SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A társasági adóról szóló törvény mostani változtatásai nem gyökeres jellegűek. Tulajdonképpen ez az adó is megérett már arra, hogy alapos átdolgozás történjék ennek az adónak a rendszerében. Sajnos ez most csak egy részletes módosítás, és ehhez a beadott részleges módosító törvényhez is csak részletkérdésekben adtak be képviselőtársaink általában módosító javaslatokat; és magunk is adtunk be részletkérdésekben módosító javaslatot. Az a módosító javaslat, amelyről beszélni szeretnék, az néhány szabad demokrata képviselő módosító javaslata. Lotz Károly, Polyák Sándor, Gaál Gyula és én nyújtottuk be. Ez a beruházási adókedvezményre vonatkozik. Itt tulajdonképpen meg kell jegyeznem, hogy házszabályi szempontból egy kicsit sajátos helyzet van, ugyanis a módosító javaslatunknál ha megnézik önök a költségvetési és más bizottságok együttes, 14194-es számú jelentését, akkor azt fogják találni, hogy a költségvetési bizottság ezt a módosító javaslatot - mint ahogy néhány mást is - majd később bírálja el. Én nem vagyok igazán a Házszabálynak nagy szakértője, de némi kételyeim vannak az iránt, hogyha egyszer a bizottság nem bírálta el a módosító javaslatokat, akkor lehet részletes vitát tartani. Úgy, sajnos tehát nem tudom megmondani, hogy az adott ügyben leginkább illetékes költségvetési bizottság támogatja-e ezt a javaslatot. Azt tudom mondani, hogy az előterjesztő képviselője, tehát a pénzügyminiszter nem ért egyet vele. A javaslat lényege tehát a beruházási adókedvezmény. Két részjavaslatot teszünk itt. Ismeretes, hogy az eddigi adótörvény szerint - amelynek ez a paragrafusa ez év végén már korábbi döntés szerint hatályát veszti - a külföldiek kaphattak magyarországi beruházásaikra egyrészt egy kisebb mértékű adókedvezményt, hogyha a tevékenységük nagyobb része saját építésű szálloda üzemeltetéséből, vagy bármilyen termelésnek minősülő tevékenységből származott, és egy nagyobb mértékű adókedvezményt - mindkét esetben 10 éves időtartamra, de a százalékokban volt különbség -, hogyha bizonyos nagy műszaki előlépést jelentő, vagy a környezetvédelem szempontjából fontos tevékenységből származott a bevételüknek a nagyobb hányada. Az ilyen adókedvezmény ez év végi eltörlése nagyon helyes önmagában véve, tudniillik helyes az, hogy egy olyan adókedvezmény eltörlésre kerül, amelyik kifejezetten csak külföldiek részvételével megvalósuló beruházások esetére vonatkozott. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen diszkrimináció helytelen, akár alkotmányos szempontból is kétségbe vonható, hogy ilyennek van-e létjogosultsága; sem szakmailag vagy közgazdasági szempontból, sem pedig politikai szempontból nem elfogadható. Ugyanakkor mi nem értünk egyet a Kormánynak a szándékával, hogy e helyett az adókedvezmény helyett milyen adókedvezményt kíván fenntartani. És itt két pontra utalnék, ahol nem értünk egyet. Az egyik pont az, hogy a Kormány 100 millió forintos alaptőkéhez mint minimálkövetelményhez, vagy a beruházás esetén - mert a kedvezmény visszaforgatott osztalékra vonatkozik, tehát beruházásról van szó - legalább 25 millió forint visszaforgatott osztalékhoz köti a kedvezménynek a megadását. Ez, kedves képviselőtársaim, gyakorlatilag fenntartja nagyobbrészt a korábbi helyzetet, abban a tekintetben, hogy belföldi vállalkozók a kedvezményt nem tudják igénybe venni, mert ekkora beruházást nem tudnak megvalósítani, és ilyen nagy alaptőkéjű cégekkel nemigen rendelkeznek. Mi azt javasoljuk, hogy az alapítói vagyon követelményt 25 millió forintra kell leszállítani. Ez az egyik pont tehát, ahol változtatást javaslunk a kormány javaslatához képest. A másik pont, ahol változtatást javasolunk, az magának a kedvezménynek a megadási rendszere. A kormányjavaslat szerint ezt a kedvezményt a Kormány egyedi alapon, egyedi döntéssel döntheti el, hogy megadja-e. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a rendelkezés nem szerencsés. Én nem szeretnék az okokba túl mélyen belebonyolódni, egyszerűen annyit is elég mondani, hogy miért gondoljuk így, hogy nem valószínű, hogy a Kormány túl gyakran hozna negatív döntést. Tehát amúgy is szinte minden esetben a Kormány nyilvánvalóan megadná a kedvezményt, ha valaki ezt kéri. És ha egyszer ez a helyzet, ha egyszer az országnak annyira szüksége van beruházásokra, hogy amúgy is gyakorlatilag mindig megkapnák a kedvezményt a beruházók, akkor egyszerűen feleslegesnek is tekinthető az, hogy egyedi kormánydöntésekre kerüljön sor ezekben az esetekben. Tehát ezeket a változtatásokat javasoljuk a kormányjavaslathoz képest. Ugyanakkor a másik, nem annyira fenntartani, mint inkább megváltoztatni kívánt változatnál, az adókedvezménynél - ahol ugyanis a korszerű technológiára, vagy tudományos kutatás hasznosításával hoznak létre beruházásokat, és arra javasol a Kormány adókedvezményt -, ezt a paragrafust is úgy kívánjuk megváltoztatni, hogy a Kormány egyedi döntési jogát kihagyjuk, és itt egyszerűen a korábbi, tehát az 1993. december 31-ig hatályos törvény szerinti preferált, eddig is adókedvezménnyel preferált tevékenységi listát javasoljuk fenntartani, és hogy azok a vállalkozások kapjanak ilyen adókedvezményt, amelyek ezekbe a tevékenységi körökbe illő tevékenységet folytatnak. Azt persze meg szeretném jegyezni, vagy ha úgy tetszik, el akarom ismerni, hogy a 25 millió forintos minimális alaptőke-követelmény sem biztosítja azt, hogy a kisebb vállalkozások az ilyen adókedvezményekből részesüljenek, de kisebb alaptőke mellett ilyenfajta kedvezményeket nagyon nehéz lenne megfelelő és ellenőrizhető módon érvényesíteni, ezért mi a kisebb vállalkozások segítésénél más rendelkezéseket javasolunk, amelyek azonban nem ennek a törvénynek a rendelkezései közé tartoznak. Javasoljuk az átalányadót, mint választási lehetőség bevezetését, ami az ilyen kisvállalkozások számára nagyon előnyös lehetőség, és emellett javasoljuk a hitelgarancia-alapoknak a felemelését. Ezt a hitelgarancia-alapot úgy is hívják, hogy kisvállalkozói hitelgarancia-alap, tehát ez a kisvállalkozások feltételeit javítaná. Amit itt javasolunk ennek a törvénynek a keretei között, az a mi szakértőink becslése szerint körülbelül 10 milliárd forint bevételkieséssel járna a központi költségvetés számára. Persze ez egy nettó bevételkiesés. Itt tekintetbe kell venni, hogyha van ilyen adókedvezmény, az emeli a beruházási törekvéseket ahhoz képest, mintha nem lenne ilyen adókedvezmény, és a beruházások különböző módokon - a többlet foglalkoztatott munkaerő révén és más módokon - növelik az adóbevételeket. ( A jegyzői székben Tóth Sándort dr. Szabó Lajos váltja fel.) (19.00) Tehát a nettó adókiesés a mi becslésünk szerint 10 milliárd forint, és ezt a 10 milliárd forintot mint bevételkiesést az egyik költségvetési módosító javaslatunkban érvényesítettük; természetesen úgy, hogy más oldalról gondoskodunk arról, hogy ez a költségvetés összes hiányát ne rontsa, miután nekünk az a határozott törekvésünk, hogy nem nyújtunk be olyan módosító javaslatokat, amelyek növelnék a költségvetés hiányát. Itt azért ezzel kapcsolatban még egy kis pártközi vitát is meg szeretnék engedni magamnak. Én nem nagyon szoktam egyébként más pártok dolgaival vitatkozni, de hogyha túl sokat szólnak hozzánk valamilyen ügyben, akkor azért időnként szoktunk válaszolni. Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének a november 13-i Magyar Nemzetben tett nyilatkozatából olvasom, hogy a FIDESZ és az SZDSZ közötti különbségekről azt mondja: "Eltérő a vélekedés gazdaságpolitikai ügyekben is a két párt között. Különösen most, a költségvetési vitában érzékelhető ez. Mi a gazdasági növekedés pártján vagyunk, adócsökkentéseket szeretnénk, és a vállalkozók zsebében több forrást akarunk hagyni annak érdekében, hogy beruházzanak." Először is én már a múltkori, akkor a költségvetés ügyében tett hozzászólásomban elmondtam, hogy én senkit, ebben a Házban senkit nem vádolok azzal, hogy nincs a gazdasági növekedés pártján - szó szerint senkit! Tehát aki azt mondja, hogy másoktól eltérően "mi a gazdasági növekedés pártján vagyunk", az szerintem értelmetlenségeket beszél. A másik dolog, amit én itt kifogásolok, hogy tudniillik a másik oldalon ez a politika nem talált elfogadásra - mondja Orbán Viktor rólunk -, ez az adócsökkentés és hogy a vállalkozók zsebében több forrást akarunk hagyni. Kérem szépen, lehetséges, hogy a FIDESZ elvileg ezt szeretné, de hogy mi nem szeretnénk, azt nem tudom, hogy miből lehet levonni. Mi ezt a módosító javaslatot benyújtottuk. A FIDESZ ilyen természetű módosító javaslatot nem nyújtott be. Igaz, hogy a FIDESZ is benyújtotta a minimáladó bevezetése ellen szóló módosító javaslatát - de azt mi is benyújtottuk. Tehát a különbség, amiről itt Orbán Viktor beszél, az nem lehet, tisztelt képviselőtársaim; nincs ilyen különbség. És én nem tartom szerencsésnek, hogyha nem létező dolgokra hivatkozva folytatnak választási kampányt költségvetési és más törvények ürügyén. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)