DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. Először legyen szabad néhány tényszerű dolgot mondanom. Az ön által is idézett magzati élet védelméről szóló törvény nyomán elkészült egy népjóléti minisztériumi rendelet a terhesgondozásról. Először lett ezáltal magas szinten, jogilag szabályozva a magzat egészséges fejlődését ellenőrző és ezzel összefüggésben a várandós nő egészségét védő szűrővizsgálatok rendje. A rendelet 2. számú mellékletében megtalálhatók a terhesgondozást végző orvos által elrendelhető szűrővizsgálatokra vonatkozó szabályok. El kell végezni a 8., illetve a 10. terhességi hétig az első ultrahangvizsgálatot, a 16-18. hét között a másodikat - itt a velőcsőzáródási rendellenességek, gerinc-, koponyahasadékok, koponyahiány szűrése történhet meg. Ezzel párhuzamosan megvizsgálják az anya vérszérumából mérhető úgynevezett alfa-foetoprotein-szintet; ez az alfa-foetoprotein egy olyan laboratóriumi vizsgálat, amelyet Magyarországon kívül egyedül Nagy- Britanniában végeznek rendszeresen. Ezt csak azért említem, hogy a hazai egészségügy teljesítőképességét nemzetközi szinten is láthassuk. Hogy ki ne szaladjak az időből, és a képviselő úr konkrét két kérdésére is válaszoljak: Mi a lehetőség a genetikai vizsgálatok finanszírozási feltételeinek javításában? Rendkívül széles körű genetikai vizsgálat történik Magyarországon. Ezek tudományos keret terhére számolódnak el, kivéve egyetlenegyet, amit utólag az egészségpénztár megfizet. Nyilván ez a járható út a továbbiakban; amennyiben a vizsgálatok szakmailag megalapozottak, az eredmények hitelesek, annyiban kerülhet át a kutatásból a rutinfinanszírozásba a kérdés. Nagyon fontosnak tartom azonban, hogy ne használjunk olyan érveket, mint ami a képviselő úr írott szövegében szerepel, hogy a beteg gyermek ellátása nagyságrendekkel nagyobb terhet jelent, mint a kiszűrés. Ez az érv hol igaz, hol nem igaz; de ha ezt az érvet így használjuk, akkor nagyon csúnya dolgok is mondhatók. Akkor mondható, hogy az öreg ember ellátása is sokkal nagyobb terhet jelent, mint az el nem látása. (Moraj a bal oldalon.) És ezt nyilván a képviselő úr sem gondolja komolyan. (Közbeszólás a bal oldalról: Nem erről beszélt!) Én csak az élet védelmére vonatkozó dolgok fontosságára szeretnék itt rámutatni. Arra azonban - a szakmafejlődés jelenlegi vonalát figyelve - látok lehetőséget, hogy a klinikai genetika mint szakvizsgatárgy is megjelenjék. A szakorvos-képesítés átszervezésével kapcsolatban kiterjedt vizsgálatok és elemzések folynak; ezekbe elvben be lehet vinni, sőt van is szó róla, hogy a klinikai genetika szakmai színvonalát egy szakvizsga is hitelesítse. Hiszen nagyon kemény döntésekről van szó, valójában a szülők döntéséről - mit vállalnak, mit nem -, az orvos feladata, hogy a leghitelesebb, tudományosan legkorrektebb válaszokat adja a szülők kérdéseire az adott terhességgel kapcsolatban, illetve a jelenleg tapasztalt genetikai ártalom ismétlődő vagy nem ismétlődő voltával, magyarán szerzett vagy öröklődő voltával kapcsolatban. Ezért én azt gondolom, hogy a megindult társadalombiztosítási nyomvonal lehetőséget biztosít a kutatási bizonytalanságból a finanszírozási biztosabb irányba való, de csak fokozatos mozgásra, és a szakvizsga ugyancsak bekerülhet. Köszönöm. (Taps.)