DR. ISÉPY TAMÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A felszólalások alatt úgy éreztem, mintha a képviselő urak a törvényjavaslatról azt tételeznék fel, hogy a jogszolgáltatást, a bírósági eljárást most egyik napról a másikra nyereséges üzletté kívánnánk tenni. (Dr. Szigethy István: Így van!) Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék rámutatni arra, hogy nagyon könnyű dolog fennkölt és emelkedett szónoklatot tartani a jogállamiság követelményrendszeréről, de ennek azért ne csak a színét: nézzük már meg a fonákját is. Ne szűkítsük le csak a jogkereső közönséget megillető igényre, hanem nézzük meg a másik oldalát is: a bíróságok vonatkozásában. Mindig elhangzik, a "bírói tekintély". Tessék szíves lenni nekem megmondani, hogy egy málló vakolatú épületben vagy egy 60-as égő mellett vajon a bíróságnak megvan-e az a tekintélye, amit a jogkereső közönség a jogállamiság fennkölt rendjében egy jogszolgáltatótól elvárna. (Zaj, közbeszólások a bal oldalról.) Örömömre szolgál, hogy tegnap sikerült Szigethy képviselő úr választókörzetében felavatni a zalaegerszegi bíróság új épületét. Ennek a költségkihatása 63 millió forint. Miután tehát az igazságügy-minisztert terheli a bíróságok működtetéséhez a tárgyi és személyi feltételek biztosítása, engedjék meg, hogy ebben a körben néhány adatot mondjak: Kétségtelenül azért bontható nehezen az illetékbevétel statisztikai kimutatása, mert az eladott okmánybélyegekről van nyilvánvalóan adat. Ami ebből, az eladott okmánybélyegekből bírósági bevétel, az 2,4 milliárd forint, amit illetékbélyegben rónak le. A feljegyzett illeték - ami vagy befolyik, vagy nem folyik be - körülbelül 1,4 milliárd, az 1993. évre előirányzott összeg. Mennyi a bíróságok működtetésének a költsége? Az 1993. évi 7,6 milliárd, az 1994. évi tervezett kiadás 9,3 milliárd forint - tehát az a bizonyos várható illetékbevétel a működtetési költségnek az 50%-át sem éri el. (16.20) Tudom és vallom, hogy egy jogállami rendben a jogszolgáltatás, a bírói hatalom működtetése állami feladat. De ennek a költségvetési részét áthárítani azokra, akik életükben talán sohasem fordulnak meg a bíróságon+! Tehát nyilvánvalóan egy minimális részét azokra kívánjuk áthárítani, akik igénybe veszik a bíróság működését. Aztán hogy ez mekkora teher+ Nyilvánvalóan egy perben van pernyertes, pervesztes. A pervesztes viseli végeredményben az emelt nagyságú illetékköltséget, és minimális részben csökkenti csak a bíróságok fenntartásával járó költségeket. Tehát nem nyereséges vállalkozássá válik; ez továbbra is - ha már a vállalkozói szférába akarom beszorítani a bíróságok működését -, sajnos, mindig és mindenkor veszteséges vállalkozás marad. A veszteség másik oldalán viszont mutatkozik az a nyereség, hogy ma már csak az igazi törvény, ahol bírói út igénybe vehető. Tehát a bíróságokra egyre növekvő terhek hárulnak; de ennek a bírói tekintélynek nemcsak a terhek növekedésében, hanem abban is meg kell nyilvánulnia, hogy normális körülmények között tudja a bíróság a jogot szolgáltatni és a jogkereső közönség jogállamiság iránti igényét kielégíteni. Összegszerűségi vitákban ezen túlmenően, hogy melyik eltúlzott, nyilvánvalóan a módosító indítványok vonatkozásában az előterjesztő pénzügyminiszter úr nyilatkozni fog. Szíves kérésére azért vettem át a szót, mert a felszólalások nagy része lényegében a bíróságok működtetésével kapcsolatos költségek "szörnyű" emelésére irányult, amit, őszintén megmondom, azért nem tartunk szörnyűnek, mert a működtetési költségeknek így is csak kis hányadát fedezi. Köszönöm szépen a szíves figyelmüket. (Taps.)