NAGY ANDRÁS (SZDSZ): Köszönöm, Elnök úr! (Az elnök pillantásával keresi a képviselőt, de nem az SZDSZ soraiban. Több SZDSZ-es képviselő jelzi, hogy az interpelláló ott ül közöttük. Nagy András: Majd megtalál.) Köszönöm, Elnök úr! Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár úr! Először is el kell mondanom, hogy az interpellációm beadása óta eltelt időben - ami június 18-án volt - olyan események történtek az interpelláció témájával kapcsolatban, hogy némileg el kell térnem a felvezető szövegben leírtaktól. A kérdésekben nem térek el tőle, ragaszkodom hozzá, mert úgy tartom korrektnek. Lesznek olyan kérdések - de ezt jeleztem tegnap államtitkár úrnak írásban is -, amiket visszavontam, mert egyszerűen inaktuálissá váltak. Tisztelt Ház! Tisztelt államtitkár úr! Nagyon helyesen a magyar honvédség és annak teljes vezetősége, politikai és szakmai vezetősége is már az 1990-es évben felmérte azt, hogy a honvédség működése során rendkívül fontos a civil szférával való kapcsolattartás. Magyarán a nyitott hadsereg intézménye, amikor a civil szféra számára a honvédség, a katonaság nem mumus, nem sötét ló, nem fekete doboz, hanem mindenki által ismert és kiszámítható testület, mindenki tudhatja, hogy mi várhat rá, illetve milyen szolgálatot tehetnek ott. Még egyszer hangsúlyozom, alapvetően helyeselhető és helyeslendő lépés. A minisztérium többféle eljárási módot próbált kidolgozni a nyitottság minél hatékonyabbá tételére, több-kevesebb sikerrel ezek jelenleg is folynak. Idén nyáron egy hazafiságérzet-növelő koncertkörutat - nem én mondtam ezt a kifejezést, hanem államtitkár úr fogalmazott így vagy ilyen értelemben a 168 órában - szerveztek az egyik közismert hazai beategyüttes részvételével, amelynek bevallott célja az volt, hogy a fiatalok katonai, hazafiúi érzéseit növelje. Nem kívánom ezt az eljárást minősíteni, azt hiszem, itt nem egészen ez a lényeg. A lényeg mindösszesen az, hogy amikor mindannyian tudjuk, a Magyar Honvédség milyen rossz anyagi helyzetben van, és hangsúlyozni kell azt, hogy elsősorban a tárca vezetése panaszkodik folyton - egyébként jogosan - a nehéz anyagi helyzetre, akkor vajon indokolt-e egy ilyen, véleményem szerint költséges és úgy gondolom, kevéssé hatékony dolognak a megrendezése? Éppen ezért a kérdésem mindösszesen egyetlenegy államtitkár úr felé, nevezetesen: mennyibe került ez a koncertkörút a Magyar Honvédségnek? Várom államtitkár úr válaszát! (Szórványos taps.)