RUDICS RÓBERT, az MDF képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Krisztusi kort ért meg az a törvény, melyet a törvény elfogadásával hatályon kívül kívánunk helyezni. Ez önmagában még nem lenne baj, mármint az, hogy egy törvény hosszú időt ér meg, hiszen a törvényalkotói szándék az esetek többségében hosszú távra érvényes jogforrás biztosítását célozza meg. Ha azonban azt is hozzáteszem, hogy a jelenlegitől gyökeresen eltérő társadalmi-politikai viszonyok között született, az állam paternalista szerepére alapozott törvényt kívánunk most egy újjal helyettesíteni, akkor remélem, az önök számára is egyértelmű a jelen törvény megalkotásának fontossága és sürgőssége. A magyar energiapolitikáról szóló 2/1993. számú országgyűlési határozatban előírt energetikai kerettörvényt csak letisztult gazdasági, politikai körülmények között célszerű megalkotni, tekintettel arra, hogy hosszú távra kell az ország energiastratégiáját meghatároznia. Nem lehet azonban tobább halasztani az iparág átalakítását és privatizációját akadályozó 1962. évi IV. törvény hatályon kívül helyezését és helyette új törvény megalkotását. (18.20) Napjaink társadalmi, politikai, gazdasági körülményei elengedhetetlenné teszik a villamosenergia-termelő és -szolgáltató szervezetek tulajdonosi és szervezeti átalakítását, de mindezen túl meghatározó jelentőségű feltétele az új villamosenergia-törvény megalkotása. A törvény elfogadása a privatizációs folyamatra is jelentős hatást gyakorol, mert a jogok és kötelességek rögzítése, másrészt a tarifára vonatkozó megállapítások révén a jövő befektetői számára nélkülözhetetlen információkat hordoz. Tisztelt Ház! A villamosenergia-termelés és -fogyasztás alakulása nem választható el a társadalmi, gazdasági folyamatoktól és a műszaki fejlődéstől. Egy ország villamosenergia-igényét elsősorban a hazai gazdaság helyzete, az energiaárak mértéke és egymáshoz való viszonya, a fogyasztók igényei és elvárásai, valamint a fizetőképes kereslet alakulása befolyásolja, másrészt érvényesülnek a világpiaci tendenciák hatásai és a technikai haladás eredményei is. A villamosenergia-termelés alakulásának prognosztizálásakor ezért ezen befolyásoló tényezők együttes hatását kell figyelembe venni. Az öbölválság és Jugoszlávia széthullása, a világméretű recesszió és a kelet-európai gazdaságok liberalizálódása mind-mind hatást gyakoroltak a világ - és benne Magyarország - energiaellátására, illetve annak alakulására. Ebben a folyamatban az egyik kulcskérdés, hogy a gazdaságok a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozók közül melyikre helyezik a fő hangsúlyt, illetve milyen módon biztosítják a gazdaság számára szükséges villamos energiát. A volt Szovjetunió utódállamai továbbra is a világ vezető gáz- és olajtermelői, és az Egyesült Államok után itt állítják elő a legtöbb villamos energiát is. Ebben a térségben továbbra is jelentős szerepe van az atomenergiának, Közép-Európában ugyanakkor a szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, az atomerőművekkel szembeni társadalmi ellenérzéseknek, valamint a kombinált típusú erőművek javuló hatásfokának következtében valószínűsíthető az, hogy az energiahordozók közül a gáz kerül preferálásra, és megindul a gáztüzelésű kombinált ciklusú erőművek fejlődése. A saját energiaellátás mellett fontos szerepe lesz a nemzetközi együttműködésnek, melynek döntő lépését jelenti majd a volt KGST-országoknak vagy azok egy részének a nyugat-európai energiarendszerhez és villamosenergia- rendszerhez való csatlakozása. A CENTREL regionális együttműködés révén erre hazánknak, Csehországnak, Szlovákiának és Lengyelországnak van a legjobb esélye. A csatlakozás feltétele egy olyan hálózat- és erőműrendszer kialakítása, mely a jelenleginél lényegesen jobb hatásfokú, rugalmasabban üzemeltethető, többféle tüzelőanyagra támaszkodik, megfelelő kapacitástartalékkal rendelkezik, és teljesíti a várhatóan szigorodó környezetvédelmi előírásokat is. Hazánkban a nagy gazdasági bizonytalanságok miatt várhatóan kis lépésekben kerül sor a villamosenergia-termelés korszerűsítésére. Ennek a stratégiának leginkább az olcsó, jó hatásfokú, kombinált ciklusú erőművek felelnek meg. Ezért várhatóan ezek megvalósulása kerül előtérbe. De az erőmű-bánya összevonások révén elsősorban annak humánpolitikai vonatkozásaira tekintettel a hazai szenek energetikai célú felhasználására is sor kerül. Az elmondottakon túl azonban azt is rögzíteni kell, hogy a rendszernek a szükséges kapacitástartalékon felüli forrásoldali bővítése csak akkor megengedhető, ha az energiatakarékosság lehetőségei már kimerültek. Az energiaszektor szerkezetátalakítási lépéseinek, a privatizációs elképzeléseknek és a törvényi szabályozásnak növekménycentrikus energiapolitika helyett az energiatakarékossági szempontokat kell erősítenie különös tekintettel a környezet állapotára is. Bős-Nagymaros után érthetően nagyobb lett a politika és a társadalom beleszólási igénye az energetikai berendezések létesítésébe. Napjaink Magyarországában csak az az erőműépítés valósítható meg, melyet a hatósági enegedélyezésen túl a társadalom, a lakosság is elfogad. Tisztelt hölgyeim és uraim! A törvényalkotási folyamat során jól láthatóan támaszkodtak a nemzetközi tapasztalatokra, a magyarországi hagyományokra, és az átalakulás speciális körülményeit is figyelembe vették. Sőt nyomon követhető a társadalmi és szakterületi egyeztetés is. A törvényjavaslat a fejlett európai országokban hatályos törvényekkel összhangban meghatározza a szolgáltatónak a tarifális fogyasztók felé történő szolgáltatási kötelezettségét, és átmeneti idő után olyan tarifák alkalmazását írja elő, melyek fedezetet nyújtanak a hatékony működés költségeire és a tisztes nyereség elérésére is. A javaslat a Magyar Energiahivatal létrehozásával kívánja megvalósítani a természetes monopolhelyzetben lévő közüzemi szolgáltatások állami felügyeletét és a fogyasztói érdekek védelmét. Mindenképpen indokoltnak látjuk a fogyasztói érdekvédelem szervezeti kereteinek konkrétabb, pontosabb meghatározását, valamint személyi feltételek biztosítását az Energiahivatal szervezetében. A törvényjavaslat előírja a villamosenergia-ellátásért való kormányzati felelősséget, a szolgáltatót pedig térítés ellenében kötelezi a villamosenergia-igények kielégítésére. Itt kell megemlíteni, hogy a Polgári Törvénykönyv - mint alapvető jogforrás - meghatározza a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó legfontosabb szabályokat, a megfelelő minőségű folyamatos és biztonságos szolgáltatás teljesítésének, illetve a fogyasztó által igénybe vett szolgáltatás utáni díjfizetés kötelezettségét, közszolgáltatási szerződésre alapozva. A folyamatos szolgáltatás korlátozása vagy szüneteltetése csak jogszabályban meghatározott esetben megengedett. A törvényjavaslat e szabályok figyelembevételével, ezekre alapozva került megfogalmazásra. Bár törvényalkotói szinten látható a szándék a villamosenergia-termelés, -szállítás, -elosztás és -szolgáltatás különválasztására, e szakterületek kapcsolatrendszerének pontosabb, részletesebb szabályozását tartjuk szükségesnek. Hangsúlyozni szeretnénk a meglévő keresztfinanszírozások átláthatóságának, valamint a fogyasztói érdekképviseletek információval való ellátásának fontosságát. Nem kerülhető meg az ezzel kapcsolatos jogok és kötelezettségek egyértelmű definiálása. A fogyasztói bizalom elnyeréséhez nyílt betekintést kell biztosítani a termelő-, szállító-, szolgáltatótársaságok üzleti tevékenységébe. A villamosenergia-termelést, -elosztást, -szolgáltatást végző engedélyesek működésének fenntartása, kívánatos fejlesztése érdekében kimondja a törvény, hogy a díjaknak fedezetet kell nyújtaniuk a hatékonyan működő szolgáltatók indokolt befektetéseinek, költségeinek megtérülésére és a működésükhöz szükséges nyereségre, ideértve a villamosmű bezárásával, elbontásával kapcsolatos rekultiválási és környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének garanciális költségeit is. (18.30) Ugyanakkor a törvényjavaslat legsúlyosabb és feltétlenül pótlandó hiányosságának tartjuk, hogy nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket az árszabályozás és árképzés elveiről. Ahol a monopolhelyzet miatt nincs versenyár, ott szigorú árelemzésre és árellenőrzésre van szükség, melybe a fogyasztói érdekképviseleteket is be kell vonni. A törvényjavaslat kimondja, hogy a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelő villamosműtől a működési engedélyt a hivatal köteles visszavonni. Villamosmű elbontása során a környezetet lehetőség szerint természetes állapotába kell visszaállítani. Úgy gondoljuk, hogy a környezetvédelmi elvárások érvényesítése szempontjából rendkívül fontos garanciális elem a közmeghallgatás intézménye. A részletesebb környezetvédelmi előírások kodifikálását a majdan megalkotandó környezetvédelmi törvényben célszerű viszont megejteni. Szintén hiányoljuk a törvényből, hogy a hálózatfejlesztési hozzájárulás kompenzálásáról még csak említést sem tesz a javaslat. A villamosenergia- iparág jelentősen tőkeigényes volta miatt szükséges és kívánatos a magánbefektetések ösztönzése, melyet e törvény elfogadása is elősegíthet. A törvényi szabályozás hiányán túl a nyomott árak és a keresztfinanszírozás megléte is akadályozzák a sikeres privatizációt. Ékes példája ennek az Állami Vagyonügynökség által kárpótlási jegyekért cserébe felkínált áramszolgáltatói részvények iránti elenyésző érdeklődés. Bebizonyosodott, hogy a kisbefektetők az áramszolgáltatók jelenlegi jövedelmezőségét nem tartják elfogadhatónak, ezért tartózkodtak a vásárlástól. A reménybeli szakmai befektetők jelenlétükkel meggyorsíthatják az iparág privatizációját, kikényszeríthetik a hatékony gazdálkodást, és költségarányos árak elérése esetén megteremthetik a hazai kisbefektetők visszatérésének lehetőségét a közüzemi társaságok tulajdonosai közé. Tisztelt Ház! Úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslatot az említett módosításokkal el lehet fogadni, és ebben az esetben megvalósulhat a kiegyensúlyozott és biztonságos szolgáltatás, s ennek eredményeképpen talán nem lesz fehér holló az elégedett fogyasztó sem. Elnök úr, tisztelt Ház, köszönöm a figyelmet. (Taps.)