DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, hogy a Parlament év végi hajrájában egy kevésbé fontos törvényjavaslatról tárgyal. Ez csak látszólagos, mert egy nagyon fontos szakmai törvényről van szó. Mint tudjuk, az állattenyésztés a mezőgazdaság termelési értékének közel felét adja. Zárójelben jegyzem meg, hogy a másik fontos, a termelési érték másik felét adó ágazat, a növénytermesztés és növénynemesítés törvényét a magam részéről hiányolom. Ahhoz, hogy bőrben tudjuk eladni a terményt, a másik részről is törvényt kellene alkotnunk, azt gondolom. Egyetértünk abban, hogy a törvény alapvető tárgya, a kiváló termőképességű, gazdaságos fajták, hibridek előállítása, fejlesztése hosszú időt igénylő tevékenység, de elterjesztésük a piacképes, minőségi állati termékek szempontjából alapvető fontosságú. Több szempontból is lényegesnek tartom, hogy az állattenyésztésről törvényi szintű szabályozás születik. A gazdaság minden területén, de a javaslat szabályozási tárgykörében különösen jelentős a stabilitás, a hosszabb távra kiszámítható szabályozás. Ezt a követelményt a törvényi szabályozás sokkal inkább kielégíti, mint a kormányszintű. Az állattenyésztést jelenleg Kormány-, illetve miniszteri szintű jogszabályok rendezik. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok túlnyomó többségében a szabályozás törvényi szintű, és amikor a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban az állati termékek eredetének igazolására egyre inkább nélkülözhetetlen, a törvényi szintű szabályozással kapcsolatosan a nemzetközi bizalom is nagyobb, mint a rendeleti szintű jogalkotással kapcsolatosan. A törvény természetesen nem szabályozza a kérdést teljes részletességgel. A javaslatban véleményem szerint sikerült megtalálni a megfelelő arányt a törvény és a rendeleti szabályozás között: az állattenyésztéssel kapcsolatos koncepcionális kérdéseket a törvényjavaslat tartalmazza, ugyanakkor a 49. � megfelelő felhatalmazást ad a miniszternek a részletes szabályok rendeleti szinten való megállapítására. A törvény megalkotása - mint említettem - több szempontból is aktuális. Aktuális, mivel a mezőgazdaság a szervezeti és tulajdoni változások korát éli, ezért a hatályos - lényegében az állami szervezetrendszerre építő - szabályozás elavult, másrészt az átalakulások következtében félő volt, hogy bizonytalanná válnak az állattenyésztés biológiai alapjai. Egyértelművé kellett tenni az állattenyésztéssel kapcsolatos állami szerepvállalás mértékét. Ezen a területen - a javaslatban meghatározott mértékben - szükségesnek tartom az állami szerepvállalást. Tisztelt képviselőtársaim! Csak néhány szóban szeretnék szólni azokról a módosításokról, amelyeket én fontosnak tartok, de nem kerültek be a törvénybe, és nem beszélek azokról, amelyek a bizottsági tárgyalás során egyrészt beépültek bizottsági módosító javaslatként, másrészt kiderült róluk, hogy okafogyottá váltak, hiszen a törvény más helyén szerepelnek. És természetesen nem kívánok beszélni azokról a módosító indítványaimról, amelyek - hála istennek - bekerültek a törvénybe, és így - Szabó Lajos képviselőtársammal szólva - talán jobbítanak a törvényen. Ugyan - elismerem én is - sokat nem kell rajta jobbítani. Én hiányolom a preambulumból azt, hogy a fajták és a hibridek előllítása - ami legalább olyan fontos, mint a fenntartás, fejlesztés, elterjesztés -, sajnos nincs megnevezve. Én azt gondolom, ez a tevékenység költségesebb és kockázatosabb, míg az utóbbi tevékenység tán könnyebben piacosítható. Tulajdonképpen nem tudtunk zöld ágra vergődni - én azt gondolom, enélkül is működik a törvény, de talán kerekebb lett volna. Szilárd a véleményem a tekintetben is, hogy a tenyésztési módszereknek mint olyanoknak nincsenek környezet-, természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi és egyéb vonatkozásai. Ezért én azt javasoltam volna, hogy csak a tenyésztésben alkalmazott módszerekről beszéljünk. Ez ismét egy olyan szakmai kérdés, ami lehet ilyen, lehet olyan - azt gondolom, az állattenyésztésnek nagyon fontos közegészségügyi, környezetvédelmi, állatvédelmi és sorolhatnám, hogy milyen egyéb vonaztai vannak, de kimondottan az állattenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszereknek nincsenek. Ez azonban szakmai vita köztünk. Én fontosnak tartottam volna az önszerveződés útján létrejövő tenyésztési szervezetek támogatását is - ugyan a minisztérium képviselői azt mondták, hogy ez természetesen benne van a törvényben. Én úgy gondoltam, ha ez amúgy is benne van, valahol, rejtve, akkor kiemelve, megnevezve talán egyértelműbbé teszi a helyeztet. Nem került bele. Biztos működni fog a dolog enélkül is. Most, sajnos, kimaradt belőle. Volt két olyan módosításom, amely azt szerette volna elérni, hogy a tenyésztésben hamisítással, csalással próbálkozók a pénzbüntetés mellett kizárásra kerüljenek a tenyésztési tevékenységből, illetve megvonásra kerüljön tőlük a tenyésztői engedély. Így elkerülhető lett volna az, hogy valaki többszöri pénzbírság ellenére - ami esetleg meg is éri neki - netán vissza nem fordítható károkat okozzon a tenyészetekben, illetve egyes állatfajokban, - fajtákban. Sajnos, ez a dolog nem került bele, így félő, hogy valakinek esetleg megéri még tízszer-tizenötször is olyan csalásokat, hamisításokat végrehajtani, amik esetleg komoly kárt okoznak. Tisztelt képviselőtársaim! Mint nagyon fontos, irányadó törvényt, a mezőgazdaság egy fontos szakmai törvényét én elfogadásra javaslom. Köszönöm szépen. (Taps.)