DR. SZABÓ TAMÁS tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Örülök, hogy ennek a kérdésnek - és ennek a nem új keletű kérdésnek - a kapcsán az utóbbi hetek egyik szenzációjára is kitérhetek, ami a múlt héten elég sok újságcikk megszületését eredményezte. Az ügy, ami nem új keletű, az, hogy Teleki Pál urat szakértőként az akkori ipari miniszter, Bod Péter Ákos kérte fel munkája támogatására, amihez hozzájárult akkori foglalkoztatója, az Amerikai Egyesült Államok kormánya is, az amerikai törvényeknek megfelelően. Teleki Pál úr annak a programnak a keretében és annak a szándéknak a keretében érkezett haza, hogy a maguknak nevet, rangot szerzett magyar szakemberek támogassák a magyar átalakulást, és azt gondolom, ez mindannyiunk érdeke. Másodszor - és most már a konkrét kérdésekre rátérve -: igen, az is megfelel a valóságnak, hogy Teleki Pál úr 1991. és 1992. években a MOL Rt. elnöki posztját töltötte be, mondom ismét, mely tisztségre a MOL Rt. igazgatósága szavazás útján választotta meg őt. Egy igazgatóság elnöki megbízatása jelölés és választás eredménye, és a magyar társasági törvény és a hatályos szabályok, Polgári Törvénykönyv adják meg ennek kereteit. Ebben a vonatkozásban nem munkaviszony jön létre, így munkaadóról és munkabérről nem beszélhetünk. Egyébként valóban az amerikai kormány alkalmazásában állt a MOL elnökségi funkciójának betöltése idején. Erre egyik oldalról a lehetőséget az amerikai törvények adják meg, a másik oldalról pedig - ismétlem - a magyar társasági jog semmilyen ilyen jellegű tiltást nem tartalmaz. Második kérdése kapcsán, amely úgy szólt, hogy a Kormányt mi hatalmazza fel egy ilyen elnöki posztra való kijelölésre és megálasztásra, egy pontosítást szeretnék tenni, ha megengedi, hogy ez a megválasztás nem a Magyar Köztársaság Kormánya által történt, hanem a MOL Rt. igazgatósága által történt. A nemzetközi gyakorlatban egyébként teljesen bevett forma, hogy egy köztiszteletben álló szakembert felkérnek és megválasztanak ilyen tisztségekre. És azt gondolom, hogy bár képviselőtársam nem említett kérdésében ilyet, de a múlt heti újságcikkek néhányszor sejtetni engedtek olyan megjegyzéseket, amelyek kapcsán ki kell hogy térjek arra, hogy egyikünk sem kérdőjelezheti meg Teleki Pál úr magyarságát, hazaszeretetét és a magyar ügy iránti elkötelezettségét. És azt is szeretném leszögezni, hogy nem rajta múlott, hogy negyven évig nem élhetett Magyarországon! Második kérdésére tehát még egyszer: hogy milyen jogszabály hatalmazza fel most már egy gazdsági társaság vezető testületét egy elnök megválasztására, megint csak azt kell mondanom, hogy a magyar társasági jog határozza meg, és semmi nem tiltja, hogy egy hosszabb időt külföldön töltött magyar állampolgárt válasszanak meg egy ilyen tisztségre. A harmadik kérdést ezek után, azt hiszem, nem érdemes megválaszolni, mert ezekben az esetekben nem kormányközi megállapodásokról van szó, ezeket a kérdéseket nem kormányközi megállapodások szabályozzák. Végül, mivel képviselőtársam a kérdése felvezetése kapcsán megemlítette és a kérdésébe is belefűzte az elmúlt hét néhány újsághírét, szeretnék kitérni erre is, mert ennek kapcsán, azt hiszem, elég sok torz információ jelent meg, és szeretnék ezekkel kapcsolatban világos képet adni. Szeretném még egyszer leszögezni, hogy érdekünkben áll, hogy magasan képzett, elismert szakemberek Magyarországra visszajöjjenek és támogassák a magyar átalakulást. Ha eközben találunk finanszírozási megoldásokat, amelyek nem a magyar társaságokat és nem a magyar Kormányt teszik ezen anyagi kötelezettségek megcélzottjává, azt gondolom, ez külön öröm, mert támogatást kap a magyar átalakulás. (Moraj a bal oldalon.) Három dolgot szeretnék leszögezni ezzel kapcsolatban. Az első az, hogy a magyar jog nem tilt ilyen lépéseket, és azt gondolom, hogy a magyar közvélekedés támogatja a külföldön élő magyar szakemberek hazai munkálkodását. Másodszor szeretném leszögezni, hogy az ilyen megoldások a külföldi törvények szerint hogyan ítéltetnek, az a külföldi kormányok dolga, és nekünk nem lehet feladatunk, hogy ezt bármilyen módon megítéljük. Ha ezekben változások következnek be, akkor azt természetesen Magyarországon is tudomásul kell vennünk. És harmadszor, szeretnék mindenkit biztosítani, hogy minden szerződésben teljes mértékben biztosítva van a szuverenitás teljes védelme, és biztosítékok vannak arra nézve, hogy semmilyen egészségtelen vagy elítélhető befolyás vagy befolyásolás nem érvényesülhet. Kérem ezek után tájékoztatásom tudomásulvételét. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)