SZELÉNYI ZSUZSANNA (FIDESZ): Köszönöm szépen! Csak nagyon röviden szeretnék szólni, néhány kiegészítést, illetve pontosítást szeretnék tenni, elsősorban Vona Ferenc képviselőtársam felszólalása kapcsán, illetve úgy gondolom, a múlt heti vitában Horváth Tivadar képviselőtársam pontatlanságokat mondott, illetve bizonyos fogalmakat nem egészen helyesen használt. Amikor erről a törvényről beszélünk, akkor tudnunk kell pontosan, hogy kik azok az emberek, akikről szó van, akikről ez a törvény szól. Elsősorban azokról a külföldiekről van szó, akik Magyarországra egyáltalán a lábukat beteszik. Ezeknek a túlnyomó többsége turista, akik egypár hétig tartózkodnak Magyarországon, aztán elhagyják az országot. Ittlétükről egyébként majd a későbbiekben fogok adatokat is mondani egy másik felszólalásomban. Legtöbbjük pozitív és hasznot hajt ennek az országnak, idehozzák a pénzüket, ami nekünk jó, és az ő ittlétükből általában, túlnyomó többségben semmiféle probléma nem származik. Természetesen vannak másmilyenek is, de ez azért elhanyagolható nagyságrendű, csak egypár százalék. (12.30) A másik csoport a bevándorlók. Amikor a bevándorlókról beszélünk, és ezekről a feltételekről, amik a bevándorláshoz szükségesek, akkor tudnunk kell, hogy ezeket a bevándorlókat az állam nem támogatja anyagilag. Ezek a bevándorlók vagy tartósan Magyarországon tartózkodók azok a diákok, akik évekig itt tanulnak, azok, akik ide jönnek, különböző időszakos, hosszabb- rövidebb munkát vállalnak, azok, akik itt vállalkozásokat csinálnak és ezért Magyarországon le akarnak telepedni, de nem akarnak magyar állampolgárokká válni, illetve azok az emberek, akik például Magyarországon akarnak élni, de szintén nem akarnak állampolgárokká lenni, azok az öregek, akik visszajönnek, akik külföldi állampolgárok, de eredetileg magyarok stb. Tehát ezek a bevándorlók azok, akikről ez a törvény szól. Tehát ezeket a feltételeket, az ittlétüknek a feltételeit nem az állam teremti meg, hanem ők maguk saját erőforrásaikból teremtik meg, akár a hat négyzetmétert, akár a megélhetésükhöz szükséges anyagi fedezetet. Ez a törvény nem a menekültekről szól. Tehát amikor arról beszélünk, hogy a befogadásuk milyenféle tűrőképességeket igényel, akkor itt beszélhetünk türelemről, meg beszélhetünk pszichológiai tűrőképességről, de semmiképpen nem beszélhetünk a magyar állampolgároknak az anyagi tűrőképességéről, mert ezeket az embereket ez az állam nem finanszírozza. Tehát szeretném, ha ezt mindenki pontosan látná. Egy másik megjegyzést szeretnék tenni. Amikor a bevándorlókkal kapcsolatos problémákról és negatívumokról beszélünk, akkor azt a másik nagyon fontos tényt is látnunk kell, hogy a Magyarországra bevándorlók az elmúlt évek során 75-80%-ban azok a magyar nemzetiségű nem magyar állampolgárok, akik például a szomszédos országokban laknak. Azok az emberek, akikről Zétényi Zsolt képviselőtársam is beszélt, például a környékbeli országoknak a magyar értelmiségijei - természetesen nem csak ők -, azok a fiatalok, azok a munkaképes és aktív emberek, akik eljönnek a szomszédos országokból. Tehát lássuk azt, hogy magyar emberekről van szó túlnyomó többségben, amikor a bevándorlókról beszélünk, magyar nemzetiségűekről, illetve azt is lássuk - és szeretném támogatni Zétényi Zsoltnak ez utóbbi megjegyzését -, amikor a könnyítési lehetőségeknek a minden további nélküli bővítéséről beszélünk, akkor ezt a tény mindenképpen tartsuk a szemünk előtt, hogy itt ezekről az emberekről van szó. Ez azt az üzenetet hordozza magában, hogy mi azt szeretnénk, ha a környékbeli magyarok mind ide jönnének Magyarországra, elsősorban azok, akik munkaképesek, akik fiatalok, akik az energiát és lendületet hordozzák magukban. Tehát a részünkről mindenképpen egy nagyon óvatos mérlegelést kíván ez a törvény, és pontosan tudnunk kell, hogy kikről szól. Köszönöm szépen. (Taps.)