Tartalom Előző Következő

TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A sürgősséget röviden indokolnám. A gazdasági bizottság most előterjesztett törvényjavaslata - amely az 1993. évi költségvetési törvényt kívánja módosítani - Gaál Gyula és Soós Károly Attila képviselőtársunk 9490-es számú, múlt héten az Országgyűlés által el nem fogadott törvényjavaslatának módosított változata. Az el nem fogadott törvényjavaslatban képviselőtársaink az 1993. évi költségvetési törvény 32. �- ának (1) bekezdésével kapcsolatban olyan módosító javaslatot nyújtottak be az Országgyűléshez, melynek értelmében vissza kellett volna állítani az oktatási- nevelési feladatokat főtevékenységként végző gazdálkodószervek normatív állami támogatását. Ezt az 1993. évi költségvetési törvény változtatta meg olyan meggondolás alapján, hogy a szakmunkástanulók gyakorlati oktatását fő tevékenységként végző gazdasági társaságok részére az alapképzés költségeihez adható hozzájárulást a szakképzési alap terhére kell folyósítani, a gazdasági társaságok pedig, ha óvodai nevelést vagy gimnáziumi oktatást végeznek, átalakulhatnak olyan szervezetté - társadalmi szerv, alapítvány -, amely nem állami nevelési-oktatási intézményként normatív állami hozzájárulás igénybevételére jogosult. A szakmunkástanulók gyakorlati oktatását nem főtevékenységként végző gazdálkodó szervezetek támogatása a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény szerint megoldott. A vállalatok költségeiket az alapból levonhatják, illetve visszaigényelhetik. A gazdasági bizottság ülésén azonban megállapításra került - éppen a benyújtott törvénymódosítás alapján -, hogy a főtevékenységként ilyen feladatokat ellátó gazdasági társaságok támogatásáról a hivatkozott törvény nem rendelkezik, illetve az erre vonatkozó törvénymódosítás még késik. Az elmondottak alapján nem lett volna célszerű, ha az Országgyűlés a gazdasági társaságok oktatási tevékenységének támogatását a humánpolitikai támogatás terhére, a korábbi évek gyakorlata szerint, viszszaállította volna, mert ebben az esetben több tízezer szakmunkástanuló gyakorlati oktatásának pénzügyi fedezetéről is a humánpolitikai támogatásból kellene gondoskodni. Ugyanakkor az ilyen támogatási rendszer a vállalatoktól, a reálszférától való elkülönülésre ösztönözné a szakmunkásképzést. A kialakult rendezetlen helyzetre tekintettel, átmeneti megoldásként javasoljuk olyan módosító javaslat elfogadását, amely az összes oktatási- nevelési közfeladatot főtevékenységként végző - tehát nemcsak a szakmunkásképzők - gazdasági társaság számára is lehetővé tenné az 1992-93-as tanév kezdetétől 1992. december hó végéig folyósított humánpolitikai támogatásnak a jelen tanév végéig való meghosszabbítását. Ezzel az eredeti helyzet az 1992-93-as tanév végéig visszaáll. Az 1993-94-es tanévre viszont, az említett jogszabályi módosítás alapján, a szakmunkásképzésnél a szakképzési alapból történő finanszírozást kell biztosítani. A törvényjavaslatunkban foglalt megoldással - az előzetes egyeztetés alapján - a Pénzügyminisztérium, tehát a Kormány egyetért. A törvényjavaslat sürgős tárgyalását pedig a szóban forgó intézmények finanszírozásának azonnali megoldása, illetve ennek törvényi megalapozása indokolja. A gazdasági bizottság 1993. április 28-ai ülésén a törvényjavaslatot a jelen lévő kormánypárti és ellenzéki képviselők egyhangúlag fogadták el. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a sürgős tárgyalást határozatával elrendelni szíveskedjék. (Szórványos taps.)