Tartalom Előző Következő

VÁRKONYI ISTVÁN, az MDF vezérszónoka: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Mielőtt frakcióm álláspontját ismertetném, szeretnék egy szubjektív megjegyzést tenni. Azt hiszem, mindnyájan, akik megtisztelték ezt az igen fontos törvényt azzal, hogy ma esti jelenlétükkel itt vannak, annak fontosságát hangsúlyozzák, hogy milyen sürgető ez a törvény. Ugyanakkor nagyon nagy sajnálattal kell megállapítanom, hogy ilyen fontos horderejű kérdésben csak ilyen kicsi az érdeklődés. Köszönöm, hogy ennyi szubjektivitást belevihettem. Tisztelt Ház! Törvényalkotásunk egy új szakaszához érkeztünk a most egymást követően benyújtott közoktatási és szakképzési törvényjavaslatokkal. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója - ismereteink szerint - az itt helyet foglaló többi párttal egyetértésben stratégiai fontosságúnak tekinti az oktatással és képzéssel kapcsolatos törvényeket. Miért tekintjük új szakasznak törvénykezésünk ezen időszakát? Azért, mert egy lassan beérő, de a társadalmi változások tényleges bekövetkeztét garantáló területhez nyúlunk, nevezetesen az ember tudati szférájához. Ma, amikor sok esetben értetlenül szemlélik honfitársaink és választóink munkánkat, amikor demagóg szónokok népszerűbbek, mint a realitást őszintén feltárók, vajon mi mással állunk szemben, mint az emberi tudat valamilyen összességével. Amikor hiányos munkakultúránk a nemzetközi piaccal találja magát szemben, és könnyűnek találtatik, ugyanakkor az egyén úgy érzi, emberfeletti erőfeszítéseket tesz, mi más ez, mint a társadalom legfontosabb meghatározójának, az emberi műveltség, szakképzettség, egészséges értékrend kialakulásának hiánya. Most olyan történelmi időszakot élünk, amikor a kényszerítő gazdasági és politikai körülményekre csak megfelelően képzett emberekkel tudunk hathatós választ adni. Frakcióm álláspontját a következő kérdéskörökben kívánom ismertetni, illetve kifejteni. Mi a helyzet ma a szakképzésben? Az új szakképzési törvényjavaslat főbb sajátosságai, amelyeket miniszter úr is vázolt expozéjában; milyen jogi szabályozást igényel miniszteri szinten a kerettörvény-hatályosulás? A mai helyzet kialakulása nem tegnap kezdődött, mint azt nagyon sok szakmabeli - azt hiszem - tudja a jelenlevők közül, legfeljebb a gondok ilyen élesen, mint ahogy napjainkban jelentkeznek és kiéleződtek, az utóbbi pár évben váltak teljesen nyilvánvalóvá. Az a képzési szisztéma - iskolai és gyakorlati -, ami ma hazánkban van, egy tipikusan nagyüzemi struktúrára szerveződött. Ezzel párhuzamosan ezen iskolatípusokkal szemben a szakmai képzés mellett ráadásul közoktatási kötelezettségek is megfogalmazódtak egyidejűleg. A gazdaság átalakulása és erős differenciálódása a szakképző iskolát is a változás irányába kényszerítette. Egy bizonyos határon túl azonban a fentebb említett szakképzési és közoktatási követelményeknek nem tudtak és nem tudnak, és ma sem tudnak megfelelni ezek az iskolák. Azért használok múlt időt és jelen időt, hiszen ezek a tények egybefolynak. Milyen anomáliák jelentkeznek és jelentkeztek? Mint ahogy az expozéban miniszter úr is említette, a gazdálkodószervezetek fokozatosan kivonultak a gyakorlati képzésből, ezt már évek óta tapasztaljuk. A mai körülmények között a közoktatási feladatok ellátására nem lehet kényszeríteni őket. Ez a piacgazdasággal teljesen ellentétes lenne. Sok esetben olyan jogi és gazdasági környezet teremtődött, hogy ellenérdekeltség alakult ki a gazdálkodószervezetek és az iskolák között. Ráadásul törvényalkotói tevékenységünk sem minden esetben segítette ezt elő. A szakképző iskolának a jelenlegi törvényszabályozásban elsődlegesen a közoktatást volt feladata ellátni, és a gazdasághoz való rugalmas alkalmazkodás másodlagossá vált. Ilyen körülmények között az államnak kellett és kell jelen pillanatban is a szakképzés teljes költségeit és szakmai felelősségét átvállalni. A feszültségeket napjainkra csak tovább fokozta, hogy egyre népesebb korosztályok lépnek be a szakképzésbe. Ez összhangban is állt a korábbi oktatáspolitikai koncepciókkal, amelyek ebben az iskolatípusban kívánták levezetni a megnövekedett tanulói létszámot. További és talán a legsúlyosabb kihívást jelenti ma a munkanélküliség megjelenése. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a demográfiai előrejelzések növekvő létszámú munkaerőpiacra lépő fiatalt prognosztizálnak. Sajátos gondja a mai szakképzésnek a korai pályaválasztási kényszer. Éppen ezért nem nagyon értettem egyik ellenzéki képviselőtársamat, aki tízéves kort emlegetett, mert az valóban rendkívül korai lenne, de a mai pályaválasztási kényszer is 14 életévet ír elő, illetve határoz meg, sőt, a mai iskolatípusból ez automatikusan következik. Sok esetben ez magyarázza a gyakori pályakorrekciókat, amire a mai iskolarendszer egyszerűen nincs felkészülve. A korai szakképzésben végzett fizikai munka sincs összhangban a különböző nemzetközi egyezményekkel, ami szintén egy neuralgikus pontja mai szakképzésünknek. A rövid helyzetértékelés, azt hiszem, mindenki számára világossá tette, hogy lépni szükséges ezen a területen. A kormányzati munkamegosztásból adódóan a Munkaügyi Minisztérium kapta a megbízást, hogy önálló törvényi szabályozás keretében dolgozza ki a szakképzés megújításának koncepcióját az új közoktatási törvényre építve. Az eddigi tapasztalatok és a külföldi megerősítések kétirányú szakképzési szabályozást tartanak kívánatosnak. Nevezetesen az iskolai és az iskolán kívüli szakképzés bevezetését. Az állam a jövőben csak a szakmai elméleti képzésért és az iskolában szervezett gyakorlatokért vállal kötelezettséget, természetesen a megfelelő feltételek biztosítása mellett. (18.30) A gyakorlati képzés döntően - reményeink szerint - a gazdálkodószervezeteknél fog megvalósulni. A nemzetközi gyakorlathoz igazodóan a szakképzés csak - és itt ezt szeretném hangsúlyozni, mert valószínű, hogy más törvénytervezetet, vagy másképpen olvastunk, mint ahogy itt elhangzott a közoktatási törvény vitájában egyes képviselőtársaink szájából, csak - a 16. életév, azaz a tankötelezettség teljesítése után kezdődik. A gazdálkodószervezetek és a gyakorlati képzés közötti ellentmondás feloldására a törvényjavaslat bevezeti az úgynevezett tanulószerződés intézményét - amelyre miniszter úr is utalt - minden olyan esetben, amikor a gyakorlati képzés biztosítása gazdálkodószervezeteknél lehetséges, és ők vállalják. A tanulószerződés alapján megváltozik a gazdálkodószervezetek gyakorlati képzéssel összefüggő felelőssége és természetesen hatásköre. A gyakorlati képzés irányítására és ellenőrzésére az újjáalakuló gazdasági kamarák kapnak felhatalmazást, ugyanúgy, mint a legtöbb, gazdaságilag fejlett országban, és volt ez valaha Magyarországon is, megelőzve több más európai országot. A gazdasági kamarák jelenleg - sajnos - még nem alkalmasak e feladatok ellátására, a törvény ezért alapot kíván teremteni a tevékenységi körök ilyen irányú kiszélesítésére. A törvényjavaslat szerint megszűnik a tanulók iskolai tanulói jogviszonyából keletkező, alanyi jogon járó ösztöndíj. A tanuló a jövőben csak a tanulószerződés alapján kap rendszeres pénzbeni juttatást. A törvényjavaslat új eleme a munkaerő-fejlesztő és -képző központokkal összefüggő szabályok meghatározása. Magyarországon is megindult és folyamatban van a foglalkoztatásban várható folyamatok előrejelzése alapján egy munkaerő- piaci orientáltságú, regionális szerepkörű képzési hálózat létrehozása. Mint képviselőtársaim által ismert, az elsők között Miskolcon és nagyobb régiókban is folyamatban van ezeknek a létrehozása. A törvényjavaslat a szakképzésben az országosan megkívánt szint teljesülését a szakmai vizsgakövetelmények meghatározásával, a szakmai vizsgák szabályozásával és független - és ezt hangsúlyoznám, független - vizsgabizottságok működtetésével biztosítja. A szakképzési és közoktatási törvény összhangját azzal kívánja elérni, hogy a szakképző iskola létesítésével, fenntartásával és működtetésével, a tanuló felvételével, a tanuló és az iskola közötti kapcsolatokkal, a pedagógusokkal összefüggő kérdések szabályozásában a közoktatási törvény illetékességét fogadja el. Ez következik abból a rendszerszemléletből is, amit frakciónk alapelvként fogad el az oktatással, a képzéssel kapcsolatos törvényjavaslatok esetében általában. A szakképzési törvény előkészítésének munkálatai a közoktatási törvénnyel egy időben kezdődtek, és párhuzamosan folytak. Mint közismert a tisztelt Ház előtt, a két törvényjavaslat beterjesztését hosszas szakmai viták előzték meg. Frakcióm véleménye egyértelműen az, hogy a több éve folyó viták további erőltetése most már csak ronthat a kiérlelt helyzeten, és a szakképzés esetében közel egy éve szinte a mai formában elkészült törvényjavaslatot is be kellett terjeszteni. Ezt azért is hangsúlyoznám, mert több képviselőtársam felvetette, hogy talán tovább kellene érlelni ezt a szakmai vitát, és talán nem előzte meg kellő alaposságú szakmai előzmény és vita. E két törvény közötti szoros összefüggés miatt az volt a szándék, hogy egy időben kerüljön az Országgyűlés napirendjére, amit, azt hiszem, mindnyájan örömmel konstatálhatunk. Az új szakképzési törvény mint kerettörvény hatályosulása miniszteri szintű jogi szabályozást is igényel, mint miniszter úr is utalt erre. A törvény meghatalmazása alapján a jövőben - és én akkor felsorolnám - a szakmastruktúrát tartalmazó országos képzési jegyzéket, a gyakorlati képzés feltételrendszerét, a szakképzés megszervezésére és gyakorlati képzési helyek létesítésére vonatkozó feltételeket, a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét, a tanulókat a szakképzési törvény és a gyakorlati képzésben való részesülésük alapján megillető juttatások részletes szabályozását, továbbá a külföldön szerzett szakképzések - közismert néven - honosítását. Az új törvényekben megfogalmazott rendelkezések a hatálybalépések után beiskolázott tanulók oktatására, szakképzésére lesznek irányadók. És ezt szeretném hangsúlyozni, mert itt többen a közoktatási törvény kapcsán egészen mást hangsúlyoztak. Ez azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaságban néhány esztendeig egy időben lesz a ma még hatályos törvény előírásai szerint megkezdett és az új törvények szerint kiteljesedő szakképzés, s ellenkezőleg, mint ahogy itt ellenzéki képviselőtársaim egynémelyike véleményét kifejtette. Mint a Parlament szakmai bizottságának jelentése is tartalmazza, a FIDESZ képviselőinek kivételével a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találták a bizottság tagjai. Talán ez azt is jelenti, hogy a szakképzési törvényjavaslat viszonylag nem vált ki nagy vihart képviselőtársaim körében, és eredményes elfogadásával, természetesen a jobbító módosító indítványok figyelembevételével mielőbb elfogadjuk, megnyitva ezzel az utat a további szükséges törvényalkotói munka előtt, amely egy színvonalas szakképzési törvény komplementere is lesz. Alapvető célunk, hogy minden oktatási formát egy újfajta szemlélet hasson át. A tanfolyamok, az órák alapvető feladata, hogy ne csupán az alapismeretet oktassák, hanem kreativitásra késztessenek, az önálló döntési készségeket kialakítva. A Magyar Demokrata Fórum frakciójának véleménye, hogy pillanatnyilag ez a szemléletmód hiányzik a hazai oktatásból, hogy alapos felkészítéssel lélektanilag is felkészüljön mindenki a változásra. Tisztelt Ház! Kérem, hogy a szakképzési törvényjavaslat megítélését ezek figyelembevételének ismeretével is mérlegeljék. Módosító indítványaikkal segítsék elő a mielőbbi elfogadást. A fentiekből következően részletes vitára ajánljuk a tisztelt Háznak a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)