Tartalom Előző Következő

DR. SZABÓ IVÁN pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A felvetett probléma igen ismerős a kormányzat körében is, hiszen ez év januárjában a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank közös előterjesztésében tárgyalta a Kormány a közszolgáltató vállalatok kintlévőségének kezeléséről szóló előterjesztést. Megjegyzem, hogy az előterjesztés elkészítésében jelentősen közreműködtek a közszolgáltató vállalatok és azok érdek-képviseleti szervei is. A Kormány többek között határozatot hozott arról, hogy a víz- és csatornaszolgáltatás terén jogszabályi módosításokra van szükség. E vállalkozások pénzbeszedési lehetősége ugyanis - a szolgáltatási kényszer miatt - az átlagosnál is kedvezőtlenebb. E kérdés rendezése várhatóan a közeljövőben a Parlament elé kerülő vízügyi törvény keretében fog megtörténni. A kormányzat ezenkívül a csődről és a felszámolásról szóló törvény napirenden lévő módosítása során is kedvezményezni kívánja a közszolgáltató vállalatokat. Ennek keretében azoknak a közszolgáltató vállalatoknak, amelyeket jogszabály kötelez bizonyos szolgáltatások nyújtására, biztosítani kívánja, hogy a csődeljárás során a moratórium ideje alatt is hozzájuthassanak az őket megillető díjhoz. A közszolgáltató vállalatoknál felhalmozódott és be nem szedett díjhátralék egyébként a gazdaság egészében jelen lévő általános likviditási helyzet és fizetési fegyelem hű tükörképe. Megoldás is csak - az említett rásegítő intézkedések mellett - a gazdaság egészét érintő változásokkal párhuzamosan képzelhető el. A követelések behajtásában - anélkül, hogy a feladatot a közszolgáltató vállalatok számára saját minőségemben kívánnám megszabni - természetesen maguknak a közszolgáltató vállalatoknak is vannak tennivalói. Abban, azt hiszem, egyetérthetünk, hogy lehet emelni a díjbeszedés hatékonyságát, továbbá - mint ahogy erre egyébként is vannak jó példák - lehet megfelelő, biztonságos fizetési megállapodást is kötni a partnerekkel. A fizetést megtagadókkal szemben, nem minden esetben, de elképzelhető a szolgáltatás megszüntetése is, illetőleg ennek csak kilátásbahelyezése is jelentős eredményeket hozott a múlt évben, és a közszolgáltatók egy része élt is ezzel a lehetőséggel. A lakosság közszolgáltatókkal szembeni tartozásának rendezése sajátos megoldásokat is kíván. Nem kevesen önhibájukon kívül nem tudnak eleget tenni tartozásaiknak, mert munkanélküliek, vagy a család jövedelmi helyzete nem teszi lehetővé a díj fizetését. Úgy hiszem, a tavaly ősszel elfogadott szociális törvény megfelelő keretet biztosít arra, hogy ilyen esetekben a lakhatási támogatás révén azok, akiket ez megillet, hozzájussanak az önkormányzatokon keresztül azokhoz a pénzekhez, amelyek befizetésével lehetővé válik a közüzemi díjaknak vagy azok egy részének kifizetése. Sajnálatos módon jeleznem kell, hogy a nemfizetési hajlam eléggé magas azoknak a körében, akiknek jövedelmi viszonyaik nem teszik lehetővé és indokolttá, hogy a szociális törvény keretei között is megkapják ezeket a segélyeket. Tisztelt képviselőtársam! A közszolgáltató vállalatoknak be nem fizetett díjhátralékok csökkentése közös erőfeszítést igényel, ugyanis a kormányzat csak a válaszban említett jogszabály-módosításokkal és a rásegítő gazdasági környezet kialakításával kíván és tud ebben részt venni. Kívánatos, hogy a társadalom többi rétegei és szervezetei azonos mértékben részt vegyenek ebben a szervezett akcióban - mindenki a maga helyén: maguk a közszolgáltató vállalatok, az önkormányzatok és a törvényi és jogszabályi háttérrel maga a Kormány, illetőleg az Országgyűlés. (Szórványos taps.)