DR. BECKER PÁL pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kormány által előterjesztett törvényjavaslat az illetéktörvény bírósági eljárási illetékekre vonatkozó teljes VI. fejezetének újraszabályozását indítványozza. E jelentősebb terjedelmű változtatást alapvetően az indokolja, hogy a jogállamiság kialakulásának folyamatában a bíróságok hatásköre erőteljesen bővült, az állampolgárok által igénybe vehető bírói út kiszélesedett, a nehezebb ténybeli megítélésű ügyek száma megnövekedett. Új jogintézmények jöttek létre, mint például a polgári és büntetőeljárásban a felülvizsgálat. A bírósági ügyek számának folyamatos növekedésével a bíróságokra fordított állami kiadások jelentősen emelkedtek, ami a költségvetésre egyre fokozottabb terhet ró. A ma érvényesülő illetékelvonások csekély bevételhez juttatják a költségvetést, a bíróságok működésével felmerülő megnövekedett kiadásoknak csak töredékét fedezik. Az illetékek természetéről szólva már Klug Emil és Sárfy Aladár, az illetékjog egykori jeles művelői is megállapították: "Az egyes hivatalok a köz érdekében léteznek és tartatnak fent. Mégis indokolt, hogy azok a személyek, akik az egyes hivatali ténykedéseket tényleg igénybe veszik, ezen hivatalok költségének fedezéséhez különlegesen járuljanak hozzá, és ezzel tehermentesítsék az adózók összességét." Napjainkban is érvényes, jogos igénynek érzem, hogy a bíróságok fenntartási költségeit ne a társadalom egésze, hanem elsősorban azok viseljék, akik igénybe veszik a bírósági szolgáltatásokat. Ennek az elvárásnak akkor teszünk eleget, ha az egyes eljárásokért fizetendő eljárási illetékek megközelítik az adott eljárás kapcsán felmerülő költségek összegét. A költségarányos teherviselés követelményének érvényre juttatása érdekében a javaslat a bíróság szintjéhez, az eljárás jellegéhez és munkaigényéhez igazodóan, differenciáltan határozza meg a fizetendő illeték számításának alapját, valamint az illeték mértékét. (15.00) Tisztelt képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat fenntartja a polgári első fokú eljárások illetékének jelenlegi mértékeit, ugyanakkor indítványozza a fizetendő illeték legkisebb és legmagasabb összegének növelését. A jellegénél és összegénél fogva kivételesnek számító tételes illeték alá eső eljárások körét szűkíti, és csak néhány ügycsoportra - például a házasság felbontása, a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perek többségére - terjeszti ki. A tárgyi illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog körébe a javaslat csak azokat az eseteket vonja be, amelyeknél az ilyen kedvezményt társadalmi, gazdasági vagy egyéb érdek indokolja. Így például megszűnik a csőd- és a felszámolási eljárással kapcsolatos perek, valamint az iparjogvédelem körébe tartozó egyes perek tárgyi illetékmentessége, ugyanakkor e perekre a javaslat illetékfeljegyzési jogot biztosít. Az említettek mellett olyan új kedvezményeket is tartalmaz a javaslat, amelyek a feleket arra ösztönzik, hogy a peres eljárás minél korábbi szakaszában lezáruljon. Ilyen esetben az eljárást kezdeményező fél az egyébként járó illetéknek csak egy részét - 10, 30, illetve 50%-át - fizeti, attól függően, hogy az eljárás melyik szakaszában fejeződik be. A félreértések eloszlatása érdekében külön szeretném figyelmükbe ajánlani az úgynevezett munkaügyi perek illetékének kérdését. A törvényjavaslat azért nem rendelkezik e perek illetékmentességéről, mivel a munkaügyi jogviták csaknem teljes körére egy ennél szélesebb kedvezményt, a tárgyi költségmentességet kívánjuk fenntartani. A polgári perrendtartás szabályaival is összhangban a tárgyi költségmentes perekről külön jogszabály rendelkezik. Így a törvényjavaslat csak azt a három speciális eljárást részesíti illetékfeljegyzési jogban, melyekre a költségmentesség fenntartása indokolatlan. Gondolok itt a szándékos vagy gondatlan károkozással, a vezetői kártérítési felelősséggel, illetve az átlagosnál lényegesen magasabb végkielégítéssel összefüggő perekre. Minden más munkaügyi perben tehát továbbra is költségmentesség érvényesül. Tisztelt Országgyűlés! A bírósági eljárási illetékek újraszabályozásánál alapelvként tekintett költségarányosság érvényre juttatásának egyetlen igen jelentős korlátja van, nem akadályozhatja meg a jogérvényesítést. A törvényjavaslattal indítványozott változtatások tehát nem eredményezhetik, hogy a szociálisan, illetve egyéb szempontból rászorultaknak a bírói út igénybevétele anyagi okokból lehetetlenné váljon. Erre nézve biztosítékot jelent az illetékfeljegyzési jog, valamint a költségmentesség intézményének fenntartása. Az illetékfeljegyzési jog biztosítja az illeték megelőlegezése nélküli perindítást, a költségmentesség pedig az eljárás összes költsége, így a bírósági eljárási illeték megfizetése alóli mentességet is jelenti. A javaslatról - figyelemmel a kivételes eljárásra - az alkotmányügyi bizottság igen felelősségteljes vitát folytatott. Ebben a módosító indítványt előterjesztő képviselők is konstruktívan együttműködnek, számos kérdésben kompromisszumos javaslat született. Kérem tehát, hogy az ismertetett elgondolások megvalósulását a javaslat elfogadásával a tisztelt Ház is támogassa. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)