DR. MEZEY KÁROLY bizottsági előadó: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk kivételes, sürgős eljárásban törvényjavaslatot nyújtott be a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendelet módosításáról. Az önkormányzati, belbiztonsági és rendőrségi bizottság azért tárgyalta a javaslatot, mert a vízgazdálkodási társulások közfeladatokat látnak el, így az önkormányzati törvényben előírt önkormányzati kötelezettségeket teljesítenek. A vízgazdálkodási társulások kétfélék lehetnek: a víziközmű-társulatok és az úgynevezett vízi társulatok. A víziközmű-társulatok az alábbiak: vízműtársulatok, amelyek az ivóvíz biztosítására alakulnak; csatornamű- társulatok a település szennyvízkérdésének megoldására; belterületi vízelvezető társulatok, amelyek a belterületi belvizek elvezetését szolgálják. A vízi társulatok feladata a helyi, külterületi vízrendezés és műszaki jellegű talajvédelmi feladatok ellátása. Így többek között kisebb vízfolyások szabályozása, medrük fenntartása, belvízelvezető csatornák, szivattyútelepek létrehozása és kezelése, közcélú víztárolók létrehozása, kezelése, nyári gátak létrehozása és karbantartása, továbbá helyi közcélú mezőgazdasági vízhasznosítási munkák végzése. E társulatok önkéntes alapon jönnek létre, és azok a jogi és magánszemélyek hozzák létre, akik a fenti célokban érdekeltek. Legfőbb fórumuk a taggyűlés, az operatív munkát az intézőbizottság irányítja. A taggyűlés meghatározza az érdekeltségüknek megfelelő feladatokat és az érdekeltségi arányokat a tagok között, továbbá ennek alapján megállapítja az érdekeltségi hozzájárulást. A társulat által létrehozott közcélú vízgazdálkodási vagyontárgyak céljuknak megfelelően vagy önkormányzati, vagy állami tulajdonba mennek át, és azok kezelőit a tulajdonos jelöli meg. E törvény meghozásának alapkérdése az, hogy a vízi társulatok a közcélú feladatok ellátásán kívül vállalkozhatnak is, ami logikus, tekintve, hogy jelentős kapacitásuk van különböző földmunkák, valamint bizonyos építő tevékenység elvégzésére, és számottevő munkaerő-tartalékkal is rendelkeznek. Ez a gazdasági tevékenység teszi szükségessé az érvényben levő jogszabály módosítását. Jelenleg a vízügyi szabályozásról és azon belül a vízgazdálkodási társulások működéséről az 1964. évi IV. törvény és az 1977. évi 28. törvényerejű rendelet rendelkezik. Helyeselhetjük a Kormánynak azt a törekvését, hogy a vizekkel kapcsolatos általános szabályozást egy átfogó törvénybe foglalja, továbbá azt a szándékot is, hogy azt a környezetvédelemről szóló törvénnyel egy időben szándékozik benyújtani, amire valószínűleg 1994 folyamán kerül sor. Bizottságunk az előterjesztővel egyetért abban, hogy addig is, erre az időre is indokolt megváltozott jogrendünkhöz igazítani a vízgazdálkodási társulatokról szóló jogszabályt. Ezért helyénvalónak tartjuk, hogy a Kormány kivételes, sürgős eljárást kért a törvény meghozására. Az előttünk fekvő jogszabálytervezet legfontosabb elemei a következők. A legfontosabb módosítás az, hogy megszünteti az 1977. évi 28. törvényerejű rendeletnek azt a pontját, amely a társulat tulajdonát társadalmi tulajdonná nyilvánította. Ezzel eleget tesz az Alkotmány előírásainak a tulajdon szektorsemlegességét illetően. A másik fontos kérdés, hogy meghatározza a társulatoknak azt a vagyonrészét, amelyet érinthetetlenül kell hagyni a vállalkozási tevékenység közben abból a célból, hogy a vízi társulat közfeladat-ellátó képessége ne sérüljön meg. Ez az úgynevezett közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon. Ennek meghatározásában fontos tételként vették figyelembe a tárgyévben a közfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket mint kiindulási alapot. Rendelkezik a törvényjavaslat arról, hogy e vagyonrész érinthetetlensége mellett a vízi társulat végezhet gazdasági tevékenységet, amelyet azonban alapszabályában meg kell határoznia. A vállalkozás nyereségét elsősorban közfeladatainak ellátására kell fordítania, a nyereség a tagok között nem osztható fel. A javaslat rendelkezni kíván arról, hogy a közfeladat ellátásához szükséges vagyon nem vihető gazdasági társaságba, alapítványba, közhasznú társaságba, tehát nem kockáztatható. A törvényjavaslat módosítani szándékozik a csődeljárásról szóló IL. számú törvénynek azt a rendelkezését, amely meghatározza, hogy mi nem számít a gazdálkodószervezet vagyonának, tehát mit nem érinthet a gazdálkodószervezettel szemben lefolytatott csődeljárás. A javaslat értelemszerűen ide sorolja a vízi társulat közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyonát azzal a szándékkal, hogy a csődeljárás se veszélyeztesse a vízügyi közellátást. Rendelkezést tartalmaz a javaslat arról, hogy a vízi társulat jogutód nélküli megszűnése esetén a működési területén levő vagyontárgyak tulajdonjoga alapján a társulat közfeladatokat ellátó elkülönített vagyona az önkormányzatra vagy az államra száll. És ha az államra, ha az állam látja el ezeket a közfeladatokat, úgy a vízügyi igazgatóságok rendelkeznek a szóban forgó vagyonnal, és az övéké az örökölt közfeladatok ellátásának kötelezettsége. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett. Az önkormányzati, belbiztonsági és rendőrségi bizottságban ezért vita nem alakult ki. Az előterjesztést a bizottság egyhangúlag elfogadta, és ezért a bizottság nevében ajánlhatom a tisztelt Háznak, hogy a rendkívüli eljárás keretében az előterjesztést elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps.)