JAKAB FERENC, a mezőgazdasági bizottság alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elnök úr által ismertetett interpellációban feltett kérdések a következők voltak. Az ÁVÜ miért nem kezdeményezte a gyár privatizációját akkor, amikor még a vállalat eladása komoly állami bevételt jelentett volna? Mikor fejeződik be a hosszú ideje húzódó felszámolási eljárás? Milyen koncepció szerint kívánják a gyárat eladni: részben vagy egészben? Vannak-e már konkrét vételi ajánlatok az ÁVÜ birtokában? Megfelelőnek tartja-e ön a felszámoló biztos eddigi tevékenységét, a jövő évben eleget tud-e tenni a részére kitűzött feladatoknak? A kistermelők érdekében mit kíván tenni, hogy azok hozzájussanak a körülbelül 102 millió forint tartozáshoz? A bizottság felkérésére dr. Szabó Tamás miniszter és a felszámolást végző Pénzintézeti Központ igazgatója, dr. Harsányi Emilné írásban válaszolt a feltett kérdésekre. Néhány idézet a válaszokból: "Az ÁVÜ az 1992. évi LIV. törvényt megelőzően nem gyakorolt alapítói jogokat a vállalati tanács által irányított konzervgyárak felett. (15.50) A keleti piac összeomlásának hatása miatt a befektetők csak kis számban éltek a privatizáció lehetőségével. A konzervipar korábban termelése 50%-át keleti piacon értékesítette, mely mára a termelés 50%-os esése mellett 5% alá zuhant. A Békéscsabai Konzervgyár átalakulásáról a vállalati tanács 1991. november 29-én döntött, melynek befejezése előtt 1992 februárjában csődöt jelentett a vállalat. Az ÁVÜ 1992 júniusában pályázatot írt ki a vagyonkezelésre, amely sikertelennek bizonyult. 1992. szeptember 9-én az igazgatótanács döntött a felszámolási indítványról. A Békés Megyei Bíróság a Pénzintézeti Központot jelölte ki felszámolónak. A közzététel napja 1992. október 8., tehát aligha lehet hosszú ideje elhúzódó felszámolási eljárásról beszélni. A vagyon értékesítésére vonatkozó pályázati felhívás 1992. december 23-án közzétételre került. A kiírás szerint ajánlat tehető a gyár egészére vagy egyes részeire külön is. A felszámoló helyi megbízottja a korábbi vállalati biztos, akinek tevékenységét a pénzintézeti Központ nem kifogásolja." A kistermelőket a csődtörvénynek a hitelezők kielégítési sorrendjének meghatározásáról szóló rendelkezése hátrányosan kezeli. Elsőbbséget élveznek a zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések, melylyel általában a bankok rendelkeznek. A kistermelők helyzetének javítását célozza a Kormánynak a csődtörvény módosítására irányuló határozata, melynek értelmében a felszámolások esetében is alkalmazható hitelkonstrukció kerül kidolgozásra. A felszámoló válasza a kistermelők felé fennálló tartozásról: "A felszámolás alatt álló gazdálkodószervezet adósságállománya 3,5 milliárd forint, zálogjoggal biztosított banki követelés 2 milliárd forint. Nem látszik biztosítottnak a zálogjoggal biztosított hitelezői körön túli kielégítés." A mezőgazdasági bizottság az interpelláció vizsgálata során a feltett hat kérdéssel kapcsolatban a következő határozati javaslatot hozta: 1.Az ÁVÜ-nek az adott időszakban megvolt a törvényi felhatalmazása arra, hogy a vállalatot államigazgatási felügyelet alá vonja, és az átalakítást megkezdje, mielőtt a csődhelyzet kialakul. Az ÁVÜ azonban ezt nem tette meg. 2.A Pénzintézeti Központ 60 napon belül bocsátja az interpelláló képviselők rendelkezésére a felszámolási eljárás kidolgozott tervezetét a várható befejezési időpont megjelölésével, valamint az intézkedési ütemtervet. 3.Az értékesítésnél elsőbbséget kell hogy élvezzen az a vevő, aki egyben kívánja megvásárolni, de lehetőség van a részbeni eladásra is. Itt elsősorban a piaci igények a meghatározóak, melyhez a felszámoló alkalmazkodik, ha a vételár megfelelő a hitelezők kielégítése szempontjából. 4.Az eddig beérkezett vételi ajánlatok egyike sem volt olyan konkrét és megfelelő, ami lehetővé tette volna az értékesítést. Terjesszen a felszámoló az interpelláló képviselők elé kimutatást az ajánlatok nagyságáról és a működtetési elképzelésekről. 5.A bizottság e kérdéssel érdemben nem kívánt foglalkozni, mivel a hatályos törvényi előírások szerint ennek eldöntése bírósági hatáskörbe tartozik. 6.A bizottság haladéktalanul szükségesnek látja a korábban beszállítóként szereplő és a termékeik ellenértékét a mai napig nélkülöző kistermelők kompenzálását, részben vagy egészben a Kormány által a mezőgazdasági intervenciós alapba elkülönített pénzeszközök terhére. A felmerült adatok és a tisztázatlan szerződési átfedések miatt javasolja a Legfőbb Ügyészségen keresztül tényfeltáró vizsgálat megtartását az esetleges személyi felelősség megállapítására úgy, hogy a vizsgálat az esetleges elfogultságot teljes mértékben kizárhassa. Indítványozza, hogy a Kormány a csődeljárásról, valamint a felszámolási eljárásról szóló törvény módosításánál törekedjen arra, hogy a kistermelők, valamint a kishitelezők olyan biztosítékrendszerrel rendelkezzenek, amelyek a felszámolási eljárás során lehetőséget nyújtanak arra, hogy követeléseiket a nagyhitelezőkkel azonos sorrendben érvényesíthessék. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a bizottság jelentését, a benne foglalt határozati javaslatot fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)