DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elmondta a miniszter úr is és Vona Ferenc képviselőtársam is, hogy milyen nagy jelentőségű ez a törvény, annál is inkább, hisz a legutolsó törvényi szabályozás 1940-ben, tehát több mint egy fél évszázaddal ezelőtt történt. Ugyanakkor közismert az, hogy nálunk az állattenyésztésnek évezredes hagyományai vannak, hisz elég csak utalnom arra az elnevezésre, hogy lovasnemzetként tartottak bennünket számon, de azt hiszem, ha belegondolunk, ez nagyon fontos dolog volt akkoriban - hisz ennek köszönhetjük országunkat. A ló nélkülözhetetlen társa volt az embernek a hosszú vándorlás, a honfoglalás idején, a portyákon és a vadászat során is. Igen nagy jelentőségű az állattenyésztés hazánk mezőgazdaságán belül, hisz közel 50%-át teszi ki, ugyanakkor a táplálkozásunk szintén elképzelhetetlen állati eredetű táplálékok nélkül. De nemcsak ilyen szempontból, hanem az őshonos, védett állatok szempontjából is előírásokat tartalmaz ez a törvény. Ez azért különösen fontos, mert a későbbiekben erre mint génbankra lehet esetleg szükség, bizonyos keresztezésekben felhasználni azokat a kedvező tulajdonságokat, mint a szervezeti szilárdság vagy ellenállóképesség, ezt később, a keresztezések során fel lehessen használni. (21.10) Azért is fontos a törvényi szabályozás, hisz itt a biológiai sajátosságokból eredően igen hosszú a tenyésztési idő, tehát a minőség javításának a lehetőségei is igen hosszú időt vesznek igénybe, s emiatt fontos a stabilitás, a kiszámíthatóság, a törvényi szabályozás. Említette miniszter úr is, hogy a legfontosabb szempont talán az Európai Közösség igényeihez való alkalmazkodás, egyrészt a minőség javításában, az állati termékeink és az élelmiszerek javításában, másrészt a tenyésztési technikák, technológiák keretében is. Így a törvény figyelembe veszi a nemzetközi szabályozás elveit és logikáját, ugyanakkor a hazai sajátosságokat sem hagyja figyelmen kívül. Korábban a fajták minősítése, a nemesítés, illetve a fajtafenntartás és törzskönyvezés, az ezzel kapcsolatos regisztráció elhatároltan szabályozott tevékenység volt, ezeket ez a törvény egységes, szétválaszthatatlan egységként kezeli. Az országosan egységes rendszerű állatjelölés és -nyilvántartás törvényi szintű elrendelése már korábban megtörtént. Ez szintén nagyon fontos az Európai Közösség előírásának megfelelően, hogy biztosítható legyen az állatok származásának és azonosíthatóságának igazolása. A teljesítményvizsgálati rendszer továbbra is állami garanciára és az érdekeltség kizárására épül. A törvény bevezetése általánossá teszi az állami tesztek rendszerét különböző keresztezések, hibridkonstrukciók tenyészértékének megismerésére és nyilvánosságra hozatalára. A fajta elismerése szintén új alapokra helyeződik. Alapelvét illetően a tényleges teljesítmények és a piaci elterjedtség megállapítására, annak független deklarálására szorítkozik, és nem foglalkozik az egyes fajták, hibridek, keresztezési konstrukciók önkényes rangsorolásával. A törvény részletesen foglalkozik a tenyészállatok és állati termékek minőségjavítását célzó természetes és mesterséges szaporító eljárásokkal, beleértve a sperma- és az embriókereskedelmet, a biotechnikai eljárásokat, azoknak alkalmazását. Különösen nagy jelentősége van a céltámogatási pénzekből vásárolt, köztenyésztésbe kihelyezett, állami tulajdonú apaállatoknak. Ezeket általában a magántermelők, kistermelők használják, s itt is nagyon fontos a minőség javítása, hisz itt vannak leginkább elmaradásaink. A tenyésztésszervezés további lépcsői elismert tenyésztő egyesületek, szövetségek társadalmi alapon, nonprofit szervezetekben működnek, ami lehetővé teszi a gazdák érdekét figyelembe vevő, hatékony tenyésztői munkát. A törvény védi a hazai tenyésztőt, de feleslegesen nem korlátozza a piaci versenyt. Fő cél a hitelesség, a tevékenység hazai és nemzetközi elfogadtatásának biztosítása. Csak néhány szót kívánok szólni a módosító indítványainkról, hisz Vona Ferenc képviselőtársam azokat már nagy vonalakban ismertette. Egy részük valóban ilyen technikai pontosító jellegű volt, azokat támogatta a Kormány képviselője és a bizottság is, valamint a módosító javaslataink - amelyeket Kis Zoltánnal és Juhász Pál képviselőtársammal nyújtottunk be - nagy részéhez a bizottság adott be módosító kapcsolódó javaslatokat, s ezt is támogatta a bizottságunk. Egy másik köre a módosító javaslatainknak a feladat- és hatáskörökkel kapcsolatban volt. Mi úgy véltük, hogy kissé centralizálók ezek a feladatmeghatározások, és ezt szerettük volna kiterjeszteni. Ahogy Vona Ferenc képviselőtársam említette, az agrárkamarai törvény - amelyik jelenleg tárgyalás alatt áll, annak - keretében működő tenyésztői köztestületek hatáskörét szerettük volna ebben a törvényben rendezni, de elfogadtuk azt, hogy a Kormány képviselője jelezte, hogy ezt 1995 derekán lehet csak majd harmonizálni az akkor már megfelelően működő kamarai köztestületek feladataként. Úgy ezt csomagként valóban visszavontuk. Egy másik kérdésben javasoltunk még: konkrétan a 13. �-t szerettük volna elhagyni, mivel az állattenyésztési alapba a termelők által befizetett pénzek felhasználásáról kizárólag a miniszter dönt a törvény szellemének megfelelően. Mi szerettük volna, hogyha ebbe is nagyobb beleszólási lehetősége lett volna egyrészt a tenyésztő szövetségeknek, szervezeteknek, más oldalról - amit már említettem is - a tenyésztő köztestületeknek. Ugyanígy szerettük volna még, ha a tenyésztő köztestületek a tenyésztési főkönyv hitelesítésében és a teljesítményvizsgálatok végzésében is kaphattak volna feladatokat. Egy része a módosító indítványainknak arra irányult, hogy különböző tartástechnológiai megfogalmazásokat tettünk ebbe a törvénybe, de amiatt, hogy ezek majd a környezetvédelmi, állatvédelmi törvényben kerülnek szabályozásra, ezt elfogadtuk. De szerencsés lenne, ha ezeket minél hamarabb megtárgyalnánk, hisz ezek is nagyon fontos előírások az Európai Közösség szempontjából. Tisztelt képviselőtársaim! Tehát van már agrárpiaci rendtartási törvényünk - bár közismert, hogy az kisebb hibákkal működik még -, lesz állattenyésztési törvényünk is, kérdés az most már, hogy lesz-e még állattenyésztési kedv a termelőkben. Én bízom abban, hogy az állatszeretetéről ismert magyar gazdákban lesz, és újra fellendül hazánk állattenyésztése. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)