DR. BERTHA ZOLTÁN (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget, három percet kérek. Az ország második legnagyobb települése, Debrecen tudvalevőleg a magyarországi reformátusság központjának számít. Itt állt elő az a döbbenetes helyzet, hogy a református egyház a várostól, az önkormányzattól mindeddig még egyetlen ingatlantulajdont, egyetlen négyzetméternyi területet nem kapott vissza jogtalanul elkobzott vagyonrészeiből. Tavaly az egyház elindította a református kollégium általános iskoláját, a város egyetlen ilyen intézményét. A két első osztály számára a nagykollégiummal egy műemlékegyüttest képező, úgynevezett Füvészkert utcai épületben jelölte ki a közgyűlési határozat a szükséges két tantermet, ott, ahol régen is református iskola működött, leszögezve, hogy az évenkénti új első osztályokkal való bővüléshez a tanteremigényt megfelelően kielégítik. Ez értelemszerűen, logikusan és messzemenő ésszerűséggel ezt az épületet jelenti. Ráadásul az egyház csak használati jogot kér. S most mégis, mindennek ellenére veszélybe került ez az egyetlen református elemi iskola a kétszázezres nagyvárosban. Félő, hogy a képviselő-testület, természetesen baloldali és liberálisnak nevezett többsége révén, múlt évi döntését megmásítva kiteszi innen az iskolát, bizonytalanságba sodorja, működését ellehetetleníti, a már egyszer eldöntött méltó elhelyezés helyett ideiglenes, távlattalan álmegoldásokkal szétzilálja, hányattatja, tönkreteszi. A belvárosi, a kollégiumhoz közeli lehetőség megteremtése a szerves összetartozás miatt és azért is elengedhetetlen, mert ez az iskola nyilvánvalóan a nagyváros egész területéről fogadja a gyermekeket. S hogy mekkora igény van rá, azt a többszörös túljelentkezés s a máris több ezerre rúgó támogató aláírás demonstrálja, amellyel ezrek kérik az iskola itteni, Füvészkert utcai folytonosságát. Fenyeget tehát, hogy a városi önkormányzat - többségének szégyenére - nem lesz hajlandó megfelelő, méltó elhelyezést biztosítani az egyetlen református elemi iskolának. Ez pedig debreceni és országos méretekben egyaránt botrányos s általában az egyházi ingatlanügyekben megmutatkozó bizonytalankodás, vonakodás. Mert a debreceni tanítóképző főiskola tulajdonjogát az államtól nyerte vissza az egyház, s olyan szigorú feltételekkel, megkötésekkel, hogy ott csorbítatlanul és minden szempontból biztosítani kell az eddigi oktatási körülmények egészét. Ezt a garantált világnézeti semlegességet pedig nem sértheti meg egy ideológiailag elkötelezett iskola odatelepítése, hiába ajánlgatják ezt egyesek. Szükség van tehát a Füvészkert utcai református elemire. Ez az egész eset azért is szomorú, mert végeredményben politikai tendencia: az erősödő vallásellenesség, hagyományellenesség, tradicionális kultúraellenesség lepleződik le általa. S ha ez eluralkodik, a legyőzöttnek látszott és remélt, fél évszázados ateista diktatúra vonásai élednek újra, kinek szégyenére, kinek szenvedésére. Köszönöm. (Taps.)