DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság a tisztelt teljes ülés munkájával párhuzamosan, a tegnapi nap folyamán is és ma délelőtt is tárgyalta a honvédelemről szóló 8983-as törvényjavaslathoz benyújtott további csatlakozó módosító indítványokat, illetve visszatért még néhány korábban függőben hagyott jogi kérdésre. Ezeket elbíráltuk és ezekben a kérdésekben véleményt nyilvánítottunk. Mint elnök úr az imént ismertette, módosító indítványokat alkottunk és nyújtottunk be a tisztelt Országgyűléshez, mely módosító indítványok kiegészítő jelentésben fognak a tisztelt Ház rendelkezésére állni. Azon kívül, hogy ezt kötelességszerűen elő kellett adnom, én most részletekbe nem kívánok bocsátkozni, de mégis, ha már nálam van a szó, ezt az alkalmat használom fel, hogy a bizottság megbízásából bizonyos körülményekre a tisztelt Ház figyelmét felhívjam. Arra szeretnék rámutatni, hogy az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat áttekintése és bizottsági megvitatása során több kérdésben talált súlyosnak tekinthető jogi problémát, tehát olyan megoldásokat az egyes módosító javaslatokban, melyek abban a formában, ahogy a módosító javaslatot előterjesztik és elgondolták, kezelhetetlenek és alkalmazhatatlanok. A kérdések, bár részletkérdések, de annyira lényegbe vágó elemeit érintik a honvédség működésének, hogy a bizottság felhatalmazott arra, hogy most ezt az alkalmat felhasználva külön felhívjam a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy támogassa az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatait. Az alkotmányügyi bizottság javaslatai sehol nem érintik a hatpárti megegyezés politikai tartalmát. Előfordul azonban, hogy a hatpárti megegyezés szerinti megszövegezéstől eltérő szöveget javasolnak. Még egyszer mondom, anélkül, hogy a hatpárti megegyezésnek a politikai tartalmát érinteni kívánnák. Ugyancsak más módosító javaslatok kapcsán is szükségesnek látszott az, hogy módosító indítványokkal tegyük kezelhetővé az eredeti indítványt. Legyen szabad azért egyetlen példát elmondanom. A jelentés 127. számú javaslata - Wachsler képviselő úr javaslata - akként szól, hogy a katona számára tilos az olyan parancs kiadása - idézem -, "amely az e törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné". Próbáltuk keresni a törvényben, hogy vajon a törvény például a háború esetét feltünteti-e olyan kivételnek. Nincs kivétel. A törvény nem tartalmaz olyan kivételes esetet, amikor a katonának olyan parancs lenne adható, amely életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné és mégis köteles lenne eljárni. (16.20) Tehát példaszerűen: ha ezt a javaslatot netán a tisztelt Országgyűlés megszavazná, akkor a magyar hadseregnek többé harci parancsot kiadni nem lehetne; de az is lehetséges, hogy a katonákat, mondjuk, hadgyakorlaton sem lehetne különböző gyakorlati műveletek végrehajtására utasítani, mert az is előfordulhat, hogy nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoz, lehorzsolja a térdét a katona - nem akarok más banális példákat mondani. Tehát ez például egy olyan javaslat, amit ha a tisztelt Ház elfogadna, akkor a hadsereg nem tudná a funkcióját betölteni. További példákkal nem akarok élni. Ismételten kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ott, ahol az alkotmányügyi bizottság javaslatai eltérnek a többi bizottság javaslatától, azt mérlegelje, annak nagyon komoly oka van. És azt kérjük, hogy a tisztelt Országgyűlés az alkotmányügyi bizottság javaslatait támogassa. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)