Tartalom Következő
                     Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának
                                 6. ülésnapja
                         1994. február 22-én, kedden
                      (Az ülésnap kezdete 9 óra 35 perc
                           - Elnök: Szabad György -
                    Jegyzők: Tóth Sándor és Boros László)
   

ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, a közvetítésre figyelő minden honfitársunkat. Tavaszi ülésszakunk 6. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és Tóth Sándor jegyzők lesznek segítségemre. Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem képviselőtársaimat, a jelenlévőket és a frakcióvezetők közvetítésével a távollévőket, hogy tíz óra után Egon Klepsch, az Európai Parlament elnöke látogatja meg plenáris ülésünket, és köszönti azt. Tisztelt Országgyűlés! Egy rövid történelmi emlékeztetőt szeretnék tartani egy-két mondat keretében. 1947. február 24-én szovjet katonák lakásáról elhurcolták Kovács Bélát, a magyar országgyűlés kiemelkedő személyiségét, országgyűlési képviselőt, az akkori Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt főtitkárát. Ezt a döbbenetes tényt megelőzte, hogy a magyar országgyűlés akkori testülete a kiadatási kérelmet, amelyet az akkori bűnüldöző szervek intéztek az országgyűlés akkori elnökéhez, aki az országgyűlés állásfoglalásával összhangban azt a mentelmi bizottságnak adta át. Minthogy az eljárást és a kiadatási kérelmet a mentelmi bizottság megalapozatlannak találta, megtagadta Kovács Béla kiadatását. Ez a megtagadás - amelynek tényeit utóbb a jegyzőkönyvekből jórészt törölték - Országgyűlésünk múltjának az egyik legfényesebb tette volt. A Magyarországot megszálló és politikai életét befolyásoló Szovjetunió Magyarországon úgy érezte, hogy nem érheti be a szabályok megtartását mutató politikájával. Itt úgy érezte, hogy a magyar ellenállásnak ez a megnyilatkozása rákényszeríti, hogy nyíltan lépjen fel brutális erejével. Ennek következménye volt Kovács Béla elhurcolása, aki törvénytelenül a Szovjetunióba került, és Szibériából megtörten csak nagy sokára kerülhetett haza, és fejezte be itthon életét. Az 1945 nevét hordozó alapítvány kuratóriuma péntek délután 4 órakor a Váci utcai volt lakóháza falán emléktáblát helyez el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps. - Dr. Torgyán József: Elnök úr!)