Tartalom Előző Következő

MIKLÓS ÁRPÁD (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tudomásom szerint Jeszenszky Géza külügyminiszter úr a közeljövőben Szlovákiába utazik. Kérdésem ezzel kapcsolatos. Köztudomású, hogy a külügyminiszter úr jobbkeze, Bába Iván helyettes államtitkár úr 1993. április 20-án az MDF-Akadémia keretében kijelentette: "Az ukrán-magyar szerződéshez hasonlókat kell kötni a többi szomszédos országgal is, különben nem integrálódhatunk Európába." Mint azt sokan tudják, Bába Ivánt rokoni szálak is fűzik a szlovákiai magyar liberális párt, a Magyar Polgári Párt elnökéhez, _. Nagy Lászlóhoz. E párt magyarországi partnerszervezete, a Szabad Demokraták Szövetsége 1993 nyarán készült programjában a következőket találjuk: "A magyar-ukrán szerződéshez hasonló szerződéseket kell kötni a többi szomszédos országgal is." Nem közismert, de kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szakértők tudják, hogy a külügyminiszter úr jobbkeze, Bába Iván milyen mértékben támogatja ezt a pártot. Újságot olvasó honfitársaink előtt az is közismert, hogy Románia és Szlovákia összehangolja Magyarországgal kapcsolatos külpolitikáját. A külügyminiszter úr romániai tárgyalásán a román elnök Magyarországnak a határon túli magyarságért való felelősségvállalását hitleri magatartásnak minősítette. A külügyminiszter úr bukaresti tárgyalásait pozitív nyitásként értékelte - ennek ellenére! A Külügyminisztérium szóvivője is csak akkor sértődött meg kissé, mikor maga Iliescu hozta nyilvánosságra a hitleri vádakat. Kérdéseim így a következők: ha Meciar - vagy bármelyik szlovák tárgyalópartnere a külügyminiszter úrnak - hasonló vádakkal illeti Magyarországot, akkor azt is le fogja-e nyelni vagy pozitív nyitásként fogja értékelni a tárgyalást - mint ezt romániai tárgyalásánál is tette -; vagy magyar külügyminiszterhez méltóan határozottan visszautasítja a nemzetünket sértő és gyalázó vádakat? Az ukrán-magyar szerződéssel a magyar Kormány egyszer már megsértette a kárpátaljai magyarság önrendelkezési jogát, hiszen 1991. december 1-jén Kárpátalja lakosságának nagy többsége a területi autonómia gondolata mellett szavazott. Még egy hét sem telt el a népszavazás után, amikor a magyar Kormány az ukrán-magyar szerződésben örökre lemondott a történelmi Magyarország egy részéről. (Moraj az ülésterem különböző pontjairól.) Ennek fejében még a népszavazással szentesített népakarat teljesítését sem szabta feltételül az ukrán kormánynak. Ezzel a jövőbe vetett hitét ingatta meg Kárpátalja lakosságának. Ez viszont növeli azon lakosok számát, akik a kivándorlásban látják helyzetük megoldásának kulcsát. Ez semmiképpen sem kívánatos. (15.00) Mint tudjuk, a szerződés megkötése előtt nem tárgyalt a magyar Kormány egyetlen kárpátaljai vezetővel sem. Ezért kérdezem, a kárpátaljai ügytől eltérően tiszteletben kívánja-e tartani külügyminiszter úr a Szlovákiában élő magyarság önrendelkezési jogát, készül-e olyan szerződést előkészíteni, illetve kötni, amelyről nem konzultál a Szlovákiában élő magyarság legitim szervezeteivel. Köszönöm szépen. (Dénes János tapsol.)