DR. BECKER PÁL pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A lakáscélú támogatások módosításáról szóló 136/1993-as számú kormányrendelet csak egyik eleme a lakásfinanszírozási rendszer megújításának, ezért tisztelettel a képviselő úr figyelmébe ajánlom az 1038/1993-as számú kormányhatározatot is, amely tulajdonképpen a koncepciót jelöli meg, és az abban szükséges lépéseket foglalja össze. E szerint a koncepció szerint a piacgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó és jól működő lakásgazdaság csak több év alatt alakítható ki, és az átmenet ideje alatt az állami részvétel nem nélkülözhető. Az alapelv az, hogy a támogatásokat elsősorban a szociális körülmények alapján rászorultaknak kell nyújtani. A következő néhány évben az épülő lakások számának növelésére kell koncentrálni, és átmenetileg konjunkturális eszközöket is alkalmazni kell. (14.10) A szociálpolitikai kedvezményt a gyermektelen fiatal házaspár ma is kamatozó hitelként veheti igénybe korlátozott összegben. A jövő évtől hatályos módosítás a megelőlegezett összeg kölcsönkénti nyújtásának rendszerét fenntartva, a fiatal házaspárra bízza, hogy milyen összeget vesz föl fizetőképessége határai között. Tartozását - mint eddig - a gyermekek születésekor kell csökkenteni, de a szerződéskötéskor hatályos szabályok szerint, a gyermekre igénybe vehető, progresszíven növekvő összeggel. A törlesztési támogatásnak a szociális rászorultságtól csak kevéssé függő jelenlegi rendszere igen nagy és állandóan növekvő összeggel terheli a költségvetést, 1993-ban már több mint 17 milliárd forinttal. A nyújtható hitel a lakásárakhoz képest kevés, a valóban rászorultak támogatására pedig nem marad elegendő forrás. A hitelezés új rendszerével a költségvetési támogatás nem növekszik, sőt, '95-től még a jelenlegi kamatszint mellett is gyorsan csökken - így lehetővé válik, hogy a lakáscélra fordítható költségvetési eszközöket közvetlenül a szociális helyzethez igazodó támogatásokra használjuk föl. Itt tehát nem a költségvetési megtakarítás, hanem a szociálisan rászorultakra való koncentrálás a cél. A törlesztési támogatás helyett bevezetendő kamattámogatás lehetővé teszi a halasztott kamatfizetésű hitelezést, amelyben az átlagos jövedelmű fiatalok az eddiginél magasabb összegű hitelhez juthatnak, és a költségvetésből többet lehet fordítani a rászorultságon alapuló támogatásokra. Az így kialakuló hitelrendszerben a pénzintézet és az adós megállapodásával válik megoldhatóvá a sorkatonai szolgálatot teljesítők problémája is. Azt hiszem, a képviselő úr nem a Közlönyben megjelent rendeletet olvasta, mert abban nincs szó a munkáltatói támogatásról, vagy annak korlátozásáról. Feltételezésem szerint az is ismert a képviselő úr előtt - hiszen nemrég fogadta el a Parlament a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslatot -, hogy abban évi 60000 forint adóalap-csökkentés érhető el új lakás építése vagy új vásárlása esetén - tehát az a vonal, amit a képviselő úr hiányolt, benne van a személyi jövedelemadó rendszerében. Az Országgyűlés tárgyalja a következő évi költségvetést - erről jövő héten fogunk dönteni. Ebben a költségvetésben van előirányzat a szociálpolitikai kedvezmény emelésére. Amennyiben a tisztelt Ház - és esetleg a képviselő úr is - elfogadja a költségvetést, akkor elmondhatja, hogy segített hozzájárulni ahhoz, hogy két gyermek után az eddigi 200000 helyett 300000 forint legyen a támogatás, három gyerek után pedig az eddigi 600000 forint helyett 900000 forint. Bízom benne, hogy a képviselő úr ezt is figyelembe véve fogja döntését meghozni a költségvetés szavazásakor. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)