DR. VEKONY MIKLOS, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság valóban többségi szavazással általános vitára alkalmatlannak tartotta a mezőgazdasági bizottság indítványát. A bizottsági ülésen az egy független képviselő kivételével csak kormánypárti képviselők vettek részt. Egy ellenzéki képviselő volt: Kis Zoltán, de ő nem tagja a gazdasági bizottságnak. A bizottság álláspontja értelmében a jogszabály-előkészítés jogi eljárási, tartalmi és közgazdasági szempontból is olyan mértékű hiányosságokat mutatott, amely az általános vitára a javaslatot alkalmatlanná tette. A bizottság ülésén valóban elhangzott - és az a bizottság álláspontjának kialakításakor hangsúlyt kapott -, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén ügyrendi szavazással, érdemi vita nélkül került a Ház elé az indítvány, ebből kifolyólag a mezőgazdasági bizottság egyes tagjai ma vitatják, hogy bizottsági indítványról van-e szó vagy sem. Továbbá helytállónak tartom Hack Péter érvelését abban, hogy a szövetkezeti törvény 113. �-a előír egy előzetes egyeztetést az érdek-képviseleti szervekkel, és véleményeltérés esetén valóban a javaslatot a Kormány elé kell terjeszteni. A bizottsági ülésen jelen lévő kormánytisztviselők tájékoztatása szerint ebben a körben a Kormány még nem alakított ki álláspontot. A gazdasági bizottság ülésén részt vett Szilvasán Pál, a Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, illetve Révész Péter, a Magyar Iparszövetség elnöke. Tájékoztatásuk értelmében az érdek-képviseleti szervek a tiltakozó levelüket eljuttatták a Ház elnökéhez, és valóban felhívták arra a figyelmet, hogy a javaslat elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz, illetve a köztársasági elnökhöz fognak fordulni. Az érdek-képviseleti szervek, tehát Szilvasán Pál és Révész Péter vett részt a bizottság ülésén - a javaslatot, az indítványt szakmailag megalapozatlannak ítélték. Kifogásolták azt, hogy a mezőgazdasági bizottság készítette elő az indítványt, csak a mezőgazdaság szempontjait vette figyelembe, ugyanakkor az indítvány más szövetkezeti formákra: lakásszövetkezetre, takarékszövetkezetre, egyéb szövetkezeti formákra, áfészekre is vonatkozik, s ezeket a szövetkezeteket hátrányosan érinti az indítvány. Az érdekképviseletek álláspontja - most a bizottságban elhangzottakat elemzem - részben fedi az igazságügyi kormányzat álláspontját, miszerint az 1992. évi I. törvény kódex jellegű, átfogó törvény, tehát a jogi normákat is hosszabb távra szánta az Országgyűlés, így annak módosítása csak alapos prognosztika és közgazdasági számítások alapján lehetséges. Mindezeken túlmenően az indítvány által célzott csoportos kiválás, mely közgazdasági és jogi szempontból is sokak által vitatott vagy vitatottnak tűnik, általános érvényű elfogadása a szövetkezetek gazdálkodásában ismételten bizonytalanságot eredményezhet - gondolhatunk például a banki finanszírozásra. A szövetkezeti szektornak az 1992. évi nagymértékű átrendezést, átalakulást követően nyugalomra és kiszámíthatóságra, stabilitásra lenne szüksége. Az átmeneti törvény által kiváltott vagyoni viták ezekben a hónapokban fejeződnek be, így álláspontunk szerint csak nagyon alapos hatáselemzést követően kerülhetne sor a vagyonmegnyitás gondolatának újbóli felvetésére. Talán érdemes még megemlíteni, hogy a szövetkezeti törvény megszületését nagy várakozás előzte meg. A dolgozók munkahelyük megőrzését is várták ettől a törvénytől. Összességében tehát a bizottság álláspontja szerint a jogszabály- előkészítés jelenlegi fázisában a törvényjavaslat általános vitára még alkalmatlan. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)