SZABÓ LUKÁCS (MIÉP): Rendben van. A Magyar Gördülőcsapágy Művek az elmúlt évben csődbe jutott. Sikeres csődtárgyalásokat folytattak, aminek a vége egyezség lett. Sajnos azonban az illetékesek szakmai szempontból ezt az egyezséget - még megkötése előtt - nem vizsgálták meg, és így az a paradox helyzet állhatott elő, hogy a csődeljárás szellemével teljesen ellentétes módon az eljárás előtt is ugyananynyi volt a tartozás, mint a végén, vagyis sem kamat-, sem tőkeelengedésről, engedménytételről - sajnos - nem lehetett szó. Ebből az következik, hogy ezt a csődeljárást, ahol mindent megígértek fűnek-fának, nyilvánvaló, betartani sem lehetett. Ezt követően került sor a Kormány döntésére, amiben a mindenképpen megmentendő cégek körébe bevonta a Gördülőcsapágy Műveket is. Ennek keretében 450 millió forint kormánygaranciát hagytak számára jóvá. Sajnos azonban elfelejtették címkézni - úgymond - a pénzt, és így a bankok, még mielőtt a termelés finanszírozására azt fel lehetett volna használni, elvonták. A 450 millió forintból mindössze 18 millió forint volt az, amit termelésre fordítottak, illetve fordíthattak. Ebben a helyzetben nyilvánvaló volt, hogyha a Kormány tartani akarja a szavát - márpedig akarta -, hogy meg akarja menteni a céget, ismételt garancia nyújtására kellett, hogy gondoljon. Ez meg is történt. 500 millió forintot az elmúlt héten jóváhagyott a Kormány, az ÁVÜ ennyire garanciát nyújthat. A kérdésem ezzel kapcsolatban viszont az, hogy milyen módon biztosítja a Kormány, hogy ezt termelésre lehessen fordítani. Tekintettel arra, hogy ez a hosszú késlekedés sok százmillió forintos termeléskiesést okozott máris a Gördülőcsapágynak, elkerülhetetlen, hogy a következő kérdést is feltegyem, mivel a rossz csődegyezségnek az lett a következménye, hogy a bankok és a hitelezők ismét csak szorongatják, és a felszámolás réme változatlanul ott van a cég fölött. Itt azt kérdezem másodikként, hogy mit tervez a Kormány azért, hogy a banki tartozás bevonassék a hitelkonszolidációba. Végezetül pedig akkor, amikor a vállalat élére vállalati biztost neveztek ki, neki feladatul adták azt is, hogy a berettyóújfalui Ciklon Berstalban kialakult helyzetet is kezelje megfelelő módon. Ezzel azt a feladatot tette a Vagyonügynökség a vállalat vezetésének a nyakába, mintha azt mondanánk egy fuldoklónak, hogy mentse meg a másik fuldoklót. Nyilvánvaló, ennek csak kettős fulladás lehet a vége, tehát változatlanul fenntartom azt a négy képviselő által kezdeményezett, és írásban a Vagyonügynökséghez időben beadott gondolatot, hogy az ÁVÜ vonja el ezt az üzletrészét a Magyar Gördülőcsapágy Művektől, és önállóan kezelje a berettyóújfalui Ciklon Berstal Műveket, és olyan csődmenedzsert nevezzen ki az élére, aki képes a nap nyolc órájában ennek a kérdésnek a megoldásával foglalkozni. Kérdésem az, hogy mi ennek az akadálya. Köszönöm szépen.