Tartalom Előző Következő

DR. ZACSEK GYULA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. E hét péntekén lehet nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási képviselőket választani. Köztudomású, hogy a választásokon indulni kívánt a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége is, de előbb az indulását, utóbb pedig a fellebbezését is elutasították. A választáson indulás feltételeit néhány hónappal ezelőtt törvényben szabályozta az Országgyűlés. E törvényben felsorolt feltételek értelmezése körül támadt a bonyodalom, és a bírósági jogértelmezés eredménye az, hogy a mezőgazdaságból élő lakosság most nem állíthat saját jelölteket. A vidék Magyarországának forrongása teljesen érthető. Most, amikor több százezren jutnak földhöz, most, amikor megszűnnek a kolhoztípusú termelőszövetkezetek, most, amikor a vidék előtt felcsillan az önerőből végrehajtható rendszerváltozás, éppen akkor történik meg, hogy a milliós lakosságrészt képviselő gazdaköröket kizárták abból, hogy jelölteket állíthasson a hét végi választásokra. Mint önök előtt is ismeretes, az elmúlt rendszerben a termelőszövetkezetekben dolgozóknak nem volt lehetőségük szakszervezeti érdekvédelmi szervezetbe tömörülni, hiszen a szakszervezetek nem voltak jelen a termelőszövetkezetekben. A mezőgazdaságból élő tömegek joggal érzik úgy, hogy a hét végén nem történik más, mint a szocialista érdekvédelmi rendszer képviselőinek bebetonozása, a közelmúltbeli nómenklatúra hatalmának átmentéséhez való asszisztálás. (Zaj.) Mindjárt az első bizonyíték: önök is látták, hogy több újságban megjelent hirdetéseken + (Egy újságot emel föl.) + többek között Nagy Sándort, a SZOT volt legfőbb vezetőjét, az átfestett MSZOSZ fejét, az MSZMP Központi Bizottságánál megszokott, a nemzetet cinikusan, megalázóan szembemosolygó fényképe mellé írva vagyon: "Válaszd+" - így, tegező stílusban+ (Dr. Hack Péter: Csak a barátoknak szól.) + tehát: "Válaszd - hogy dönthess!" Nos, mindenki tudja, hogy miként dönthetett, aki annak idején őt és harcostársait választotta. Most ismét kecskére bízná az ország a káposztát? Olyan személyek kínálják magukat, akik a szakszervezeti vagyonnal sem voltak hajlandók elszámolni - törvény ide, törvény oda. De említhetném Forgács Pál urat is, a Soros Alapítvány szakszervezeti témafelelősét, aki olyan beteg volt még nemrég, hogy le kellett mondania a Liga vezetői tisztéről - most ismét megérezte a pénz és hatalom együttes szagát? Ilyen gyorsan meggyógyult? (Közbekiáltások a bal oldalról: Pfuj!) Ezek a személyek most valóban beleröhöghetnek a képünkbe, mert a rendszerváltás első éveiben szabadon szerveződő érdek-képviseleti szervezetek, amelyek nem hajlandók az állampárti és pártállami rendszernek megfelelően építkezni, most ki vannak zárva. A gazdák esetében az ország lakosságának 20- 40%-áról is szó lehet. Milyen alapon kényszerítheti ma bárki e jelentős réteget arra, hogy a volt elvtársakra szavazzon azért, mert saját érdekvédelmi szervezeteit kizárták e választásból? De nemcsak a Gazdakörök Országos Szövetsége van kizárva: más érdekvédelmi szervezetek is sérelmezik ezt, ezért bojkottálják a hét végi választásokat. A fentieken túl még két apróságra szeretném ráirányítani a tisztelt Ház és a nemzet figyelmét. A választáson induló szakszervezetek azt követelik, hogy a társadalombiztosításnak ígért vagyon és az önálló gazdálkodási jog mellé a Kormány adjon költségvetési garanciákat is. Ez a törekvés a követelők részéről természetes, ámbár a mindenkori Kormányra és Parlamentre veszélyes követelésről szól. (10.30) Valójában azt kérik a választásokon induló szakszervezetek, hogy ha a nagy önállóságuk közepette véletlenül rosszul gazdálkodnának, akkor ennek az árát a költségvetésen keresztül az egész társadalom fizesse majd meg. Az a gyanúm azonban, hogy az állami garanciavállalás követelésének más oka is van. A gyógyszeriparunk, az orvosi ellátáshoz szükséges anyag- és eszközgyártás, valamint ezek kereskedelme eddig állami kézben volt, és most folyik a privatizációja. A Chinoin példája állhat a leendő társadalombiztosításért felelősök előtt, amikor attól tartanak, hogy ha a privatizáció során külföldi kézbe kerül a gyógyszeriparunk és orvosialapanyag- iparunk, akkor könnyen előfordulhat, hogy eltűnnek az eddigi hazai gyártású termékek, és helyette csak a tízszer, hússzor drágább külföldi termék lesz kapható, ez pedig csődbe juttathatja az eddig is veszteséges társadalombiztosítást. Jól érzik ezt a privatizációs veszélyt a volt elvtársak, és ezért is kérnek kormánygaranciákat. Összefoglalva: a gazdakörökkel kapcsolatos döntés milliós réteget fosztott meg a szabad választás lehetőségétől, és kényszeríti őket arra, hogy régi, ismert nevek közül választhassanak. Ilyen körülmények között a gazdakörökben óhatatlanul és jogosan merül fel az a kérdés, hogy vajon alkotmányos-e az a törvényi rendelkezés, amelynek értelmezése kizárhat ekkora réteget képviselő érdekvédelmi szervezetet a jelöltállítás lehetőségéből. Érthető ezért, ha egyes gazdakörök, amelyeknek tagjai valódi rendszerváltozást szerettek volna, nem mennek el szavazni a nagysándorokra és forgácspálokra, ha saját jelöltet nem állíthattak. (Zaj. - Dr. Géczi József: Honnan tudod?) Köszönöm figyelmüket! (Taps a jobb oldalon.)