BEJCZY SÁNDOR (Kisgazda): Tisztelt Elnök Úr! Előrebocsátom, hogy Mécs Imre tisztelt képviselőtársamat nemcsak azért tisztelem, mert politikai múltja valóban olyan, hogy főt kell hajtani előtte, de mint embert az elmúlt négy évben, különösen az ellenzéki tárgyalások idején megismerve, tényleg csak a legnagyobb tisztelettel vagyok iránta. De engedtessék meg, hogy a rend kedvéért mégiscsak közöljem, hogy javaslatomat - mely elhangzott az illetékes bizottságunk, magyarán a honvédelmi bizottság előtt - a tisztelt SZDSZ képviselői is teljes mértékben magukévá tették. Tehát én ennek tudatában vagyok, és ezért is hoztam a módosításhoz fűzött mondanivalómat a Ház elé. Most őszintén mondva nem tudom, mi az oka annak, hogy az SZDSZ egyhangú döntése most merőben más, függetlenül attól, hogy Mécs Imre elvben az én javaslatomat további finomításra alkalmasnak találja. Ez az egyhangú döntés, ha jól emlékszem, egy-két héttel ezelőtt történt, és meg voltam győződve arról, hogy az ott felolvasott, tételesen megvitatott javaslat egyező az SZDSZ javaslatával. Most előáll egy új helyzet, és kezdünk megint elölről tárgyalni. Őszintén szólva nem értem ennek a szituációnak a jelenlegi állását. Mást nem tudok mondani, csak azt, hogy valóban kénytelen leszek ezen a bizonyos tárgyaláson részt venni. De - magyarán mondva - azt hiszem, ha valaki mond valamit, az két hét múlva is megállja a helyét. Csak ezt akartam mondani. Köszönöm szépen.