RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem napirend előtt szót, hogy elmondhassam, hogy rövidesen lőnek, rakétatámadás indul Magyarország ellen. Nem az egész ország ellen, csak egy része ellen, és nem külföldi haderők által, hanem a magyar hadsereg által. A rakétatámadás időpontja július 19-20. és 21-e, a helyszín pedig a Hortobágyi Nemzeti Park. Nagyon derék, hogy most nyáron indul csak a rakétatámadás, mert így legalább megkímélik a madarak párzási és költési idejét, valamint egyéb állatokét, amelyeknek az a pechjük, hogy ott élnek. A terület, amelyről szó van, nemzeti park, fokozottan védett terület, és az egésznek a kezelője a honvédség. A kezelői jogot egy Szentgyörgyi Dezső harcászati repülőezred nevű egység gyakorolja, a Nemzeti Park kérte ugyan a kezelési jogot, de nem kapta meg. A terület 7000 hektár, ebből 300 hektár az úgynevezett célterület, a többi védőzóna. A védőzónát is a Szentgyörgyi Dezső harcászati repülőezred kezeli. A környezetvédelmi bizottság 1991-ben kihelyezett ülést tartott ezen a helyszínen és tanulmányozta a tribünt, ahonnan nézték a szovjet katonatisztek a hadgyakorlatokat, hogy jól találtak-e célba a bombázók. Mi megnéztük azokat a területeket helikopterről és a földről is, ahol hatalmas kráterek teszik tönkre a pusztát, elképesztő látvány! Nem képes előadást tartok, így nem bírom bemutatni, hogy hogyan néznek ezek ki, egyszerűen elrettentő! Akkor, ott a helyszínen szó volt arról, hogy hogyan tovább. Különböző szakértők és mindazok, akik a parlamenti képviselőket oda elkísérték, azt mondták, hogy hála istennek, a szovjet hadsereg elvonult, a bombázott területtel most vajon mi lesz, a bombatérrel vagy légi lőtérrel, és felmerült az is, hogy esetleg a magyar hadseregnek is szüksége lehet rá a későbbiekben, de ez akkor még nem derült ki. Azt mondták, két indok van. Egyik, hogy ekkora terület Magyarországon még egy nincs, a másik, hogyha a magyar hadsereg bombázni akarna, akkor esetleg bérbombázhatna más ország területén, az meg drága. Rakétás gyakorlatot tavaly is végeztek már itt, azonban amiért én fontosnak tartom ezt bejelenteni, az az, hogy rendkívüli szárazság van. Az a kis eső, ami volt, nem túlsúlyos, és annak, hogy a rakétatámadás következtében esetleg tűzvész pusztítsa el az egész Hortobágyot, megvan a veszélye. Egyetlen módon lehet elébe menni, hogyha bizonyos területeket elárasztanak vízzel, tehát átnedvesítik a talajt és a növényzetet, az állatokról nem is beszélve, annak érdekében, hogy esetleg a tűz ne terjedjen tovább. Csakhogy van ezzel egy probléma+ (Zaj. - Sóvágó László: Érdeklődéssel hallgatunk!) +, a gond az, hogy a terület áztatása, mint megkérdeztem, körülbelül 500000 forintba kerül, a Nemzeti Parkra és a természetvédelmi területre pedig - három megyére vetítve - nem több, mint másfél millió forint van összesen természetvédelemre, tehát elég jelentős összeget elvinne ez a dolog. A preventív intézkedés tehát pénzbe kerül. A következő probléma az, hogy egyesek azt mondják, ugyebár, hogy amíg vannak országok, amelyek arra törekszenek, hogy a szemetüket, a kommunális hulladékot, a mérgező vegyi anyagokat egyaránt külföldre vigyék, és ezért inkább fizetnek, nehogy a saját országukat szennyezzék vele, mi azon kevés országok közé tartozunk, akik ezeket befogadják, és hagyjuk, hogy fizessenek nekünk annak érdekében, hogy a mások szemetje a mi környezetünket szenynyezze. Ez természetesen rögtön elindítja azt a gondolatsort is, hogy vajon más országok mikor fognak fizetni azért, hogy nálunk bérbombázhassanak? Ugyanis ennek is megvan a lehetősége, hogy ezen a területen, a Hortobágyi Nemzeti Park területén nemcsak a magyar hadsereg bombázzon és végezzen rakétagyakorlatokat - így hívják, hogy bombatér és bombázás -, hanem esetleg külföldiek is pénzért. Szükségesnek tartom megemlíteni, mert a vész tehát nemcsak július közepén várható, hanem esetleg kiterjedt formában a későbbiekben is. Hozzá kell tennem, hogy a védőzóna területén, amely védőzóna és természetvédelmi terület, szintén nem a Nemzeti Park kezeli, hanem ez a harcászati egység, és ez a harcászati egység bérbe adta ezt a területet egy Csukás nevű kft.-nek, amely ezen a természetvédelmi területen szánt, vet, arat, nádat arat, mindenféle olyan műveletet végez, amit egy természetvédelmi területen nem illenék. Úgyhogy a támadás többirányú, nemcsak rakétáról, nemcsak repülőgépről, nemcsak bombázásról, hanem így, közvetlenül beavatkozva a természetvédelmi területbe is. Tulajdonképpen az az igazság, hogy lehetne himnikus szavakat mondani, kézenfekvő, hogy azt mondjam, "hányszor támadt tenfiad szép hazám kebledre". Ezt a mondatot mindannyian ismerjük, és sokszor mondjuk, csak ennek realitása van, például a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Azt gondolom, hogy tőlem távol állnak a himnikus szavak, inkább földhözragadt vagyok, amikor gondolkozom és azt mondom ki, hogy vajon hány bakot lőnek még ezen a területen, és hányszor lő még bakot ez az ország, amíg rájön arra, hogy ezt a kicsi területet, amin él, nem kellene elpusztítani. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) (10.10)