DR. SZABÓ TAMÁS tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen ezt a kérdést Suchman képviselő úrtól, mert van alkalom arra, hogy erről a bonyolult egzisztenciahitel-kérdésről néhány szót váltsunk a magyar Parlamentben. Először is örülök annak, hogy a képviselő úr nagy előrelépésnek tartja azokat a tájékoztató dokumentációkat, amelyek a technikához kapcsolódnak, amelyet önök ismernek. Örülök annak, hogy a kínálat átláthatóságát is egyre jobbnak értékeli a képviselő úr. De kétségtelen: a különféle technikák egyedi kérdései még további tárgyalásokra adnak alkalmat. Szeretném kiemelni, hogy nemcsak az egzisztenciahitel nevű intézmény működik, ahol az elmúlt két évben háromszor változtattunk feltételt, pont azért, hogy a hazai tulajdonlás minél inkább terjedjen, és most már az egzisztenciahitel feltételrendszere a maga 3% alapkamatával, 15 éves futamidejével, 3%-os törlesztési moratóriumával, azt gondolom, olyan, ami reálisan igénybe vehető. De szeretném megemlíteni, hogy a lízingkonstrukció kidolgozására is feladatot adtam és bevezettük; a részletfizetési konstrukció kidolgozására még a múlt évben feladatot adtam, és bevezettük a gyakorlatban. És csak egy mondatot szeretnék arról mondani, hogy a Kormány két héttel ezelőtt egy, a kisbefektetőket megcélzó privatizációs programot is elfogadott, mert én a legnagyobb híve vagyok - ezt szeretném kijelenteni - a hazai tulajdonlás megerősítésének kedvezmények által és a privatizáció felgyorsítása célrendszerének. Arra a kérdésre, amit Suchman Tamás nagyon jól körbejárt, tulajdonképpen az a válasz, hogy esetileg kell üzleti szempontból eldönteni, hogy mit alkalmazunk. Mert egyik oldalról igaz, hogy több lenne a vevő, ha bizonyos vagyontárgyak teljeskörűen az egzisztenciahitel értékesítési csatornájába mennének be, de abban is igaza van, hogy annak a vállalatnak, aminek egy részét készpénzért adjuk el, szükség van arra a készpénzre, ami az adott vagyontárgy értékesítéséből befolyik. Tulajdonképpen itt ilyen üzleti döntéseket, és mindig egyedi üzleti döntéseket kell hozni, hogy mire van szükség. Az is tény egyébként, hogy mondjuk a felszámolási eljárásokban a reorganizációs jellegű kivásárlásokhoz kellene olcsó hitel. De egy bankfiók vezetőjének nem kell elmondanom, hogy ilyen olcsó hitel akkor áll rendelkezésre készpénzként, hogyha olcsó források is rendelkezésre állnak. Itt az elmúlt másfél évben kétségtelen, hogy csökkent a bankok kamatterhelése, forrásköltsége is, csak még mindig nem olyan a kamatszint, mint amit úgy igazán szeretnénk és amit élveznének a vállalkozók. De a tendencia azért azt gondolom, egyértelmű. Ebből a szempontból a konkrét kérdésre, amit a képviselő úr feltett, azt mondom, hogy 1. Az egzisztenciahitel kibővítésére nincs szükség, mert elvileg mindenütt alkalmazható, dönteni kell, hol alkalmazza az ember és hol nem. 2. Valóban szükség van, azt gondolom, és a Kormány ez ügyben feladatot is szabott az illetékes szervezetnek arra, hogy dolgozza ki a reorganizációs hitelkonstrukció kamattámogatását - mert itt arról lehet szó -, ez a munka folyamatban van. Nem tudok a múlt héten történt kormánydöntésről ez ügyben, de a munkát végzi a pénzügyi apparátus. Kérem ennek alapján tájékoztatásom elfogadását. Köszönöm. (14.40)