a mezőgazdasági bizottság két ellenvetéssel ugyancsak elfogadta, viszont a Kormány képviselője és a költségvetési bizottság ezzel nem tud egyetérteni. Összességében a mezőgazdasági bizottság álláspontja az, hogy a földkiméréseket, amennyire lehet, az állami költségvetés túlzott megterhelése nélkül át kell vállalni úgy, hogy a földkiadásban részesülő gazdákat hátrány ne érje. Befejezésül utalnék Gali Ákos kedves képviselőtársunk Figyelőben megjelent nyilatkozatára, amelyben azt jelezte, hogy nincs a világon olyan ország, ahol ennyit foglalkoztak volna a földrendezéssel, a földkiadó bizottságoknak a gazdasági hátterével és történetével. Nagyon köszönjük ezt a megtisztelő figyelmet, de valóban szükség van erre, ugyanis olyan kardinális politikai kérdést is érint ez a kör, nemcsak gazdaságit, amit az Országgyűlés egyik napról a másikra nem tudhat maga mögött, és nem is söpörhet le az asztalról, s a mezőgazdasági bizottság ennek szellemében tette meg módosító indítványait. Nagyon szépen kérem a képviselőtársainkat, szíveskedjenek a bizottságunk módosító indítványait támogatni, ugyanis ezek nem pártalapon, hanem szakmai és politikai szempontból egy egységes kép szerint kerültek kialakításra. Köszönöm szépen. (Taps.)