DR. ILKEI CSABA (független): Igen, értem. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Június elsején kérdést nyújtottam be a külügy-, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter úrhoz: Kell-e nekünk vízi erőmű a Dráván is? címmel. Ebben rámutattam: milyen veszélyekkel járna, ha a horvát parlament határozata értelmében felépülne a négy tervezett vízlépcső Gyurgyevácnál, Barcsnál, Drávaszabolcsnál és Eszéknél összesen 145 megawatt teljesítménnyel. Hivatkoztam arra, hogy - minden ellenkező értesüléssel szemben - a horvát fél változatlanul kész megállapodásnak tekinti a magyar Kormány által még 1988-ban, az akkori Jugoszláviával aláírt szándéknyilatkozatot, amelyet - sajnos - a magyar Országgyűlés 1990 áprilisában ratifikált. Ez céljait tekintve teljesen ellentétes a szabadon választott Parlament 1991. évi 28. számú határozatával, amely a Duna-Dráva Nemzeti Természetvédelmi Park létrehozásáról szól, és kizárja bármilyen vízi erőmű létesítését, ahhoz semmilyen érdekünk nem fűződik, hacsak nem akarunk egy második Bős-Nagymarost. Gyurkó miniszter úr június 8-án megnyugtató válaszát ezzel zárta: " négy vízlépcsőből egyet tudnának megcsinálni (tudniillik: a horvátok): a gyurgyevácit, ez viszont energetikai szempontból - hogyha a duzzasztó hatása Magyarországra, illetve a közös folyószakaszra nem ér el, akkor - egyszerűen értelmetlen. Én - mármint a miniszter úr - ebben reménykedem, hogy ezt a horvát féllel el tudjuk fogadtatni." Tisztelt miniszter úr! Somogy megye közvéleményét ismét némi aggodalommal tölti el a drávai vízi erőmű megépítésének terve, mert - úgy tűnik - azt továbbra is időszerűnek tartják Horvátországban. Miközben a folyó magyarországi oldalán befejezéséhez közeledik a leendő nemzeti park területén lévő erdők és földek kisajátítása, Zágrábban olyan nyilatkozatok hangzanak el, miszerint a horvátoknak létérdekük a vízi erőmű megépítése. Igaz, nem Gyurgyevácnál, hanem - a legújabb elgondolás alapján - Novo Virjénél. Ezt erősítette meg kaposvári nyilatkozatában Martin Schneider-Jacoby, az EURO- NATUR kelet- és közép-európai programigazgatója is - mint ahogy erről a megyei lap november 19-én beszámolt. Az ismert szakember elmondta: a Dráva felduzzasztása mintegy 25 km hosszú folyamszakaszon igen káros hatású lenne a nemzeti park, valamint a répási tájvédelmi körzet szempontjából, végzetesen felborulna a Dráva-Mura- összefolyás ökológiai egyensúlya. Nem szólva arról, hogy sehol a világon nincs olyan nemzeti park, amelyben vízi erőmű dübörögne. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy kik szorgalmazzák a vízlépcső megépítését, a somogyi választópolgárok értetlenséggel és meglepetéssel fogadták Martin Schneider-Jacoby úr következő válaszát: "Elsődlegesen a horvát vízügyi lobby érdeke ez, ám a magyar vízügyi szervektől is - ám a magyar vízügyi szervektől is! - bátorítást kapnak. A vízi erőmű megépítéséhez egyébként az abban érdekeltek jelentős világbanki kölcsönben reménykednek." - mondja Jacoby úr. Mindezért kérdezem tisztelt miniszter urat: Milyen lépéseket tett a külügyi és környezetvédelmi tárca a jelenlegi helyzet megelőzéséért, összeegyeztethetőnek tartják-e a nemzeti park létesítését és a vízi erőmű működését, milyen összehangolt kormányzati intézkedésekkel kívánják megakadályozni nemzeti érdekeink esetleges olyan sérelmét, mely - tekintettel a környezetvédelmi, az ivóvíz-ellátási, az energetikai és a hajózási szempontokra - káros kihatásaiban csak Bős-Nagymaroshoz lenne hasonlítható? Várom válaszát, miniszter úr.