DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az európai közösségi ügyek bizottságának elnöke és előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Nagykövet Urak! Én is azzal szeretném kezdeni felszólalásomat, amit Kádár Béla miniszter úr mondott, úgy vélem, a sors különös rendelése, hogy Antall József miniszterelnök úr mindnyájunkat megrázó temetése után az Országgyűlés első munkanapjának első napirendi pontja éppen az Európai Megállapodás kihirdetése. Azé a szerződésé, aminek 1994. február 1-jei életbelépése nemcsak a Magyar Köztársaság külpolitikai orientációját, hanem gazdasági fejlődésének a zálogát is meghatározza az elkövetkező évtizedekre. A társulási szerződés megszületésében és kimunkálásában Antall Józsefnek történelmi szerepe volt. Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő 14 628-as számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, s azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló megállapodásnak a kihirdetése. Elöljáróban két dolgot szeretnék leszögezni. Először is: nemcsak a parlamenti, hanem valamennyi számottevő politikai erő Magyarországon egyetért abban, hogy a rendszerváltás, s az ezzel párhuzamosan bekövetkezendő világpolitikai változások után, tekintettel a magyar hagyományokra is, hosszú távú politikai, gazdasági érdekeinkre, hazánk európai integrációjának nincs más alternatívája. Az ország gazdasági rendszerének talpra állítása, a földrajzilag adott európai piac lehetőségének a kihasználása és biztonságpolitikai érdekeink mind az Európai Közösségekkel, 1993. november elseje óta megváltozott néven: az Európai Unióval történő lehető legszorosabb kapcsolattartást teszik szükségessé. Másodszor: az aláírás óta eltelt két év során - emlékeztetem én is képviselőtársaimat - a tisztelt Ház már többször foglalkozott átfogó jelleggel a megállapodással és hazánk európai integrációjának a kérdéseivel. Először 1992. november 25-én 80/1992-es határozatával nagy többséggel megerősítette ezt a megállapodást. Emlékeztetem arra is képviselőtársaimat, hogy minden frakció mélyrehatóan, részletesen megvizsgálta és egyhangúlag támogatta azt, ez év tavaszán pedig a 10/1993-as határozatával a társulási megállapodás végrehajtásával és az integrációval kapcsolatos kormányzati tevékenységről rendelkezett. Ebben az Országgyűlés arra is kötelezte a Kormányt, hogy az rendszeresen számoljon be a megállapodás végrehajtásáról. Megjegyzem, hogy ez azóta egy alkalommal - az ideiglenes megállapodással összefüggésben - megtörtént. Továbbá arra is emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy 1992 júniusában létrehoztuk az európai közösségi ügyek bizottságát, és bizottsági szinten számtalan alkalommal foglalkoztunk a témával. Tisztelt elnök úr! Mindez arra enged következtetni, hogy hic et nunc, azaz itt és most minden nagyobb vita nélkül megtörténhet a kihirdetés. Elnök úr! Engedje meg, hogy talán - a többi bizottsági előadótól eltérően - néhány perccel hosszabban adjam elő mondandómat, hiszen az Országgyűlés az Európai Közösségek bizottságát többek között éppen azért hozta létre, hogy mintegy legilletékesebb bizottságként azzal foglalkozzon, amit az előttünk lévő törvényjavaslat magában foglal. Ennélfogva, mint a bizottság elnöke, a bizottságban az elmúlt másfél évi munka során megfogalmazottak szerint röviden kívánok szólni először is érintőlegesen magáról a társulási szerződésnek eddig felmutatható eredményeiről, úgymint az úgynevezett gazdasági harmonizáció kérdéseiről; másodszor a törvényjavaslat 3., 4. és 5. �-ai alapján az úgynevezett jogi harmonizáció feladatairól; és végül harmadszor: az európai megállapodás életbelépésével az úgynevezett politikai harmonizáció, más néven a társulás intézményrendszerének a magyar Országgyűlést érintő kötelezettségeiről, illetve annak konkrét terveiről. Tisztelt elnök úr! A törvényjavaslat 2. �-a tehát maga a társulási szerződés. Várható volt, hogy az Európai Közösségek lassú bürokráciája miatt ez a ratifikációs folyamat el fog húzódni, mint ahogy ennek tanúi is voltunk. Végül is ez év december 6-án került erre pont, fejeződött be ez a procedúra. Ezért született az a megállapodás, hogy függetlenül ettől, 1992. március 1- jével lépjen életbe az egész szerződésnek a kereskedelmi része, ez az interim megállapodás. Úgy érzem, hogy az elmúlt másfél év gazdasági mutatói lehetőséget adnak arra - nemcsak a gazdasági szakembereknek, hanem a politikusoknak is -, hogy röviden értékeljük ezt a folyamatot. Fontos megemlíteni, hogy az úgynevezett aszimmetrikus jellegű szerződés szerint az EK gyorsabban hajtja végre a liberalizációt, mint Magyarország, így lehetőséget ad arra, hogy Magyarország felkészülhessen az intenzívebb versenyből fakadó kihívásokra. 1992. március 1-jét követő egy évtől számítva jelentősen fellendült az EK és Magyarország közötti kereskedelem. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, ami bizottságuk előtt többször nyilvánvalóvá vált, különösen 1993 tavaszán, éppen az emlékezetes húsügy, vagy a birkaügy, vagy a meggyügy kapcsán: egyes területeken, elsősorban a mezőgazdaságban, a Közösség jelentősen növelte a piaci részesedését, ami a kereskedelem jelentős módosulásához vezetett, és minimálisra csökkentette a korábban jelentős magyar aktívumot. Ennek ellenére Habsburg Ottó elnöktársammal együtt mérsékelten optimisták vagyunk, hiszen ez év közepén az EK koppenhágai tanácsülésének határozata alapján az eredetihez képest javította a magyar áruk piacra jutásának a feltételeit, nem is szólva arról, mint hegyaljai ember örömmel nyugtáztam, hogy megszületett a magyar-EK bormegállapodás is. Elnök úr! Mindenki tudja, hogy ma nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is gazdasági recesszió van. Ennek ellenére az Európai Unió konstruktív partnerként maradt a gazdaság területén az elmúlt évben. S amint arról az elmúlt heti strasbourgi és brüsszeli látogatásom során meggyőződhettem, mind az Európai Parlament, mind a bizottság képviselői kifejezték: a Magyar Köztársaság az Európai Unió megbízható partnere. Mindazonáltal mi, politikusok reméljük, hogy az Európai Unió liberális gazdaságfilozófiája meg fog jelenni a Magyarországnak nyújtott további piacnyújtáshoz nyújtott kedvezményeiben is. Ez gazdaságunk számára elengedhetetlenül fontos. Tisztelt elnök úr! A másik terület, amiről szólnom kell: a jogharmonizáció. Az előttünk fekvő törvényjavaslat elsődleges célja az, hogy a magyar jogrendbe beillessze az Európai Megállapodást. A javaslat a nemzetközi szerződések kihirdetésekor szokásos rendelkezések mellett olyan szabályokat tartalmaz, melyek a közjog nyelvén fejezik ki az Európai Megállapodásnak Magyarország külső kapcsolatrendszerében betöltött rendkívül jelentős szerepét. A 3. � (1) bekezdése ugyanis azt rögzíti, hogy nemzetközi szerződések megkötése és a jogszabályalkotás során biztosítani kell az összhangot az Európai Megállapodással. E rendelkezés - azonkívül, hogy előírja a belső jog és az adott nemzetközi szerződés összhangjának az Alkotmányból is eredendő követelményét - sajátosan elsődlegességet biztosít az Európai Megállapodásnak, amikor kötelezővé teszi, hogy az európai megállapodással a jövőben megkötendő nemzetközi szerződéseknek is összhangban kell állniuk. Ennek az a magyarázata, hogy a megállapodás egy olyan integrációs szerződés, amely céljait tekintve túlmutat a hagyományos nemzetközi szerződéseken, és ezeknél sokrétűbb és alapvető hatással van a magyarországi belső jogrendre. (16.10) A megállapodás e sajátosságát a javaslat tovább konkretizálja a jogharmonizációra vonatkozó rendelkezéseivel. Tisztelt elnök úr! A jogharmonizációs kötelezettség megvalósulását a javaslat két rendelkezése célozza: a 3. � (2) bekezdése és az 5. �, melyek a Kormány eredeti javaslata mellett szerencsésen magukba foglalják az ugyanabban a tárgykörben korábban érkezett képviselői indítványokat, úgymint a Szent- Iványi-Kuncze 91-es és bizottságunknak ez évi önálló indítványait. A 3. � (2) bekezdésében külön kiemeli azt a kötelezettséget, hogy a hazai jogrendünknek a lehetőségekhez képest az európai közösségi normákhoz kell közelíteni. Tisztelt elnök úr! Meggyőződésem, hogy a társulási megállapodás kiemelkedő szerepet tölthet be Magyarország eljövendő történelmében, olyan alapdokumentum, mely kijelöli nemzetközi kapcsolatrendszerünknek és belső fejlődésünknek a fő irányát. Egy olyan irányt, amely szuverén döntésünk eredménye, és történelmi tradíciónkból szervesen következik. Tisztelt elnök úr! Végül néhány szót kell szólnom a társulási szerződés adta politikai harmonizációról, amely már sokkal konkrétabban érinti a tennivalók tekintetében a magyar Országgyűlést, illetve annak Európai Közösségek ügyei bizottságát. Amint már említettem, 94. február 1-jén életbe lép a szerződés, ami a korábbi gazdasági természetű interim megállapodás után most már a szerződés politikai részét is életbe lépteti. Ez magával hozza a kétoldalú társulási fórumok megalakítását, kormányzati szinten az EK Magyar Társulási Tanácsot, a társulási bizottságot, és itt hívom fel a figyelmet, parlamenti szinten pedig a társulási parlamenti bizottságot. Meggyőződésem, hogy a szerződés e politikai részének legalább olyan fontos tartalma van, mint a már korábban életbe léptetett gazdaságinak. Mert ezek az úgynevezett kétoldalú fórumok koordinálják majd a társulási szerződés megvalósítását, illetve a közös célként kitűzött magyar érdek fokozatos érvényesítését, ami nem más, mint a teljes jogú Európai Unió- csatlakozás előkészítése. Ezek a fórumok megteremtik azokat az információs csatornákat és döntésre jogosult testületeket, amelyek a politika, a gazdaság és a kultúra területén a Magyar Köztársaság és az Unió érdekeit összehangolják, melynek végcélja - ismétlem - Magyarország csatlakozása és az ehhez szükséges érettség elérése. Az elmúlt fél év során bizottságunkban egyértelműen megfogalmazódott: ez a szerződés korábbi kapcsolatainkat minőségileg meghaladó, új típusú kapcsolatrendszert létesít hazánk és az Európai Unió között. A továbblépés azonban mind a két félen múlik. Először is az Európai Unió részéről: az egyezményt ne tekintse egy folyamat lezárásának, hanem a kezdetének. Az Európai Unió tartsa meg ígéreteit a piacnyitással kapcsolatban, tegye lehetővé Magyarország bekapcsolódását az Unió minél több projektjébe és a kül- és biztonságpolitikai egyeztető mechanizmusokba. Másodszor: Magyarországot illetően a magyar Kormány az ország modernizációs stratégiáját egyeztesse az európai uniós tagságra való felkészülés stratégiájával. Elnök úr! Ki kell használnunk a társult tagságban rejlő összes lehetőségünket, hiszen reálisan csak így képzelhető el, hogy hazánk képes lesz megfelelni a majdani tagság szigorú követelményeinek, az Unión belüli kemény piaci erők versenykihívásának. Tisztelt elnök úr! Szeretném bejelenteni, hogy 1994. január 26-28. között, a szerződés életbelépésének előestéjén kerül sor arra a történelmi pillanatra, aminek során az EK Magyarország társulási parlamenti bizottsága megtartja alakuló ülését. Ennek magyar oldalát az EK-ügyek bizottsága, az Európai Unió oldalát az Európai Parlament magyar kapcsolatok delegációja adja. Ez nemcsak a magyar Országgyűlés, hanem az egész ország életében történelmi pillanat lesz. Mert ebben a vegyesbizottságban a magyar és az európa parlamenti képviselők nem egymással szemben, az asztal két oldalán foglalnak helyet, hanem egymás mellett, egyenrangú félként, azonos jogokkal. Az elmúlt heti strasbourgi egyeztető ülésen elhatároztuk a következőket: ez az új testület élni fog jogkörével, azaz 1. gyakorolni fogja a közösségi politizálást, és részt kíván venni a döntéshozatal demokratikus ellenőrzésében; 2. nyomon fogja követni a társulási szerződés végrehajtását; 3. különös hangsúlyt kíván tenni a jogharmonizáció problematikájára, az ezzel kapcsolatos kormányzati munka ellenőrzésére; és végül 4. ajánlásokkal fog élni a társulás egyéb intézményei felé. Tisztelt elnök úr! Bizottságunk megtárgyalta a törvényjavaslatot, és egyhangúlag ajánlja elfogadásra. Végül, mint miniszter úr, én is szeretném a köszönet szavával befejezni felszólalásomat. Szeretném megköszönni a kormányzat részéről Kádár Béla és Jeszenszky miniszter uraknak és a szerződés megkötésének tárgyalását vezető Juhász Endre államtitkár úrnak a kiváló munkáját. Valamint megköszönöm bizottságunknak, különösen Szalay és Szájer alelnök uraknak a munkáját. Hölgyeim és uraim! Köszönöm a türelmüket. (Taps.)