DR. SZABÓ IVÁN pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt az éredemi részre rátérnék, hasonló ügyek kapcsán kénytelen vagyok kitérni arra az ebben a Házban ismételten visszatérő félreértésre, mintha a felszámolási eljárás az államigazgatási eljárások körébe tartozna és nem a bírói jogkörbe. Tekintettel arra, hogy a bíróság jelöli ki a felszámolót, és a felszámoló feladata a hitelezők érdekében az eljárások folytatása, ebből az aspektusból kell megközelíteni a kérdést. Mert minden más, ezzel ellentétes kormányzati utasítás, vagy elvárás megfogalmazása jogrendünk alapjának, a hatalmi ágak szétválasztásának - a bírói függetlenség - megkérdőjelezésével volna egyenértékű. Ezért én sem tudok más választ adni, mint amit a felszámolótól, mint nem a Kormány egyik szervétől beszereztem. Ennek értelmében valóban, a felszámolás alatt pozitív eredmények kialakulása követhető nyomon, amiben nagy szerepet játszott az, hogy a készletek jelzálogjogosultjai nem tartottak igényt soron kívül az árukészlet értékesítéséből befolyó vételárra. Láthatjuk tehát, itt a felszámoló érintkezésbe lépett a hitelezőkkel, és ezek még a jelzálogjoguk érvényesítéséről is lemondtak azért, hogy a rentábilis termemlés minél nagyobb fokú fenntartását lehetővé tegyék. Hozzájárultak a termelésbe való visszaforgatáshoz annak érdekében, hogy az értékesítésig a gyár működőképessége fennmaradjon, és így a jelentős létszám stabilitása is megmaradjon. 1993-ban többszöri értékesítési kísérlet eredménytelenül zárult, mivel a fő hitelező az ajánlatokat elfogadhatatlannak tartotta. A felszámoló ez év március 4-ére újabb nyilvános értékesítést írt ki. Eddig az időpontig a termeltetési szerződések megkötésével nem lehet várni, ezért a legjelentősebb jelzáloggal rendelkező hitelező és a felszámoló a napokban megállapodott abban, hogy a gyár a rendelkezésre álló likvidforrás erejéig zöldborsó- és csemegekukorica-termeltetési szerződéseket kössön és azt később feldolgozza. Ez azonban nem éri el a kérdésben jelzett mennyiségeket. A nyilvános értékesítés sikere esetén a nyertes vételi ajánlatot tevő csak akkor kerülhet tulajdonosi pozícióba, ha a már megkötött szerződések teljesítését átvállalja, amelyet lehetőségei és üzleti elképzelései függvényében természetesen még bővíthet. A gyár egészének vagy részének bérbeadása, illetve kapacitásának bérmunkával való lekötése az egész szezonra a felszámolás végső céljának, a cég hitelezőinek érdekében történő optimális értékesítésének megvalósulását tenné lehetetlenné, mivel egyetlen potenciális vevő sem érdekelt abban, hogy olyan termelőberendezést vásároljon, amelynek működtetésében egy egész esztendeig akadályoztatva van. Ilyen szerződéseket csak az értékesítési kísérlet sikertelensége esetén lehet megkötni, ami - jellegénél fogva - március 4-én vagy azt követően már nincs elkésve. Összefoglalva: a képviselő urak által felvetett kérdésre válaszom az, hogy azoknak a termékeknek a vonatkozásában, ahol halaszthatatlan, a lehetőségek függvényében a felszámoló a termeltetési szerződések megkötését még ebben a hónapban elintézi. A bérmunkaügyletre a felszámoló március 4-e után az értékesítés esetleges eredménytelensége alapján tud döntést hozni. Kérem, hogy ezt a választ szíveskedjenek tudomásul venni. (Taps.)