DR. JÓZSA FÁBIÁN belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési képviselők választásának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának utolsó fázisához érkeztünk, a határozathozatalhoz. A Kormány által benyújtott törvényjavaslat öt tartalmi és egy eljárási módosító csomagot tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat elfogadása a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igenlő szavazatát igényli, többször tartottunk pártközi egyeztetést. Tisztelt képviselőtársaim! Őszintén meg kell mondanom, a Kormány rendkívül fájlalja, hogy a történelmi okok miatt külföldön élő, továbbá az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogát az előterjesztésnek megfelelően nem sikerült megteremteni. (17.20) Az erre vonatkozó alkotmánymódosítást a koalíciós képviselők támogatták, az ellenzéki pártok viszont leszavazták, és így nem szerezhette meg az elfogadásához szükséges többséget, holott a választójog biztosítása nem pusztán alkotmányjogi, hanem - megítélésem szerint - erkölcsi kötelessége lett volna a magyar Országgyűlésnek. (Közbekiáltás a bal oldalról: Na! - Taps a jobb oldalról.) Ezzel konzerváltunk egy állampolgáraink közötti, múltból öröklött, rendkívül szerencsétlen megkülönböztetést, és éppen az egyik legfontosabb politikai alapjog; a választójog tekintetében. A magunk részéről elviekben továbbra sem mondunk le arról, hogy a külföldön élő honfitársaink, ha magyar állampolgárok, szavazhassanak, ezért azt, mint alkotmányos célkitűzést, a jövőben is fenntartjuk. (Taps a jobb oldalról.) A külföldön élő és tartózkodó magyar állampolgárok választójogára vonatkozó alkotmánymódosítás elutasítása után a Belügyminisztérium munkatársai - mint ahogy arra Salamon László képviselő úr is utalt az imént - az alkotmányügyi bizottságnak segítségére voltak abban, hogy a megváltozott helyzethez igazodhassék a törvényjavaslat szövege. Tisztelt Ház! A Kormány nevében a Magyarországon élő nemzetiségi kisebbségek országgyűlési képviseletének megteremtését, az erre vonatkozó módosító javaslatok elfogadását hangsúlyozottan kérem a tisztelt Országgyűléstől. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásakor az Országgyűlés elkötelezte magát a kisebbségek parlamenti képviseletének intézményes megteremtése mellett. Az erre vonatkozó törvényjavaslat önök előtt van. Ennek elutasítása Magyarországon is, de határainkon kívül is rendkívül kedvezőtlen helyzetet eredményezne. A nemzeti és etnikai kisebbségek, továbbá a közvélemény joggal kérné számon személy szerint valamennyi országgyűlési képviselőn, továbbá a parlamenti pártokon a korábban tett felelős ígéretet, illetve annak elmaradását. A Kormány készen áll kompromisszumos javaslattal a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének a biztosítására. Elfogadjuk az ellenzéki pártok azon kérését, hogy az országgyűlési választási bizottság ne automatikusan utasítsa el a kisebbségi lista állítását, ha ezt egy nemzetiséghez tartozóan több kisebbségi szervezet is megteszi, hanem - dr. Salamon László képviselő úr javaslata szerint - a legtöbb ajánló szelvényt gyűjtő kisebbségi szervezet indulhasson a választáson. Tisztelt Országgyűlés! A pártközi egyeztetéseken konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy a listás választások kétfordulósak maradjanak, továbbá hogy időközi választást - a megüresedett mandátumok számától függetlenül - évente egy alkalommal, április hónapban tartsunk. Többszöri politikai egyeztetés eredményeként jelentős többségben egyetértés alakult ki abban is, hogy a parlamenti küszöb öt, illetőleg három vagy több párt közös vagy kapcsolt listája esetén 15% legyen. A választási eljárással kapcsolatos kérdésekről, módosító javaslatokról külön nem kívánok szólni, de azt megemlítem, hogy ezek a módosítások joghézagokat szüntetnek meg, illetve egyszerűsítik a lebonyolítást, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk ezeknek a javaslatoknak az elfogadását. A választási törvény módosítása nagy felelősséget ró az országgyűlési képviselőkre, mivel annak a törvényi feltételeit teremtjük meg, hogy 1990 után 1994-ben másodszor választhasson az ország népe szabadon. Tisztelt képviselőtársaim! Egyetlen körülményről szeretném még önöket tájékoztatni, nevezetesen arról, hogy a magyar Kormány Belügyminisztériumában rendkívüli intenzív munka folyik annak érdekében, hogy a köztársaság elnöke által kitűzött időpontban - reményeink szerint a tavaszi hónapok valamelyikében - a választást eredményesen sikeresen, hatékonyan, az információk megfelelő áramoltatása mellett és a megfelelő garanciális szabályok érvényesítésével meg lehessen tartani. Ez a munka még nem fejeződött be, nagyon nagy erőfeszítéseket teszünk, és egyelőre úgy tűnik, hogy tartani tudjuk a menetrendet, tartani tudjuk az ütemet - nemcsak manuális, hanem számítógépes adatfeldolgozási rendszerek tekintetében is, azt gondolom, egy korszerű és jó szisztémát fogunk tudni biztosítani az országnak a választások zavartalan lebonyolításához. Hogy a választások időpontjára, magukra a választásokra mikor kerülhet sor, az természetesen a köztársasági elnök úr döntésétől függ, a vonatkozó alkotmányos szabályoknak megfelelően. Ennyit szerettem volna a tisztelt Háznak mondani, és még egyszer nagy tisztelettel kérem, hogy a parlamenti képviselők - lehetőség szerint valamennyien - támogassák a törvény elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon. - Szórványos taps a bal oldalról.)