DR. KÁDÁR BÉLA, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több mint két és fél évvel ezelőtt kezdtünk tárgyalásokat az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországaival, Magyarország javára aszimmetrikus szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről. Az EFTA - az Európai Szabadkereskedelmi Társulás - szabadkereskedelmi övezet jellege következtében a tárgyalások két síkon folytak. Egyrészt az EFTA kollektív delegációjával folytattunk tárgyalásokat az ipari termékek, egyes élelmiszerek és halászati termékek szabad kereskedelméről, és ezzel párhuzamosan valamennyi EFTA-tagországgal a magyar mezőgazdasági termékek piacra jutási feltételeinek a javításáról. Ez év március 29-én Genfben írtuk alá a magyar-EFTA szabadkereskedelmi megállapodást, és ugyanezen a napon kerültek aláírásra az EFTA 6 tagországával a mezőgazdasági kétoldalú levélváltások, illetve Ausztriával már három nappal korábban, március 26-án, Bécsben sor került ennek aláírására. Magyarországnak fontos érdekei fűződnek a megállapodás mielőbbi életbeléptetéséhez, ezért is kérte a Kormány, hogy az Országgyűlés sürgősséggel tűzze napirendre a megállapodás ratifikációját. A magyar-finn megállapodás országgyűlési megerősítését az teszi szükségessé, hogy e megállapodás módosítja az 1975. évi törvényerejű rendelettel kihirdetett megállapodást a Magyar Köztársaság és a Finn Köztársaság között a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről. A megállapodás szervesen illeszkedik azon kormányzati törekvések keretébe, amelyek elősegítik Magyarország minél erőteljesebb bekapcsolódását az Európában kialakuló széles szabadkereskedelmi övezetbe. Az EFTA-val folytatott kereskedelmünk összexportunk 15%-át, összimportunk 21%-át teszi ki, és e szerződés hatálybalépésével Magyarország külkereskedelmének már több mint 70%-át szabadkereskedelmi feltételek között folytathatja. E megállapodás új piaci lehetőségeket jelent a magyar ipar és a mezőgazdaság számára. Ugyanakkor tagadhatatlanul új kihívást is jelent a hazai termelőknek. Egészében segíti a magyar gazdaság felkészítését az európai integrációra. A megállapodás és az általa kínált tágabb piacok tovább növelik Magyarország vonzerejét a külföldi tőkebefektetők számára. A megállapodás részben átmenetinek tekinthető, hiszen az EFTA-országok egy része várhatóan néhány éven belül az Európai Közösség tagja lesz, s a leendő EK-tagországok esetében a szabadkereskedelmi megállapodás helyébe az EK-val kötött társulási megállapodásunk feltételei lépnek. A megállapodás életbelépése által megszűnik versenyhátrányunk az EFTA- országok piacain az Európai Közösségek ipari szállítóival szemben, és jelentősen javulnak agrárexportunk feltételei is. Az EFTA-országok a megállapodás életbelépésekor piacaikon a legtöbb termékre azonnal lehetővé teszik Magyarország számára a teljes szabad kereskedelmet. A vámok és egyéb akadályok eltörlése révén ipari exportunk több mint 85%-a - ez az elmúlt évi exportadatok alapján 1,3 milliárd dollárra rúg - azonnal, minden korlátozástól mentesen jut az EFTA-országok piacaira. Magyar oldalon a vámlebontás ütemezése megegyezik az Európai Közösségek és Magyarország közötti társulási megállapodásban szereplő ütemezéssel. A mennyiségi korlátozásokat is azonos határidőig számoljuk fel. Országonként eltérő mértékben a kétoldalú mezőgazdasági megállapodás tartalmától függően nyújt a magyar fél ipari fogyasztási cikkekre, élelmiszer- ipari és halászati termékekre mennyiségileg behatárolt kedvezményeket. A tárgyalássorozatban kiemelt szerepet kaptak mezőgazdasági piacra jutásunk kérdései, hiszen az EFTA-ba irányuló teljes magyar kivitel csaknem egyötöde mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék. A megállapodás hatálybalépésével a jelenlegi mezőgazdasági export mintegy kétharmada számára sikerült koncessziót kapnunk a rendkívül erősen védett EFTA-piacokon. A megállapodás aszimmetrikus jellege miatt Magyarország csak jóval lassúbb ütemben építi le vámjait, nyitja meg piacait, így bizonyos mennyiségi korlátozások fenntartására egészen az ezredfordulóig lehetőség nyílik. A megállapodás az Európai Közösségekkel kötött társulási szerződésünkhöz hasonlóan tartalmaz olyan védzáradékot, amely a hazai ipar sérelme vagy veszélyeztetése esetén hatékony védelmi intézkedések bevezetését teszi lehetővé. A megállapodás potenciális előnyeinek kihasználása elsősorban a hazi árualapok, a versenyképes szállítási feltételek, minőség függvénye. A jövőben elsősorban ez határozza meg, hogy milyen exportnövekedést érhetünk el. Tisztelt Országgyűlés! Az EFTA-tagországok és Magyarország között létrehozott szabadkereskedelmi megállapodás olyan előnyöket kínál, amelyekkel tovább javíthatjuk kereskedelmi és általános gazdasági pozícióinkat a mindinkább integrálódó nyugat-európai térségbe. Magyarország szempontjából hosszú és nehéz tárgyalások után ugyan, de jó és előnyös szerződéseket kötöttünk. Ezért kérem a tisztelt Ház jóváhagyását a megállapodás megerősítéséhez. Köszönöm. (Taps.)