DRAGON PÁL, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy szakértőinkkel arra az álláspontra jutottunk mi is, amelyet Kutrucz Katalin képviselőtársam már a vezérszónoklata elején kifejtett, hogy ennek a törvénynek érdemes a részleteibe is belemenni. Ezek után a véleményünk: a most tárgyalásra kerülő büntető jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslat abból a felismerésből indul ki, hogy a gazdaság átalakulása, fejlődése nemcsak annak polgári, közigazgatási szabályozását kívánja meg, hanem szükség van annak korszerű büntetőjogi védelmére is. A piacgazdaság kialakulása, a gazdasági viszonyok átrendeződése új gazdálkodási formák megjelenése folytán a Büntető Törvénykönyv gazdasági bűncselekményeket szabályozó rendelkezései egyfelől elavultakká váltak, másfelől nem képesek kellően alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Jelen javaslat e követelmények szellemében kívánja módosítani a Büntető Törvénykönyvet. A gazdasági bűncselekmények körén ugyan kívül esik, de legalább olyan súlyú probléma a lőfegyverek tartására, megszerzésére, készítésére és kereskedelmére vonatkozó szabályok érvényesülésének biztosítása. A javaslat ennek érdekében, a Btk. 263. �-ának módosítása, a bűnszövetségben való elkövetést rendeli szigorúbban büntetni, mint kifejezetten veszélyes bűncselekményt. Alapvető igény, hogy a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbanószer, illetve ezek felhasználására szolgáló készülékek nemzetközi kereskedelme csak megfelelően ellenőrzött keretek között, a szükséges engedélyek birtokában történjen. A javaslat ennek érdekében speciális szabályt állapít meg a fegyvercsempészet tényállásának beiktatásával. A büntetés keretei is a cselekmény súlyához igazodnak, különösen súlyos büntetést kilátásba helyezve az üzletszerű vagy bűnszövetségben elkövetés esetén. Tisztelt Országgyűlés! A piacgazdaság, a verseny térhódítása kétségen kívül kedvező hatással van a gazdasági fejlődésre. Sajnos azonban a piac nem minden szereplője tartja magára kötelezőnek a vonatkozó szabályokat, de olykor még a legelemibb etikai normákat sem. Nap mint nap értesülhetünk olyan vállalkozásokról, amelyek a gyors anyagi haszonszerzés érdekében a vásárlók megtévesztésével a versenytárs termékéhez hasonló, de rossz minőségű, nem ritkán használhatatlan, olykor kimondottan életveszélyes termékeket hoznak forgalomba. (11.00) Velük szemben eddig hatékony, a vásárlók jogait is védő intézkedésekre - kellő jogszabályi háttér hiányában - nem került sor. Ezen kíván a javaslat változtatni. Ilyen új szabály az áru hamis jelölése, amely a versenytárs sérelmével járó tevékenységet pönalizálja, illetve a fogyasztó megtévesztése, ami a vásárlók érdekeit sértő cselekményt rendeli büntetni. A gazdasági élet átalakulásával kiemelt szerepet kapott a gazdálkodószervezetek hitelezési tevékenysége, a pénzintézeti tevékenység, a gazdasági adatszolgáltatás, az értékpapír-kereskedelem, az üzleti titok védelme, a bankszféra működése. A javaslat 11. �-a a hitelezői igények kielégítését hivatott büntetőjogi eszközökkel is biztosítani a polgári jog szabályai mellett. Nem kívánja a javaslat büntetni az elkövetőt, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti. E szabály is a mielőbbi teljesítést célozza. Ugyancsak a hitelezők érdekeit védi az a módosító javaslat is, amely szerint a korábbiakhoz képest az alap- vagy a törzstőkének nemcsak a társaság tagjának történő jogtalan kifizetését, hanem annak bármilyen formában való jogtalan elvonását is bűncselekménynek minősíti. Többször nyilvánosságra kerültek olyan tranzakciók, amelyek során a valós értéket messze meghaladó szolgáltatások okán lényegében áron alul jutottak vagyoni előnyökhöz, illetve olyan esetek, amikor a hitelezők kielégítését hiúsította meg az értéken felül a társaságba bevitt szolgáltatás, amelyről csak a felszámolás során derült ki annak lényegében értékesíthetetlen volta. Ennek megoldása végett a javaslat - a valótlan érték megjelölése címen - új tényállást iktat a törvénybe, három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetve az ilyen cselekmények elkövetőit. A pénzintézeti tevékenység körében garanciális követelmény, hogy a pénzintézeti tevékenység csak a törvényben előírt engedély birtokában végezhető. A forgalom biztonsága megkívánja, hogy az ilyen tevékenységet engedély nélkül végzők büntetőjogilag is felelősséggel tartozzanak. Ezért a javaslat a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység bevezetésével kíván e követelménynek eleget tenni. A gazdasági életben való tájékozódást, informálódást segítő nyilvántartások pontosságához, hitelességéhez fűződő igényt nem szükséges indokolni. A gazdaság szereplői, irányítói, ellenőrző szervei e nyilvántartások segítségével végzik tevékenységüket. A nyilvántartások döntően gazdálkodószervezetek adatszol- gáltatásain alapulnak. A közhitelesség igénye megköveteli, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettek pontosan eleget tegyenek a kötelességüknek. A javaslat a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettséget elmulasztók büntetőjogi felelősségre vonására teremti meg a törvényi alapot a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása címén. Az új befektetési normák térhódításával, az értékpapírok, részvények megjelenésével, a tőzsde szerepének növekedésével az értékpapírokat kibocsátó, forgalmazó szervezetek felelőssége is fokozódik. Az üzleti szférában nemcsak maga az értékpapír testesít meg vagyoni értéket, hanem az erre vonatkozó információ is. Különösen vonatkozik ez arra a körre, amely az értékpapír kibocsátásával, forgalmával kapcsolatos aktuális információk birtokában van. A befektetők biztonságát védi a javaslatnak az a rendelkezése, amely a bennfentes értékpapír-kereskedelemre vonatkozik. A javaslat büntetőjogi szankciót fűz az olyan cselekményhez, amely az értékpapírral kapcsolatos bennfentes információk birtokában előnyszerzés érdekében történik. Nemcsak az követ el bűncselekményt, aki maga köt ilyen üzletet, hanem az is, aki mást bíz meg ilyen ügylet kötésével. Kellő pontossággal határozza meg a javaslat a bennfentes információ fogalmát is. Fontos követelmény, hogy a befektetni kívánók a gazdálkodószervezet vagyoni helyzetéről pontos információkat kapjanak. Csak ilyen adatok birtokában lehet a befektetés sorsáról felelősen dönteni. Nem ritka eset, hogy a gazdálkodószervezetek a befektetők bizalmának elnyerése érdekében a gazdálkodószervezet vagyoni helyzetéről valótlan adatokat híresztelnek vagy a valót elhallgatják, így bíztatva befektetésre a vállalkozókat. Az ilyen vállalkozások többnyire a befektetők pénzének megszerzése után nyom nélkül - a pénzzel együtt - tűnnek el és mennek csődbe. Az ilyen gazdálkodói magatartással szemben szükséges minden büntetőjogi eszközzel is fellépni. A gazdasági élet biztonságához nemcsak az egyes adatok közhiteles, nyilvános nyilvántartása szükséges, hanem az is, hogy a gazdálkodók bizonyos információkat bizalmasan, titkosan kezelhessenek. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése és felhasználása a gazdálkodószervezetek számára nehezen helyrehozható károkat okozhat. Célszerűnek mutatkozik, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzőjét, felhasználóját, nyilvánosságra hozóját az egyéb jogszabályokban meghatározottakon túlmenően a büntetőjog eszközeivel is szankcionáljuk abban az esetben, ha kifejezetten haszonszerzés végett történik. Ugyancsak a titokvédelemmel kapcsolatos, annak egyik speciális területe a bankszférára vonatkozó rendelkezés. A bank betéteseinek és adósainak, továbbá magának a banknak is védendő érdeke, hogy a betét- és a hitelállomány, az egyes számlákon mutatkozó tartozások és követelések, a bank ügyfeleinek személyes adatai csak a jogszabályban feljogosított szervek számára legyen hozzáférhető. Minden más olyan tevékenység, amely a banktitkot e körön kívül teszi hozzáférhetővé, ellentétes a bank és ügyfelei érdekével, adott esetben vagyoni hátrány okozására is alkalmas. A banktitok védelme ezért külön tényállás beiktatását teszi szükségessé a törvénybe. A javaslat 20. �-a a Büntető Törvénykönyv 300/A. �-ának bővítésével rendelkezik erről. Tisztelt Országgyűlés! A számítógépes adatfeldolgozás fejlődésével új bűnözési ág is kialakulóban van. Számos példát tudunk, eddig szerencsére inkább csak a fejlettebb számítógépes kultúrával rendelkező országokból olyan esetekre, amikor a számítógépes hálózatokba jogosulatlanul behatolva, egyesek titkos adatokhoz hozzáférve, fiktív banki átutalásokat végezve hatalmas károkat okoztak. A hazai számítógépes rendszerek elterjedésével reális a veszélye annak, hogy hazánk sem marad kivétel. A javaslat e veszélyt is figyelembe veszi, amikor önállóan rendeli büntetni a számítógépes csalást, ha azt haszonszerzés végett, kárt okozva követik el. A módosító indítvány büntetni kívánja azt, aki hangsúlyozottan más által elkövetett terrorizmussal, kábítószerrel való visszaéléssel vagy fegyvercsempészéssel összefüggésben keletkezett anyagi javakat például elrejti, eredetét, valódi természetét eltitkolja, a hatóságnak hamis adatot szolgáltat, magának vagy másnak megszerzi, megőrzi, értékesíti, bankműveleteket végez vagy más anyagi javakat megszerez. (11.10) Minősített esetként szabályozza a javaslat az üzletszerű elkövetést kifejezetten pénzmosásra szakosodott szervezet keretében, a pénzintézet, értékpapír-forgalmazó, befektetésialap-biztosító intézet, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként, hivatalos személyként és ügyvédként való elkövetést mint kifejezetten veszélyes magatartást. Fontos, hogy bizonyos körben bejelentési kötelezettséget is előír a jogszabály; illetve büntethetőséget kizáró okként említi, ha valaki pénzmosás miatt a hatóságnál feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez. Tisztelt Országgyűlés! A pénzmosás törvénybe iktatásával szélesebb jogi alapot teremthetünk a szervezett bűnözés ellen fellépő szervezetek működéséhez. A gazdasági élet tisztaságát célzó büntetőjogi normák között kell elhelyeznünk a gazdasági korrupciót gátló rendelkezéseket is. A javaslat 25. �-a gazdasági vesztegetés címén a hivatali vesztegetéshez hasonlóan szankcionálja azt a magatartást, ha valaki a gazdaság működésével kapcsolatban előnyt kér, kötelességszegésért előnyt vagy annak ígéretét elfogadja, annak kérőjével, elfogadójával egyetért. Bűntettként minősíti az alapesetben vétségként szabályozott elkövetést a javaslat, ha az elkövető a kötelességét megszegi, illetve, ha üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el a cselekményt. Nem marad szankció nélkül annak a cselekménye sem, aki a gazdasági tevékenységet folytató személynek vagy reá tekintettel másnak a kötelességszegés érdekében ad vagy ígér előnyt. Privilegizálja a javaslat azt az esetet, amikor az előnyt önálló intézkedésre jogosult személynek adják vagy ígérik. A gazdálkodószervezetek, vállalkozók és magánszemélyek között a forgalomban egyre inkább teret hódító fizetési módozat a csekk, bankkártya és váltó alkalmazása. Valamennyi fizetési mód azonban magában hordja annak veszélyét, hogy a követelés mögötti fedezet csak nehezen vizsgálható vagy egyáltalán nem létezik, illetve az adott pénzhelyettesítő eszköz hamis vagy hamisított. Ilyen esetekben a jogosultak kielégítése csak részben vagy egyáltalán nem biztosított. A jogosulti érdekek védelme szükségessé teszi, hogy az ilyen cselekményeket a törvény bűncselekménnyé nyilvánítsa, és megfelelő büntetőjogi következményeket fűzzön hozzá, illetve már a meglévőket szigorítsa. A javaslat a fedezetlen csekkek kibocsátóját vagy forgalomba hozóját büntető rendelkezésként a büntetési tétel felemelésével módosítja. A bankrendszer fejlődésével a lakosság számára is egyre inkább szélesebb körben hozzáférhetővé válik a bankkártya mint a legelterjedtebb pénzhelyettesítő eszköz. A bankkártya használata lényegesen leegyszerűsíti a pénzzel folytatandó műveleteket. A bankkártya mögött többnyire fedezetnek kell rendelkezésre állni a kártyakibocsátó banknál. A kártyával való fizetés viszonylagos egyszerűsége azonban visszaélésre adhat alkalmat. A kártyát elfogadó gazdálkodószervezetek, szállodák, bankok, üzletek nem mindig vannak abban a helyzetben, hogy a kártya valódiságáról, a mögötte álló fedezetekről rövid időn belül meggyőződjenek. Ennek következtében nagy a lehetősége annak, hogy a kártyával manipulálva, haszon reményében, kárt okozzanak. Ennek módozatai: a bankkártya meghamisítása, hamis bankkártya készítése, az ilyen kártya megszerzése, illetve felhasználása, ha azt jogtalan haszonszerzés végett, kárt okozva követik el. A javaslat 30-31. �-a rendelkezik az ilyen cselekmények büntethetőségéről. A bankkártyával visszaélés tényállása pedig az effektív felhasználást pönalizálja. Ha haszonszerzés végett, kárt okozva követik el, a bűncselekmény minősített esetei a vagyon elleni bűncselekményekhez igazodnak, súlyosabban büntetve a bűnszövetségben való és az üzletszerű elkövetést, és figyelembe véve az okozott kár nagyságát. A Büntető Törvénykönyv 314. �-át módosító rendelkezés célja, hogy a bűncselekmény elkövetőitől a bűncselekményből származó vagyoni előnyt az eljárás során el lehessen vonni, részben kielégítve ezzel a sértetti követeléseket, illetve további szankcióként alkalmazva. Fontos közérdek, hogy akik az előbb említett cselekményeket elkövették, azok a gazdasági életben egy ideig ne vehessenek részt. A javaslat a foglalkozástól való eltiltás szabályait bővíti, amikor foglalkozásnak minősíti azt is, ha az elkövető egy vállalat vagy egyéb gazdálkodószervezet általános vezetését ellátó szerv tagja. A piacgazdasági viszonyok között többnyire elkülönül a vagyon tulajdonosa és kezelőjének személye, így fokozott felelősségük van az idegen vagyon felett döntési jogosultságokkal bíró vagyonkezelőknek. A hanyag kezelés tényállásának újraszabályozásával, büntetőjogi eszközökkel is védi a tulajdonhoz fűződő jogokat; büntetni rendeli a tervezet az idegen vagyon kezelőjét, ha a törvény által meghatározott kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával, gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz. A javaslat további rendelkezései, mint a Vám- és Pénzügyőrség nyomozási hatáskörének módosítása, bírósági hatáskör kijelölése, egyes bűncselekmények értékhatárainak megállapítása, illetve a szabálysértési jogszabály módosítása a törvény rendelkezéseinek alkalmazását segítik elő. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett javaslat a büntető igazságszolgáltatás reformjának egyik lényeges eleme. A gazdasági élet korrekt, tisztességes szereplőinek érdekeit hivatott a maga eszközeivel védeni, és egyúttal megfelelő szankciókat alkalmazni azokkal szemben, akik tisztességtelenül, mások rovására kívánják az alakuló piacgazdaság lehetőségeit kihasználni. A tervezet megteremti a törvényi alapot ahhoz, hogy a büntetőügyben eljáró hatóságok törvényesen és jogszerűen vonhassák felelősségre az ilyen bűncselekmények elkövetőit. A javaslat segítségével hatékonyan léphetünk fel a szervezett bűnözéssel, a korrupcióval, a gazdasági visszaélésekkel szemben. Mindezek figyelembevételével a törvényjavaslatot képviselőcsoportunk nevében elfogadásra javaslom. Elnök úr, köszönöm a szót, képviselőtársaim, a figyelmet. (Taps.)