Tartalom Előző Következő

KARSAI PÉTER, az oktatási bizottság elnöke, előadó: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Olyan törvényjavaslat fekszik asztalunkon, amelyhez képviselőtársaim az általános vita során 782 módosítványt tettek, s ezzel véleményem szerint a költségvetési törvény után ez az oktatási, közoktatásról szóló törvény az a törvény, amely a legnagyobb érdeklődést, a legnagyobb munkát, intenzitást váltotta ki képviselőtársaimból. Ezt a 782 indítványt a bizottságunk közel 60 órás munkával megtárgyalta. Most ragadom meg az alkalmat, és szeretném megköszönni azon bizottsági tagoknak, főleg annak a 14-15 tagnak, akik ezen a 60 órás munkán rendszeresen és pontosan részt vettek, hogy kitartóan, állhatatosan végigülték, végigdolgozták ezt a rendkívül hosszú tárgyalási időt. Szeretném megköszönni ugyanígy az oktatási bizottság munkatársainak, akik percre pontosan a kezünk alá dolgoztak, és ugyanígy szeretném megköszönni Soltész István főtitkár úron keresztül a Ház azon dolgozóinak, a jogi főosztálynak a munkáját, akik tényleg emberfeletti munkát végeztek azért, hogy a bizottságunk pontosan tudjon dolgozni az együttes jelentésekből. Arról szeretnék röviden szólni, hogy mi jellemezte a bizottságunk munkáját, a bizottságban folyó munkát, hiszen - még egyszer mondom - óriási tömegben volt jelen a módosító indítványok halmaza, és valójában ennyi teendőt csak rendkívül megfeszített és rendkívül kiegyensúlyozott munka után volt lehetséges végezni. Meg kell állapítsam azt, hogy bizottsági tagjaink a munka során helyente kollégiális viszonyban, egyetértésben, de mindenképpen jó hangulatban dolgozták végig ezt a 60 órányi munkát, bizottsági munkát, és szeretném külön is kiemelni azt a kompromisszumkészséget, amellyel a tárca képviselői - jelen lévő képviselői - ezeken a bizottsági üléseken megnyilvánultak, hiszen közel 50 olyan módosító, kapcsolódó bizottsági indítvány született, amelyeket valójában a tárca jelen lévő képviselőivel való egyeztetés után szinte mindegyiket egyhangú szavazással a bizottságunk az önök asztalára a közeli órákban vagy talán már folyamatban lévő eljuttatással letesz. Tehát hamarosan megkapják képviselőtársaim azokat a módosító indítványokat, kapcsolódó módosító indítványokat, amelyeket a bizottság megtárgyalt és elfogadott. Kérem, az általános vita során, illetve a részletes vita során, majd a szavazáskor ezeket külön is támogassák, hiszen teljes konszenzus áll ezen módosító indítványok mögött. Azt is el kell mondanom, hogy közel 200 olyan indítvány született ezzel az 50-nel együtt, amely elnyerte a bizottság, illetve a tárca egyetértését, így kérem képviselőtársaimat, hogy szintúgy ezeket a módosító javaslatokat a végszavazásnál támogassák. Szeretném azt is kérni azon képviselőtársaimtól, akik a bizottsági tárgyaláskor nem kapták meg az egyharmados támogatottságot, hogy a munkánk gyorsítása érdekében tegyék meg azt a szívességet, hogy vonják vissza ezen javaslataikat, hiszen még így is a legutóbb, a most reggel kézhez kapott együttes jelentés szerint összesen mintegy 726 javaslatról kell állást foglalnunk, és még ehhez fognak érkezni a csatlakozó módosító indítványok, tehát vélhetőleg a visszavonások után is még mindig 800 indítvány marad talpon. (11.00) Ezért kérem képviselőtársaimat, jól fontolják meg, és amennyiben lehet, könnyítsék meg a plenáris ülés munkáját az egyharmadot el nem ért javaslatok visszavonásával. Most szeretnék képviselőként reagálni Jánosi György múlt heti napirend előtti felvetésére, amely egy pontot emelt ki az oktatási bizottság döntései közül, azt az egyet, amely arra vonatkozik, hogy javasolja, hogy az oktatási törvény - amennyiben hatályba lép - ne 1993. szeptember 1-jén, hanem 1994. szeptember 1-jén legyen esedékes, és ezt Jánosi képviselőtársam azzal indokolta, hogy az oktatási bizottság többségének egyetértésével teszi ezt a javaslatot. Való igaz, a pillanatnyi többség egyetértése ebben a kérdésben megvolt, hiszen 8:7 arányban szavazott a bizottságunk arról, hogy ez a törvény ne most szeptember 1-jén, hanem jövő szeptember 1-jén hatályosuljon, de természetesen azért szeretném elmondani - és ezt szeretném a képviselőtársaim figyelmébe is ajánlani -, hogy ha a bizottság és a koalíciós frakciók ezt a halasztást támogatnák, akkor természetesen nem hiszem, hogy értelme lett volna ennek a megfeszített munkának, tehát valójában egy pillanatnyi szavazás, egy pillanatnyi többségi szavazás eredménye tükröződött abban a döntésben. A frakcióm és gondolom, a koalíciós csoportok nevében is mondhatom, hogy természetesen a plenáris ülésen és a végszavazásnál a Parlament kormánypárti oldala az 1993-as szeptember l-jei hatályosulást fogja támogatni, annak ellenére, hogy az oktatási bizottság akkor, abban a pillanatban úgy foglalt állást. Ezt szükségesnek tartottam elmondani és körülbelül ennyi volt az, amiben szerettem volna a bizottság munkájáról az Országgyűlés plenáris ülését tájékoztatni. Kérem a végszavazásnál képviselőtársaimat, mind nagyobb számban támogassák a közoktatásról szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket! (Taps a jobb oldalon.)