DR. KERTÉSZ ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Utalva Gali Ákos képviselőtársunk megjegyzésére, hozzá kell tennem, elég szomorú, hogy ennyit kell foglalkoznunk ezekkel a dolgokkal. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a gyakorlati élet teszi ezt szükségessé, másrészt az, hogy ezek önálló képviselői indítványok, bár az FM apparátusa, szakemberei segítettek ezeknek kidolgozásában, jobbátételében, de mégis ezek önálló indítványok voltak, a gyakorlati élet követeli ki ezt tőlünk. (11.00) A legtöbb helyen - hogy úgy mondjam - józan paraszti ésszel némelyik kérdést megpróbálták már rendezni, de tulajdonképpen néha csak utána megyünk a dolgoknak. Az együttes jelentésben részletezem az egyes képviselői módosító indítványokkal kapcsolatos bizottsági véleményt. Cséfalvay Gyula és Horváth Tivadar képviselőtársunk módosító javaslatához bizottságunk olyan irányú módosítást adott be, amelyik a teljesítési sorrendet a földkijelöléseknél olyanképpen módosítja, hogy a belterületi és külterületi földek után azokat, ahol a meglévő tanyához csatlakozó terület bevitelével keletkezett részarány- földtulajdon következne sorrendben, ezt a bizottságunk támogatta. Meg kell jegyeznem összességében is, hogy a mezőgazdasági bizottság indítványainak legtöbb részét bizottságunk egyhangúlag amelyiket kevés mértékben is, azt is 75%-os arányban - támogatta. A másik fontos feltétel a határidők kérdése. Itt 9 igen és 3 tartózkodás mellett bizottságunk olyan módosító indítványt adott be, amelyik a földkijelölési határozat életbelépése után, a jogerőre emelkedés életbe- lépése után számítja a 60 napos határidőt. Bizottságunk ezt 75%-os mértékben támogatta. Pelcsinszki Boleszláv képviselőtársunk három változatban adott be módosító indítványt ahhoz a kérdéshez, hogy a földterületben jelentkező értéknövelő beruházások milyen formában kerülhessenek törlesztésre. Egyik változatában ő az üzletrészeket kívánja felhasználni, azonban olyan formában, hogy egyikféleképpen hitellehetőséget biztosítana, másik formában pedig a 200 forint/aranykoronánál magasabb értéknövekedést a költségvetésre terhelné. Az ellenzék részéről ezzel egyetértettünk, de bizottságunk nem támogatta ezt az indítványt. Egy másik fontos kérdéskör volt a tanyatulajdonosok körének a meghatározása. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatta azt a képviselőtársunk által beadott indítványt, amely szerint a Polgári Törvénykönyv 685. szakaszának b) pontja alapján valamennyi rokonra kiterjesztette volna a földkimérési lehetőséget. De elfogadtuk, bizottságunk beadta azt a kompromisszumos megoldást, hogy a tanyatulajdonos, annak házastársa, valamint egyenes ági rokona részesülhessen előnyben a tanya körüli földek kimérésénél. Ezzel tulajdonképpen nem értett egyet a kárpótlási hivatal képviselője, meg kell jegyeznem, hogy egyszer már így is korlátozásra került a Polgári Törvénykönyv alapján a kárpótlás kérdése. Mizsei képviselőtársunk a tanya fogalmának meghatározásához adott be egy módosító indítványt, mégpedig ennek az az oka, hogy az idők folyamán a települést jelző táblákat néha okkal, ok nélkül módosították, áthelyezték. Ő szeretné ezt a fogalmat úgy rögzíteni, hogy tanyának minősüljön jelenleg is még az, amelyik megőrizte mezőgazdasági jellegét és funkcióját. Ezt a bizottságunk támogatta. A módosító javaslatokkal együtt bizottságunk az önálló képviselői indítványt 13 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta, és ezt elfogadásra ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)