MÓZS JÓZSEF, a KDNP vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Igyekszem rövid lenni, lévén, nagyon sok szempont úgy pró, mint kontra elhangzott - tehát próbáljak meg beszélni a tényekről. A jelenlegi, a 9793-as számú törvénymódosítás kizárólagosan a bírósági eljárásokkal összefüggő illetékeket kívánja módosítani, tehát például az államigazgatási, örökösödési, s ajándékozási illetékeket nem módosítja. A módosítás okát abban kell keresni, hogy az állami költségvetésből a bíróságokra fordított kiadások az elmúlt időszakban olyan nagy mértékben növekedtek, hogy azok csak a tényleges költségek egy bizonyos hányadát fedezik. A változások tehát arra irányulnak, hogy a jogszabály minden egyes ügyben a korábbinál differenciáltabban vegye figyelembe a bíróság munka- és költségterhét. Az előzetes elképzelések szerint a változások eredményeként 50%-kal növekednének a bírósági illetékekből származó bevételek. A módosítás célja tehát, hogy a bírósági eljárások költségeit azok viseljék, akik azt igénybe veszik, illetve arra okot szolgáltatnak. A bírósági illetékek tehát differenciáltabb szabályozásra törekszenek, mint a mai állapot. A módosítás a polgári peres és nemperes eljárásokra általános jelleggel határozza meg az illeték alapját, amely vagy a per értékéhez vagy a bíróság szintjéhez igazodik. Változik az illeték alapja attól függően is, hogy milyen jellegű az eljárás: peres, nemperes, I. fokú, fellebbezési és más kategória tán nincs is itt. Az illetékek mértéke az illetékalap meghatározott százaléka, amely nem változik. Változik viszont a fizetendő illeték maximuma és minimuma. Változik a cégbírósági illetékek alsó és felső határa is, de itt változatlan marad a százalékos mérték. A csőd- és felszámolási eljárások kezdeményezésének száma igen magas fokú, ezért az indokolatlanul megindított csőd- és felszámolási eljárások száma a törvénymódosítás elfogadásának hatására várhatóan csökkenni fog. A munkaügyi perek vonatkozásában is változásokat hoz a jelenlegi módosítás. E vonatkozásban a javaslat alapján a munkavállalóknak továbbra sem kell illetéket fizetni a munkaügyi perben. Egy korábbi igazságügyi miniszteri rendelet felsorolja ugyanis a tárgyi költségmentességet élvező eljárásokat, így többek között a munkaügyi pereket is. A törvénymódosítás három olyan munkaügyi pert sorol fel, ahol a bíróság feljegyezné az eljárási illetéket. Kérem, most figyeljenek, ezek az alábbiak: -ahol a végkielégítés meghaladja a minimálbér hússzorosát, ismétlem: hússzorosát, -a vezetők kártérítésével kapcsolatos perek, -a munkavállalók károkozásával kapcsolatos perek. Tehát ez a három kategória az, ahol az illeték mint olyan, számításba jöhet. Nagyon kis mértékben változnak bizonyos illetékek. Így például a házassági bontóper előtti meghallgatások illetéke továbbra is 1000 forint marad, a bontóper pedig a jelenlegi 5000 forintról 6000 forintra emelkedik, azaz 1000 forint lesz csupán az emelés mértéke. Érinti a módosítás a magánvádas büntetőeljárásokat, illetve a választott bírósági eljárás illetékét is. E módosítás a társadalmi, gazdasági életben bekövetkezett változásokra reagál, hiszen a bíróságok hatásköre az elmúlt években jelentősen kiszélesedett, illetőleg a dinamikusan emelkedő bírósági ügyek száma is azt mutatja, hogy az állampolgárok mind több alkalommal fordulnak bírósághoz. De nemcsak maguknak a bírósági ügyeknek a száma emelkedett meg jelentőségteljesen, hanem maguknak az ügyeknek az összetétele is bonyolultabb ténybeli megítélésük, illetve növekvő súlyuk miatt. Megnövekedett a személyes dologi kiadások összege is, illetőleg hogy a bíróságok lépést tudjanak tartani ezekkel a változásokkal, korszerűbb technikai eszközök és egyéb korszerűbb módszerek igénybevétele is szükséges. Ennek egyik megoldását jelentheti a jelenlegi törvénymódosítás, hiszen ezeket a költségeket nem a társadalom egészének kell viselnie, hanem annak, akinek az eljáráshoz érdeke fűződik. Ezért indokolt tehát az illetékek számítási alapjának és mértékének a felülvizsgálata, valamint az eddigi illetékkedvezmények és mentességek szűkítése. Tisztelt Képviselőtársak! Nyilván található olyan viszonyrendszer és található olyan optika, amin keresztül azt lehet mondani és meg is lehet indokolni, hogy a legjobb lenne illetéket egyáltalán nem fizetni, illetve miért azért és annyit, amennyit most kell, vagy amennyit a javaslattevő javasol. Mi itt nem igazán tehetünk mást, mint azokat az érdekeket és érveket figyelembe vegyük, amelyekről beszélni igyekeztem. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)