KOVÁCS GÁBOR (KDNP): Tiszetelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szakképzésről szóló törvényjavaslat kialakítása során a Kereszténydemokrata Néppárt azt a célkitűzést kívánta megvalósítani, hogy minden állampolgár, aki teljesítette a közoktatásban tankötelezettségét, vagy elvégezte a középiskolát, szabad elhatározással választhasson szakmai pályát, ha a felsőoktatásban nem akar továbbtanulni. A pályaválasztáshoz a szakképzés minden életkorban adjon lehetőséget, esetleg ismételten is, az állam biztosítsa fiatal korban az első szakképzettség ingyenes megszerzését. Mindez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szakképzési rendszer épüljön rá a befejezett közoktatásra, és ne egybeépítve, hanem szétválasztva kerüljön kialakításra. Ezeket a célkitűzéseket a szakképzési törvényjavaslat vagy helyesebben, pontosabban a közoktatási törvényjavaslat és ezt kiegészítve a szakképzési törvényjavaslat teljesíti. Mód és lehetőség nyílik arra, hogy megszűnjön a szakképzés jelenlegi rendszerében a felesleges képzés, az egyre növekvő számú, több tízezres nagyságrendű fiatal munaknélküli kibocsátása az iskolákból, és biztosítható legyen a rugalmas, célirányos és jobb szakmai felkészültség megvalósítása. A változások legfontosabb feltétele, hogy a munkáltatók, a munkahelyek nagyobb beleszólást kapjanak a szakképzés szakmai irányításába. Ennek egyik megoldási formája, hogy a tanuló ellenőrzötten szerződést köt azzal a munkáltatóval, amely a gyakorlati oktatást biztosítja. Így lehetőség nyílik arra, hogy a jelenleg semmiféle jogosultsággal sem rendelkező, eléggé kiszolgáltatott tanuló egy kétoldalú szerződés egyik partnere legyen, akinek a törvényjavaslat a nagyobb lehetőséget biztosítja. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a törvényjavaslatban rögzített tanulószerződések rendszerét, annál is inkább, mivel ez egyúttal azt is biztosítja, hogy a szakképesítést szerzett tanulónak munkahelye is legyen. Módosító javaslataim tulajdonképpen ezeket az előnyös vonásokat kívánták megerősíteni, a szakképzés új rendszerét világosabbá tenni. Noha ezeknek a javaslatoknak a lényeges vonásai a törvényjavaslat szövegezésben megjelennek, a közérthetőség szempontjából indokolt a bővítés, különösen a szakképzési rendszer bemutatása terén, ami a törvényjavaslatban, de a közoktatási törvényjavaslatban is eléggé szegényesen jelenik meg. Az új szakképzési rendszerre való átállás több évet igényel. Az átmenet időszakában a jelenlegi szakoktatás minden hibája és káros hiányossága is érvényesülni fog. Ezek között talán a legfontosabb, hogy központi intézkedésekkel szorítsuk vissza a szakképzésben a felesleges, a már előre láthatóan fiatalkorú munkanélküliséget növelő képzést. Ezt szolgálja a 8. � kiegészítése céljából tett módosító indítványom, amelyet mind a Munkaügyi Minisztérium, mind a Parlament oktatási bizottsága támogat. Kérem képviselőtársaimtól a javaslat támogatását. A szakképzés eddigi rendszere Nyugat-Európa több országában ugyancsak átalakulóban van. A külföldi tapasztalatok ugyan többnyire nem használhatók fel közvetlenül a hazai, attól alapjaiban eltérő szakképzés gyökeres megújításában, de az átformálás iránya számunkra is jelzés értékű kell legyen. Mindez arra figyelmezet bennünket, hogy a szakképzési rendszer átalakítása sürgős és nem halasztható feladat. Minél előbb meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek a jelenlegi, a lakosságot jórészt félrevezetően tájékoztató szakképzési rendszer megváltoztatását szolgálják. Meg kell tenni akkor is, ha ez átmeneti problémákkal jár, éppen az állampolgár, az ember boldogulása érdekében. Köszönöm figyelmüket! (Szórványos taps.)