Tartalom Előző Következő

DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kuncze Gábor frakcióvezető úr feladatának megfelelően megpróbálta megvédeni Török Ferencet (Közbeszólások az ellenzék soraiból: Sikeresen!) minden tiszteletet megérdemel ezért a tevékenységéért. Úgy gondolom, eleget kell tennem azon felszólításának, hogy tájékoztassam a Házat ezekről a telefonkoncesszió-ügyekről, amelyek szerinte - és lehet, hogy igaza van - nem tudatosultak eléggé a lakosságban. Kérem szépen, hogy a Parlament mikor fogad el egy törvényt, azért nem elsődlegesen vagy nem kizárólagosan a Kormány a felelős, a Parlament a felelős, de hadd hívjam fel a tisztelt frakcióvezető úr figyelmét, hogy a távközlési törvény körülbelül hat hónappal korábban életbe léphetett volna, ha a köztársasági elnök úr bizonyos ellenzéki pártok vagy párt, nem tudom pontosan, felszólítására nem kért volna alkotmánykontrollt, tehát hat hónappal előrébb lehetnénk ma. Ami pedig a lényeget illeti: én nem tudom, hogy 20 társaság várt-e arra, hogy megjelenjenek a helyi koncessziók, de az én tudomásom szerint 60 telefontársaság létesült az országban, amely be van jegyezve, nem tudom, hogy a másik 40 mire várt volna. De hogy világos legyen a helyzet, a következő stratégiát választottuk: megkérdeztük Magyarországon az önkormányzatokat, hogy kívánnak-e önálló telefonhálózat-fejlesztésbe kezdeni, és ott, ahol erre lehetőség volt, megadtuk a koncessziót, illetve koncessziós kiírást kezdeményeztünk azokra a területekre, ahol az adott körzeten belül az önkormányzatok 51%-a igényelte a koncesszió kiírását. Ennek alapján az országnak körülbelül a felében, az 54 primer körzetből 25 primer körzetben kiírtuk a koncessziót, amelyeknek a benyújtására január 3-ig van lehetőség. Tehát semmiképpen nem igaz az, hogy ez teljesen bizonytalan vagy elhatárolódó. Ma is várjuk azt, hogy vajon ki milyen tőkéscsoportot tudott létrehozni, milyen fejlesztési terveket tud előterjeszteni, és nagyon szívesen biztosítjuk a lakosság önszerveződésének a felhasználását akár a hírközlés fejlesztésére is. Nagyon rossz példák is vannak azonban, és erre szerettem volna rávilágítani. Az egyik legrosszabb példa az úgynevezett Első Pesti Telefontársaság, amely három budapesti kerületben, mint ahogy erről már volt alkalmam szólni, beszedte a pénzt a lakosságtól. Felvette a kapcsolatot a Kontraxszal, megbízta a Kontraxot, hogy kezelje a pénzét, mármint a telefontársaság pénzét, és amikor a Kontrax tönkrement, magával rántotta az Első Pesti Telefontársaságot is. Az akkor keletkezett kár körülbelül 1 milliárd forint, amelynek döntő részét az a 17000 kisrészvényes kellett hogy viselje, aki beadta a pénzét ebbe a vállalkozásba. Ha vannak itt a három budapesti kerületből egyéni képviselők, akkor esetleg el tudják mondani, hogy milyen hatással volt ez az adott területre. Az 1 milliárd forint legalább még ilyen összeggel fejelhető meg, ha a késésből származó károkat, az elmaradt hasznot és az egyéb, a Polgári Törvénykönyv szerint igényelhető költségkihatásokat figyelembe veszszük. Magyarul mondva tehát felelőtlen vállalkozásba buktak bele. Ebben a vállalkozásban az egyedüli állami cég a Matáv volt, amelyik kisebbségi tulajdonnal volt jelen. Amikor a kormányzat úgy látta, hogy 17000 állampolgár érdekét kötelessége megvédeni, egyet tudott csinálni, hogy a Matávot utasította arra, hogy kapcsolja be, ha kell, a saját hálózata terhére azokat a telefonokat, amelyek működése a bevételmegosztás címén jövedelmet biztosíthat az Első Pesti Telefontársaságnak. Azonban további hitelek kellettek. A hitel folyósításának időpontjában azonban a részvényesek közül sem a helsinki Telecom, sem a magyar-amerikai vállalkozási alap nem tett lépéseket a pénzösszegek átutalására, tehát megint az állami vállalatnak, a Matávnak kellett, hogy úgy mondjam, helytállni annak a 17000 embernek a reményéért, amely ma már elúszni látszott. Örömmel tájékoztathatom a tisztelt Házat, hogy úgy néz ki, hogy többszöri állami intervencióval az Első Pesti Telefontársaság megmenekül a felszámolástól, és ha késve is, de fel tudja építeni azt a telefonhálózatot, amelyet megígért. Október 1-jétől mostanáig mintegy 5000 telefont kapcsoltak be, és ennek az 5000 telefonnak a díjából tudja a további fejlesztéseit, illetve kölcsöneinek kamatát finanszírozni. Én azt hiszem, ez a példamutató és ez az előrevivő megoldása a problémának, amely a magyar hírközlés fejlesztésében rejlik. Nem tagadjuk, sőt nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy rendkívül elmaradott a magyar telefonhálózat, de Magyarországon a Matáv az elmúlt három és fél évben 400000 telefonvonalat hozott létre, és ha sikerül a privatizáció, márpedig remélem, hogy két héten belül eldől, hogy sikeres vagy nem sikeres, akkor a Matáv további, ennél gyorsabb ütemű fejlesztésre tud Magyarországon lehetőséget biztosítani. És ez a célja a Kormány működésének, ez a célja a minisztérium tevékenységének, és úgy gondolom, hogy ehhez valóban szükségünk van az ellenzék támogatására is. (15.30) Ezért mondtam azt, hogy nagyon szívesen vennénk ma is, ha segítő hangokat kapnánk a gúnyos kritika helyett. Ha valaki úgy érzi, hogy ő személy szerint nem volt részese a gúnyos kritikáknak, akkor elnézést kérek tőle, de sajnálatos módon az ember a hangosabbat mindig jobban hallja. (Taps a jobb oldalon és középen.)