Tartalom Előző Következő

ZSEBŐK LAJOS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! E határozati javaslatnál elég nehéz különválasztani, hogy mi tartozik a részletes vitára, illetve általános vitára, és egyetértek Kulin Sándor képviselőtársammal, hogy a nyugdíjemelésre vonatkozó különböző elvi vitákat ne most folytassuk le. Én nem is ilyenben szeretnék részt venni, hanem konkrétan szeretnék hozzászólni a határozati javaslathoz. A határozati javaslat azt mondja, hogy az öregségi, rokkantsági teljes nyugdíjat 3000 forint felső határral, 10%-kal emeljük meg, illetve a résznyugdíjat, özvegyi nyugdíjat 1800 forintos felső határral és szintén 10%- kal emelje meg az Országgyűlés, természetesen ezt úgy értve, hogy a február hónapra járó nyugdíjat és januárra visszamenőleg. Itt meg kell jegyeznem, hogy emlékeim szerint a tavalyi évben is januárra visszamenőleg állapította meg az Országgyűlés a tavaszi nyugdíjemelést. A javaslatban, ami szembetűnő a korábbiakhoz képest, az az, hogy míg van felső határ és mellette a százalék, illetve elsősorban a százalék és van egy felső határ, addig nincs alsó határ, illetve nincs egy alsó küszöb. Ennek a magyarázatát is hallottuk Surján miniszter úr előterjesztésében. Én azonban úgy gondolom, hogy szükséges egy alsó küszöb. Itt jelzem, hogy Surján miniszter úr titkos reményét részben én hiúsítottam meg, mivel beadtam egy ilyen irányú módosító indítványt. A módosító indítványomnak az a lényege, hogy legyen egy alsó küszöb. Legyen egy alsó küszöb a teljes nyugdíjnál 800 forint értékben, és legyen egy alsó küszöb az öregségi stb. résznyugdíjnál 500 forintos értékben. A javaslatomnak kétféle vonatkozása van. Az egyik, a gyengébbik vonatkozása az, hogy legyen nevesítve az a minimális összeg, amely nyugdíjemelésként adandó, illetve megkapható. De ennél fontosabb a másik vonatkozása: éspedig az, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak a többinél, tehát a 10%-nál jobban, ezt meghaladóan emelkedjenek. Ez a teljes nyugdíjnál a 8000 forint alatti nyugdíjakat érinti, mert hisz azt mondtam, hogy legalább 800 forint legyen ez a küszöb. Ez a minisztérium adatai szerint körülbelül 120-130000 főt érinthet, és költségkihatása nem olyan borzasztó nagy. Ha a résznyugdíjakra gondolok, az érintettek köre ennél jóval alacsonyabb és a költségkihatása is kevesebb, mint a teljes nyugdíjaknál. A javaslatommal szemben vannak ellenvetések, és nézzük előbb ezeket. Nem akarok ebbe se nagyon belebonyolódni. Az egyik ellenvetés az, hogy az én javaslatom sérti a biztosítási elvet. Úgy gondolom, hogy ez igaz. Elismerem, hogy ez igaz, ez a javaslat egy biztosítási elvet sért, viszont azt hiszem, hogy erősít egy másik elvet, éspedig a szolidaritás elvét. Választókerületemben elég sok nyugdíjassal beszéltem ahhoz, hogy érzékeljem a többségi problémájukat; éspedig azt a problémát, hogy a régen nyugdíjba mentek alacsonyan megállapított nyugdíjának közbenső korrekciója - amit ez az Országgyűlés is végzett - nem volt elegendő. Ezek a régi, legalacsonyabb nyugdíjak még inkább, fokozottabban értéküket vesztették. Egész egyszerűen ilyen alapon mondom azt, hogy ez a szolidaritási elv tapasztalataim alapján fontosabb elv, mint a biztosítási elv, mert a biztosítási elvet a beszélgetések során nekem mint képviselőnek sokkal kevesebben jelezték sérültnek. Tehát azt gondolom, igaz, hogy sérti a biztosítási elvet ez a javaslat, de igenis szükségesnek tartom a korrekciós rendezést. Szükségesnek tartom hosszabb távon is más, szélesebb megalapozottságú indítványokkal, tehát gondolok itt egy külön korrekciós nyugdíjemelésre. De szükségesnek tartom, hogy amikor a nyugdíjemelésről beszélünk, beszéljünk arról is, hogy az elmaradt nyugdíjak korrigálásra kerüljenek. Miről is van szó? Egész egyszerűen arról van szó, hogy egy alacsony nyugdíjhoz tartozó 10% sokkal kevesebbet ér, mint egy magasabb nyugdíjhoz tartozó 10%. Ez azt jelenti, hogy a kétféle, az alacsony és a magasabb nyugdíj között a különbség a lineáris kulcs alkalmazásával egyre inkább nő. Vagyis a magas nyugdíjak még inkább felértékelődnek az alacsonyakhoz képest, vagy fordítva, az alacsony nyugdíjak egyre inkább leértékelődnek, ha csak a lineáris elvet alkalmazzuk a magas nyugdíjakhoz képest. Javaslatommal ezen kívánok segíteni. Van azonban egy másik ellenvetés a javaslatomat illetően, ez pedig az, hogy nemcsak a nyugdíjrendszert érintené a javaslatom. Elismerem, hogy egy ilyen hirtelen beadott módosító javaslat nem tehet rendbe mindent, és elismerem azt is, hogy ez problémákat okozhat a szociális törvényt illetően; problémákat okozhat a nyugdíj-megállapítást illetően, illetve a nyugdíj-megállapításnál előjövő megállapított értékek különböznek a már nyugdíjban lévők nyugdíjemelésénél, és ez gondokat okozhat. Azt hiszem, hogy ezeket a gondokat azon törvények és rendelkezések módosításával kell feloldani, nem pedig a korrekció elvét kell megkérdőjelezni. Tehát azt kérem képviselőtársaimtól, hogy egy ilyen korrekciós elvet megtestesítő módosító javaslatot támogassanak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Egy-két taps a jobb oldalon.)