DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Salamon László szavaiban némi szemrehányás volt, hogy én a kisebbség véleményét az ő távollétében ismertettem. Erről a tényről én nem tehetek, és ha ő itt lett volna akkor, amikor a törvényjavaslat vitája folyik. Jelezni szeretném, hogy a bizottsági ülésen két alkalommal is jeleztem, hogy kisebbségi véleményt fogok mondani, és az ülést vezető Szabad György elnök úr is erről értesült, tehát a forgatókönyvben szerepelt, hogy el fog hangzani a kisebbségi vélemény, akkor lehetőségem lett volna őutána szólnom, és mindazt, amit elmondtam, az ő jelenlétében elmondani. Amikre Salamon László most reagált, azzal kapcsolatban először azt szeretném leszögezni, hogy most ő egyedül többet beszélt, mint az egész bizottsági ülés azon a hétfői napon, június 21-én. Én magam is elmondtam, ez egyébként nem probléma, ennek én örülök, mert ott senki semmit nem válaszolt a felmerült észrevételekre. (20.10) Magam is elmondtam - mint a jegyzőkönyvből majd Salamon László maga is ellenőrizheti -, hogy kétszer tárgyalt a bizottság: június 17-én, csütörtökön és június 21-én, hétfőn. Magam is elmondtam, hogy először csak levettük a napirendről, mert nem volt ott sem az előterjesztő, sem a Kormány nem mondott véleményt, nem tudtuk tárgyalni, és ezért került a 21-ei napirendre. És Salamon László, aki ott volt, tudja, hogy az ellenzék már akkor is tiltakozott ez ellen, és jeleztük, hogy nem valószínű, hogy részt tudunk venni; az ellenzéki képviselők közül csak ketten tudtunk jelen lenni ezen az ülésen, mert egy rendkívüli időpontban volt. Az ülés nem 14 órakor, hanem 14 óra 40 perckor kezdődött, és abban a pillanatban tették le az asztalra a 15 oldalas anyagot! Én a kisebbségi véleményként is elmondtam, hogy igenis, sérelmezem - és változatlanul sérelmezem -, hogy nem hívta meg Salamon László az érdekképviseletek képviselőit. Nem igaz, hogy ilyen itt korábban soha nem volt! A kisebbségi véleményben elmondtam, hogy az Országos Ügyvédi Tanács képviselői ott ültek és véleményt nyilvánítottak és hozzászóltak az ügyvédségről szóló törvény vitájában; az egykori üldözöttek szervezeteinek képviselői ott ültek és véleményt nyilvánítottak a kárpótlási törvény vitájában; a bíróságok, a bírói egyesület képviselői ott ültek és véleményt nyilvánítottak a bírói törvény vitájában; az ügyészségi egyesület képviselője többször megszólalt és véleményt nyilvánított az ügyészi törvény vitájában - és még tudnék további példákat mondani+ Ezek mind helyes gyakorlatok voltak, és a gazdasági bizottság ülésén az érdekképviselet képviselői is jelen voltak! Egyúttal szeretném tájékoztatni a Házat, hogy Horváth Gábornak, a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége főtitkárának Salamon Lászlóhoz írt, június 18-án kelt levele szó szerint a következőt tartalmazza: tudomásul vette az elnök úr intézkedését, hogy nem teszi lehetővé a bizottság ülésén való részvételt, de hozzáteszi, hogy "Nem jelent kielégítő megoldást+" - ez a helyzet - "+ a jogalkotásról és a szövetkezetekről szóló törvényben garantált véleménynyilvánítási jog gyakorlásához." Tehát maguk az érdekképviseletek sem tartották helyesnek! Egy ilyen horderejű kérdésben én csak azt mondtam, hogy helyes lett volna, ha meghallgattatik a másik fél is. A második észrevételem, tekintettel arra, hogy erre már volt precedens+ (Szabó Lajos: Két percről volt szó!) Nem kellett volna két percre igénybe vennem a Ház türelmét, ha Salamon László itt lett volna akkor, amikor a többség véleményét mondja, és én a kisebbség véleményeként elmondhattam volna a véleményemet. Szeretném azt is elmondani, hogy én azt sérelmeztem mindenekelőtt - és ezt most is sérelmezem, és ez volt a korábbi felszólalásomban is; nem pontosan tájékoztatták Salamon Lászlót, ha nem így említették -, hogy meg sem vizsgálta azokat az észrevételeket, amiket csütörtökön kért! Van egy régi elv, úgy szól, hogy úgy cselekedjél a te felebarátoddal, ahogy szeretnéd, hogy mások veled cselekedjenek+ Salamon László ír egy levelet a Szövetkezetek Országos Tanácsának, hogy hétfőre küldjék el a véleményt. Csütörtökön délután elküldi ezt a levelet. Egy normális munkahelyen megkapják csütörtökön este a levelet, hogy hétfőre készítsenek el egy húszoldalas törvényről egy véleményt, amely törvénnyel kapcsolatban én nem tudok ebben a vitában igazságot tenni, de tény, hogy június 18-án Vadász György, az OSZT elnöke azt írja a szintén Salamon Lászlóhoz írt levelében, hogy a Parlament mezőgazdasági bizottsága a törvényjavaslat tervezetéről nem tájékoztatta az OSZT-ot, "annak szövegéhez informális úton jutottunk+" (Olvassa a levelet.) "+ és észrevételeinket ennek alapján tesszük meg. Ismételten utalunk arra is, hogy a szövetkezeti törvény 113. szakasza nemcsak az érdek-képviseleti szerv előzetes véleményének kikérését írja elő, hanem erről a Kormány és az Országgyűlés előzetes tájékoztatását is. Mindezek alapján pedig a lényegesen eltérő kérdésekben a Kormány és az Országgyűlés állásfoglalását is meg kell szerezni. Ismereteink szerint ezt az előterjesztő bizottság elmulasztotta." (Dr. Zsiros Géza: Nono!) Tehát ezt írja, és ez van a bizottság tagjainak kezében június 21-én, amikor tárgyalnak erről a kérdésről! Két ellentmondó állítás. Egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy eldöntse, melyiknek van igaza. Emellett Zsiros Géza levele van. Én nem tudom eldönteni, hogy ennek a levélnek van igaza vagy Zsiros Gézának van igaza. Ahhoz, hogy ez eldönthető legyen, mind a kettőjüknek ott kellene lenni, mind a kettőt meg kellett volna hallgatni. Még egy megjegyzés azzal kapcsolatban, amit Salamon László elmondott. Tehát én azt mondtam - és a koncepciós perek bíróinak hasonlata erre vonatkozott -, hogy én megértettem, és ebben hálás vagyok a bizottság jogász tagjainak, hogy hogyan lehet úgy döntést hozni, hogy nem is ismerjük a körülményeket. Itt felemelték a bizottság tagjai a kezüket tizenegyen, és igent mondtak arra, hogy ez a törvény elénk kerüljön! Itt elhangzik az ismertetés, hogy az alkotmányügyi bizottság alkalmasnak tartja ezt a véleményt. Én azért ismertettem a döntést+ (Dr. Zsiros Géza: Elnök úr, ez már hat perc!) Én tudom, hogy Zsiros Géza nem tűri el, ha egyáltalán beszélnek arról, ami eltérő az ő véleményétől+ (Közbeszólások a kisgazdapárti padokból.) +, de ha nem bírja hallgatni+, ezért vetette le a törvényjavaslatot az ügyrendi javaslattal a vitáról, mert nem tudja meghallgatni a véleményt + Én azt mondtam, hogy a bizottság tagjai nem ismerték meg, és nem tudom, mire emelték fel a kezüket. Salamon László most hosszan ismertette, hogy az alkotmányügyi bizottság töretlen gyakorlata mit jelent + Szeretném emlékezetébe idézni, hogy az alkotmányügyi bizottság az 1992-es költségvetést nem tartotta alkalmasnak általános vitára. Az a szavazás mit jelentett? Azt jelentette, hogy a +92-es költségvetést módosító indítványokkal sem lehetett korrigálni? Akkor el se kellett volna kezdeni tárgyalni! Most a gazdasági bizottság nem tartja alkalmasnak általános vitára - 2 igen szavazat hangzott el -, ez azt jelenti, hogy el sem lehetett volna kezdeni vitázni? Nincs olyan törvényjavaslat, amiről nem lehet vitatkozni! Mindenről lehet vitatkozni, tisztelt képviselőtársaim! Minden leírt szövegről lehet vitatkozni! Ezen az alapon az, hogy a bizottság előzetesen tárgyalja, értelmetlen! Nincs olyan törvényjavaslat, amit módosító indítvánnyal nem lehet korrigálni! (Dr. Salamon László: De van!) Ezt a törvényjavaslatot...Nincs ilyen! (Dr. Salamon László: A köztársasági elnök javaslata! - Dr. Kutrucz Katalin: Azt nem lehetett!) Ezt a törvényjavaslatot például egy módosító indítvánnyal lehet korrigálni; azzal a módosító indítvánnyal, hogy az elsőtől az utolsó szakaszig maradjon el+ Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)