DR. SZABÓ JÁNOS földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kávássy Képviselőtársam! A kárpótlási árverésen megszerzett termőföld birtokba adását szükségszerűen megelőzik a termelőszövetkezet és az új tulajdonos közötti elszámolások, esetleg a szövetkezet még betakaríthatja az árverést megelőzően elvetett terményt - ezt az eljárást az első kárpótlási törvény végrehajtási rendelete, a 104/1991-es kormányrendelet szabályozza igen részletesen. Ehhez mérten a képviselő úr által említett esetre is ez a jogszabály az irányadó: _A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülő termőföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodószervezet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet előkészítő, szükséges, fő gazdasági munkáknak - szántás, talajerő-visszapótlás stb. -, a zöldleltári értéknek a gazdálkodószervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodószervezet állapodik meg." Így az ön által említett szövetkezetek a szántásért - meg ki tudja, még milyen munkákért, amik éppen ott fölvetődtek - kérhetnek többet is, szabad belátásuk alapján, de természetesen a megállapodás a döntő, amely szerint az egyik állítja, a másik elfogadja. Ha ez esetleg vitát eredményez közöttük, akkor csak a bírósági eljárás tud pontot tenni a végére. Ami a haszonbérlettel kapcsolatos panaszt illeti, a tulajdonos dönti el, hogy a földjét haszonbérbe adja vagy sem, és azt, hogy megelégszik-e az adott esetben felhozott példa szerint a hat kilogramm búzával vagy sem. Senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy aláírjon egy olyan haszonbérleti szerződést, amelynek a tartalmával nem ért egyet. Sajnálatos, hogy a mezőgazdaságban is megnőtt a munkanélküliek száma - azt viszont nem értem, a képviselő úr milyen összefüggést vél fölfedezni, amikor felrója, hogy azokat is munkanélkülire küldik, akiknek a földje továbbra is a termelőszövetkezetben marad. A szövetkezetnek ugyanis nincsen foglalkoztatási kötelezettsége a törvény szerint, másrészt a föld használatáért pedig bért köteles fizetni - és fizet is. Így, megítélésem szerint a két dolog között okozati összefüggés nincsen. A szövetkezet a haszonbérelt föld tulajdonosát nem köteles alkalmazni vagy vele a haszonbérleti jogviszonyra tekintettel a korábbi munkaviszonyt fenntartani. A képviselő úr kérdésében fellelhetők azok a - valóban súlyos és mindannyiunkat foglalkoztató - problémák, amelyek jellemzik a mezőgazdaság tulajdoni és gazdasági szerkezetének átalakulását. A felsorolt esetekből nem következik egyértelműen, hogy erőszakos akciók történtek volna, bár én - bizonyítékok hiányában - nem is zárom ezt ki. A képviselő úr kérdése sem fogalmaz meg határozottan ilyet, hiszen másod-, harmadkézből származó információkra hivatkozik, ennek ellenére igyekeztem a tényszerű választ tárgyilagosan megadni a feltett kérdésre, és kérem, hogy fogadja el a válaszomat.