BALOGH GÁBOR (független): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Rudics Róbert felszólalására szeretnék reagálni, amikor azt mondta, hogy számára milyen előnyt jelent a frakció, és mintegy ellenpéldaként említette a függetleneket. Nem teljesen így van, hiszen én mióta független lettem, három törvényjavaslatot nyújtottam be részben társszerzőként, tehát társtettesként, és mind a hármat napirendre vette a Parlament, tehát ilyen szempontból, a napirendre vétel szemszögéből nézve nincs diszkrimináció. Csak az a fontos, hogy megfelel-e ez annak az irányvonalnak, amely felé az ország halad. Úgy gondoltuk, hogy ezek megfelelnek, és az egyiket tárgyalja is a Parlament. A másik két törvényjavaslatunk közül az egyik részben beépült az Állami Vagyonügynökségről, illetve a Vagyonkezelő Részvénytársaságról szóló törvénybe, a harmadikat pedig éppen most vontam vissza, mivel a Kormány megállapodik a társadalombiztosítással. Természetesen kérdéses, hogy tárgyalja-e, én úgy gondolom, hogy ezáltal mondhatom azt, hogy tárgyalja is. Ami problémát látok itt, elsődlegesen a frakcióalakítás szabadsága, illetve a frakciók egyenjogúsága. Amennyiben a pártszerűség fog dominálni a választási törvény alapján, akkor egyértelmű, hogy az új Parlament létrejötte után a frakciók valószínűleg nem lesznek egyenjogúak. Ez nem jelenti azt, hogy az a 15 fő 1994-ben vagy 1994 után ne alakíthatna új frakciót. A képviselők egyenjogúságának a sérelmét lényegében itt látom - többek között - felfedezni. A többivel kapcsolatban nem szeretnék vitatkozni. Egyértelmű számomra, hogy célszerűbb lenne ezt a 15 főre emelést csak az 1994-es választásokat követően hatályba léptetni. Egy parlamenti cikluson belül nem ildomos változtatni. A régi négy százalékra épült a jelenlegi 10 fő megállapítása, és én úgy gondolom, hogy az lenne a legetikusabb, hogyha ezt a 10 főt végigvinné a Parlament az új választásokig. Köszönöm.