DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció kidolgozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat szükségességéről szeretnék én is szólni. Felmerül bennem a kérdés, és gondolom, önökben is, hogy vajon miért van szükség egy ilyen koncepcióra vagy esetleg valamilyen más nevű határozatra. Véleményem szerint ennek több oka van. Egyrészt, mert Magyaroszágon nincs egy olyan nemzeti környezet- és természetpolitikai jövőkép, amelyre akár kormányprogramok is épülhetnének. Másrészt Magyarországon a környezet- és a természetvédelem jelentős tudományos és szakmai háttérrel rendelkezik, amelynek a munkáját és tudását eddig a politika nem tudta, s tán nem is akarta felhasználni, megmozgatni, és sajnálatos módon ez a törvényekben sem jelent meg. Harmadszor: Nyugat-Európában, Észak-Amerikában - és ez nagyon lényeges dolog - hazánktól eltérően komoly a környezeti és természetpolitikai jövőkép, amivel rendelkeznek, ez közismert, és alkalmazzák is. Végezetül a negyedik, és talán ez a leglényegesebb érv, a gyakran hangoztatott és a környezetvédelmi irodalomban jelentős szereppel bíró, fenntartható fejlődés nehezen képzelhető el anélkül, hogy a lehetőségeket, a feltételeket, a korlátokat ne ismernénk, amelyeket egy nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció, illetve jövőkép hűen tükrözne. Felmerült, és ha a képviselőtársaim figyelték, gyakran használtam és is a koncepció, illetve a jövőkép kifejezést, vajon mi lenne a szerencsésebb elnevezése ennek az anyagnak? Szerepelt ez úgy is az előterjesztés során az önálló indítványban, hogy nemzeti környezet- és természetpolitikai program, koncepció. Én szívesebben hajlok arra - és nekem ez a legszimpatikusabb -, hogy magyarországi környezet- és természetpolitikai jövőképről beszéljünk. Ez utóbbit azért tartom jobbnak, mert a program, illetve a koncepció esetleg azt a látszatot keltheti bennünk, hogy itt valamilyen kormányprogramról, egy kormányzati elképzelésről van szó. Ezzel szemben véleményem szerint a jövőkép, a környezet- és természetpolitikai jövőkép az egy hosszabb időintervallumot ölel át, nagyobb célokról van benne szó, kirekesztve belőle a politikát, és így azt hiszem, hogy erről a jövőképről az egyes kormányok úgy mondhatnának véleményt, hogy a kormányprogramjukban ebből bizonyos részeket tudnak vagy nem tudnak vállalni, s nyilvánvalóan egy jövőképnek a kialakulása több kormányzati cikluson keresztül valósulna meg. Mint ahogy említettem, a leglényegesebb az lenne ebben a jövőképben, hogy ebben megjelenne az a tudományos háttér, amely rendelkezésre áll, felmutatva a lehetőségeket és korlátokat csupán tudományos és szakmai oldalról megközelítve, függetlenül pártoktól, parlamentektől és kormányoktól. Tisztelt képviselőtársaim! Mint említettem, a koncepciót és nevezetesen az országgyűlési határozatot az tette szükségessé, hogy Magyarországon nincs környezetvédelmi program, jó program, nincs könyezetvédelmi és természetvédelmi terv, amelyben - hasonlóan a nyugati államokhoz - vannak bizonyos prioritások, rangsorok, csekekvési irányok, elképzelések, és mindezeket tudományosan, illetve számszerűsítve is alátámasztanák. Ezekből tulajdonképpen világosan kitűnik, mármint kitűnne, ha ilyen lenne nálunk, hogy melyek a döntő és fontos kérdések, mit kell cselekednünk rövid, illetve hosszú távon, melyek a fontos és kevésbé fontos kérdések, amelyek nyilván ennek megfelelően jelennének meg egy adott törvényben, akár kormányzati oldalról történne az előterjesztés, akár a Parlament oldaláról. Ahogy az előzőekben már említettem, én a "koncepció" szó helyett szívesebben látnám a nemzeti környezet- és természetpolitikai jövőkép megfogalmazását. Természetesen attól függetlenül, hogy nem így szerepel az anyagban, hiszen az energiapolitikai koncepció, közlekedési koncepció is így szerepelt, én azt gondolom, a Kormány nyugodtan kidolgozhat egy ilyen jövőképet, amely egy hosszabb ciklust, hosszabb időintervallumot ölelne fel. Ahhoz, hogy egy ilyen hosszabb intervallumot tudjon felölelni, ehhez először meg kell határozni a célt és a célhoz vezető utat. Az útnál tulajdonképpen arról van szó, hogy milyen feltételekre, milyen döntésekre és milyen sorrendiségre van szükség. Mindezeknél, amikor ezt a jövőképet felvázoljuk, azt gondolom, hogy a döntő és az alap a megalkotásnál csak a fenntartható fejlődés lehet, amely nyilvánvalóan az ökológiai rendszerek fenntarthatóságát jelenti, hiszen itt a fenntartható fejlődésről nagyon sokszor különböző lobbyk, különböző érdekcsoportok mást és mást gondolnak. A gazdaságot ezután ehhez a fenntartható fejlődéshez kell igazítani. A fenntartható fejlődés elvéből kiindulni, és azt a gazdasággal harmonizálva kell megalkotni. Gyakran felmerül a kérdés - és ez probléma is -, hogy milyen a viszonya a kormányprogramhoz ennek a jövőképnek. Mint említettem, én azt hiszem, ezt csak úgy lehet a leginkább meghatározni, hogy a jövőkép a nagy egész, amit el szeretnénk érni, és ennek egy része lehet a kormányprogram, és ez a jövőkép néhány évtizedes időintervallumot felölelve különböző kormányok által kerül megalkotásra. Tisztelt képviselőtársaim! Mindamellett, amikor arra kérem önöket, hogy támogassák ezt az országgyűlési határozatati javaslatot, egy dologra fel szeretném hívni a figyelmüket, hogy Nemzeti Megújhodási Programmal rendelkeztünk, nagyon jó környezetvédelmi programmal rendelkezett itt minden párt, amikor bekerültünk, ezzel szemben a törvényalkotásban ezek a környezetvédelmi prioritások, környezetvédelmi érdekek nem jelentek meg. Tehát alkothatunk mi bármilyen jó környezet- és természetpolitikai koncepciót vagy jövőképet, ha ezek a jövőben sem jelennek meg a törvényhozásban, akkor azt gondolom, hogy teljesen fölösleges a munkánk, és a környezetért, a természetért nem tettünk semmit. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)