DR. HACK PÉTER, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Első ránézésre nagyon hasonló ez a mai vita a múlt keddi vitához, hiszen a múlt kedden is Balsai István után Salamon László, majd Kutrucz Katalin, őket követve pedig én szólaltam meg. S annyiban is hasonló, hogy most sem egy szoros értelemben vett gazdasági törvényről vitatkozunk, de ezen a ponton a hasonlóságok már meg is szűnnek, hiszen míg a múlt kedden a szabad demokraták nevében élesen elleneztem a Kormány alkotmánymódosító tervezetét és az ügyészség Kormány alá rendelését, most - ahogy Salamon László szavaiból is kitűnt - a bizottsági ülésen jelen lévő ellenzéki képviselők is támogatták a törvényjavaslatot. Most tisztelettel közlöm a Házzal, hogy a szabad demokraták a később elmondandó érvek alapján támogatják ezt a törvényjavaslatot. Fontos jogszabálynak tartjuk a Büntető Törvénykönyv gazdasági bűncselekményekre vonatkozó szabályozásának változtatását, és az elkészített tervezetet, ugyan néhány ponton módosítva, de alapvetően jó tervezetnek, támogatandó tervezetnek tartjuk. Ezek után azonban nem ülhetek le azzal, hogy elmondtam a véleményem egészét, mivel az utóbbi időben nagyon sok szó esett a Ház falai között is, de a Ház falain kívül is arról, hogy a magyar Országgyűlés működésével kapcsolatban kritikák fogalmazódnak meg, és ezeknek a kritikáknak - ahogy a múlt héten, illetve két héttel ezelőtt Tölgyessy Péter, tegnap Mészáros István is elmondta - az egyik eleme az, hogy a Ház nem nagyon találja a végrehajtó hatalmat ellenőrző funkcióját, nem nagyon talál rá alkalmat, hogy szót ejtsen arról, hogy milyen munkát is végez a Kormány bizonyos területeken. Ma, amikor arra gyűltünk össze, hogy a Büntető Törvénykönyv gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó részét módosítsuk, ez egy páratlan alkalom arra, hogy megnézzük: hogyan néz ki most a gazdasági bűnözés, hogyan néz ki a statisztikai adatok tükrében a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység. Azért tartom fontosnak erre ezt a mai alkalmat, mert ha valaki figyelemmel kíséri azt a területet, amit ma szabályozni akarunk, akkor meglehetősen ellentmondásos következtetésekre kell jutnia. Mindenki tudja - a jelenlévők közül remélem, de az országban is ez köztudott -, hogy az elmúlt négy-öt esztendő során a bűnözésen belül rendkívül kedvezőtlen változások mentek végbe. Ezen még az sem változtat, hogy az 1993. I. félévi statisztikai adatok bizonyos kedvező fordulatra utalnak. Összhatásában a közbiztonság romlása a lakosságot foglalkoztató egyik legfontosabb kérdéssé vált. De miközben az adatokat szemlélve azt tapasztaljuk, hogy például a vagyon elleni bűnözésnél 1989, a választás előtti utolsó év és az 1993-as esztendő között közel megduplázódott a vagyon elleni bűncselekmények száma, hasonlóan nagymértékű növekedés ment végbe a közlekedési bűncselekmények körében, jelentős növekedés állt be a személy elleni bűncselekmények körében, addig a gazdasági bűnözés területén ezeket a változásokat nem rögzíti a statisztika. 1989-ben 7235 gazdasági bűncselekményt rögzített a Statisztikai Hivatal, 1992-ben, tehát a tavalyi befejezett évben, egész éves adatokat szemlélve, 7524, tehát úgymond mintegy 200 bűncselekménnyel növekedett ez alatt a néhány év alatt a gazdasági bűnözés, ha a statisztika valóban a gazdasági bűnözésről szólna. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ezek az adatok ellentétesek a mindennapi tapasztalatainkkal. Akárkit megkérdezünk ebben a teremben, akárkit megkérdezünk az utcán, azt fogja mondani, hogy Magyarországon a gazdasági bűnözés ezeknél az adatoknál jóval nagyobb mértékben növekedett. Hozzá kell azt is tennem, hogy ennek a 7500 gazdasági bűncselekménynek a döntő többsége az elmúlt esztendőkben az úgynevezett devizagazdálkodás megsértése volt, ami olyan bűncselekmény, amit ebben a nálunk szabályozott formájában hosszú távon úgysem lehet fenntartani. A gazdasági viszonyok változása következtében ez a típusú bűncselekmény meg fog szűnni. (10.40) Tehát a gazdasági bűnözésen belül a klasszikus gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban alig-alig indult eljárás, miközben akármelyik nap kinyitjuk az újságot - mint ahogy többen most is teszik az ülésteremben...( Derültség.)... és belenéznek -, azt látjuk, hogy ezek a sajtóhírek naponta számolnak be maffiaszerű bűncselekményekről, rémisztgetnek bennünket és a lakosságot is ukrán maffiával, litván maffiával, csecsen maffiával és nem tudom még milyen maffiákkal; és fényképeket látunk mindenféle nagy tűzerejű fegyverekről, vagy nyilakról, vagy bunkósbotokról, vagy más, ehhez hasonlókról, amiket a rendőrség foglalt le úgymond nagy maffialeleplezések során. De ezekből a nagy maffialeleplezésekből végül is az a nagy gazdasági büntetőper még nem született meg, amire valószínűleg szükség lenne, mert - én is osztom azt a meggyőződést - a maffiaszerű bűnözés jelen van, és a maffiaszerű bűnözéssel szemben a végrehajtó hatalom még nem találta meg a kellő fellépési lehetőséget. Ezt azért is fontosnak tartom megjegyezni, mert úgy tűnik, hogy a gazdasági büntetőjog szabályozásával egy ilyen típusú kihívásra is válaszolni akar a kormányzat. Talán a pénzmosás - amire Kutrucz Katalin is utalt - egy olyan büntetőjogi tényállás lehet, amely bizonyos körökben fellépésre ad lehetőséget a rendőrség számára a terrorizmussal, a kábítószerrel való visszaéléssel vagy fegyvercsempészéssel összefüggésben keletkezett anyagi javak elkobzására, illetve az ezeket az anyagi javakat legalizálni igyekvők megbüntetésére. Itt tennék én is egy kritikai megjegyzést a pénzmosással kapcsolatban. Én nagyon fontosnak tartanám - szemben Kutrucz Katalinnal -, hogy ezt a tényállást minél hamarabb megalkossuk. Én is osztom azonban azt az aggályt, miszerint nem biztos, hogy csak ez a három bűncselekmény - tehát a terrorcselekmények, vagyis a terrorizmus, a kábítószerrel való visszaélés és a fegyvercsempészés - olyan bűncselekmény, ahol a pénzmosás megjelenhet, hiszen a jelenleg folyó, a rendszerváltás óta az első nagy-nagy gazdasági büntetőperben, az olajmaffia elleni fellépésben keletkezett pénzek legalizálását nem akadályozná meg. Hozzáteszem: ez a tényállás semmiképpen nem vonatkozik az olajmaffia ügyére, hiszen később születik, és a korábban elkövetett bűncselekményekre nem vonatkozik - de ha a jövőben hasonló típusú bűncselekményt követnének el, vagy ha bekövetkezett volna az, amire Kutrucz Katalin is utalt, hogy ezeket a változtatásokat már évekkel ezelőtt végre kellett volna hajtani, akkor sem lehetne ezt a tényállást azoknak a pénzeknek a megfogására alkalmazni, azoknak a milliárdoknak a megfogására, amelyek a sajtóhírek szerint az olajmaffia cselekedetei során keletkeztek. Ez a tényállás nem tud mit kezdeni a szintén szervezetszerűen, maffiaszerűen elkövetett gépjármű-kereskedelemmel - amiről, ugye, mindannyian tudunk: nagy mennyiségben lopnak el és szállítanak külföldre gépjárműveket Magyarországról. Ezt szervezetszerű, maffiaszerű bűnbandák végzik. Az így keletkezett vagyoni előnyöket aztán legális forrásokban - a szerencsejátékokon keresztül, a bankokon keresztül - tisztára lehet mosni, és ezt ez a tényállás sem akadályozza meg. Én is úgy gondolom, ahogy Kutrucz Katalin: ezen gondolkodni kellene. Hozzáteszem azt is, hogy némiképp aggasztónak tűnik a statisztikai adatokból a végrehajtó hatalom tevékenysége más gazdasági bűncselekmények területén is. Az egyik kör, amit érint a törvénymódosítás, az úgynevezett korrupciós bűncselekmények köre. Ha igaz az, hogy a gazdasági bűncselekmények körében nem következett be jelentős változás - és ezt nem lehet tudományosan megmagyarázni, mert nem lehet megérteni azt, hogy miközben az összes vagyon elleni bűncselekmény megduplázódik, a gazdasági bűncselekmények száma miért csak 200-zal növekszik -, ugyanígy nem lehet választ adni arra a kérdésre, hogy a korrupciós cselekményekkel kapcsolatban miért nem folynak eljárások. Ebben az évben, az 1993-as esztendőben, az első hat hónapban a statisztikák azt rögzítik, hogy az egy évvel korábbihoz képest felére csökkent a vesztegetések száma: az első félévben hat hónap alatt 143 - tehát egyszáznegyvenhárom - vesztegetési cselekményben indított eljárást a rendőrség. Ezekben a vesztegetési cselekményekben döntő többségben úgynevezett piti vesztegetések vannak, meglehetősen kevés a nagy korrupciós üggyel kapcsolatos eljárás. Aligha hihetjük, hogy azért ilyen kevés, mert nem folyik korrupció. Ebben a vonatkozásban, úgy érzem, illúziókat táplálnánk, ha azt hinnénk: önmagában azzal, hogy szabályozzuk ezeket a gazdasági bűncselekményeket, már tettünk valamit a gazdasági bűnözéssel szemben - hiszen a vesztegetésnek van hatályos szabályozása. A tervezet - mint ahogy Kutrucz Katalin is mondja - bizonyos értelemben szűkíti a vesztegetés körét. Osztom a kételyeit, hogy az állami szerveknél, illetőleg a társadalmi szerveknél is feltétlenül meg kell-e szüntetni a vesztegetést - én is úgy hiszem, hogy erről az alkotmányügyi bizottságban kell tárgyalni -, de azzal, hogy most létrehozunk egy gazdasági vesztegetési tényállást, és utána azt nem fogjuk alkalmazni, nem tettünk sokat a közbiztonság és a közrend érdekében. Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy május 15-e óta hatályban van az általunk módosított Btk. Ennek a Btk.-nak az első másfél hónapos alkalmazásából az a tapasztalat, hogy viszonylag kevéssé alkalmazzák a hatóságok azokat a tényállásokat, amiket mi megfogalmaztunk. Másfél hónap alatt összesen 39 olyan bűncselekményt rögzített a statisztika, amelyek a módosítással érintett tényállások valamelyikét valósították meg, ezek közül is a hivatalos személy megsértése, illetve az önbíráskodás volt a döntő: 24 "hivatalos személy megsértése" volt, ami ugyan módosult tényállás, de alapjaiban a régi Btk.-ra támaszkodik. Tehát, tisztelt Ház, arra szeretném felhívni a Ház figyelmét, hogy ha most nagy egyetértésben el is fogadjuk ezt a törvénymódosítást, attól még ne érezzük úgy, hogy megtettünk mindent, amit meg lehetett tenni a gazdaságban lévő bűnözéssel kapcsolatban. Nagyon sok teendő lenne, de ezek a teendők már nem a Ház teendői, nem az Országgyűlés teendői, hanem a végrehajtó hatalom teendői lennének: a kormányzatnak hatékonyabb fellépését indokolnák. Ezzel kapcsolatban egy legutolsó érvet szeretnék önökkel megosztani: az adócsalások e félévi statisztikáját. Nem tudom, ki hogy van vele, engem nagyon meglepett az, amit az első hat hónapban rögzített, adócsalás miatti eljárási adatok mutatnak. Kíváncsi lennék rá, hogy tisztelt képviselőtársaim saját becslése szerint hat hónap alatt hány esetben indult ügy adócsalás miatt. Biztos, hogy én nem annyit írtam volna le egy papírra, hogyha ezt a kérdést fölteszik nekem, mint amennyit a statisztikák rögzítenek. Örömmel tájékoztatom önöket, hogy az első fél évben 25%-kal csökkent az adócsalások száma: 40-ről 30-ra - tehát 1993 első hat hónapjában a statisztikák harminc adócsalást rögzítenek, ennyi esetben indult eljárás adócsalás miatt. Ezek után nem értem, miért panaszkodunk arra, hogy Magyarország egy rossz adófizető ország, amikor Európában nagyon kevés olyan ország van, ahol egy fél év alatt harminc adócsalásban indulna eljárás. Ennél jóval több az eljárások száma minden fejlett európai országban. Úgy tűnik, itt valami baj van, és ez a baj nem feltétlenül a büntető tényálláson múlik, nem feltétlenül a Btk. tényállásán, hanem a hatóságok tevékenységén is múlik. (10.50) Összefoglalva, tisztelt Ház, új tényállásokat alkot ma az Országgyűlés, illetőleg bizonyos tényállásokat módosít. Azonban önmagában a tényállások megfogalmazása nem tett a bűncselekmények ellen. Ehhez hatékony végrehajtásra lenne szükség. Ezért mondtuk a múltkor is, egy héttel ezelőtt, hogy fontos lenne olyan törvényekkel foglalkoznunk, és már régen kellett volna foglalkoznunk, amelyek a végrehajtást érintik. Addig pedig azt tudjuk tenni, amit most, hogy a Kormány által elénk terjesztett javaslatot megvitatjuk, ezt az alkotmányügyi bizottságban módosításokkal esetleg érintjük. Én is tudnék néhány példát mondani, illetőleg tényállásonként tudnánk vitatkozni arról, hogy feltétlenül ez-e a szerencsés megfogalmazás vagy sem. Ennek a vitának az alkotmányügyi bizottság a színtere. De ez a vita nem segít azon, hogy a közbiztonságért aggódó állampolgároknak a tényállások megszavazásán felül valami többet, valami mást, valami hatásosabbat kellene felmutatni a kormányzat részéről. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)