Tartalom Előző Következő

PINTÉR JÓZSEF (Kisgazda): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1992. évi XXXII. törvény szabályozza az életüktől és szabadságuktól politikai okokból megfosztott személyek kárpótlását. Szíveskedjen megengedni, hogy a következő megjegyzésekben a paragrafusoktól és a bekezdésektől eltekintsek, mert az a rádióhallgatókat és a televíziónézőket nemigen érdekli; egyébként az irományomban ezt részletesen leírtam, az államtitkár úrnak ismerete van róla. A törvény úgy rendelkezik, hogy azokat a kárpótoltakat, akiket ebbe a kategóriába sorolnak, ha kárpótlási jegyet veszek igénybe, 11000 forint értékű alapösszeg illeti meg. A törvény felhatalmazta a Kormányt arra, hogy akik életjáradékot kívánnak igénybe venni, azok részére az állami költségvetés előirányzatán belül állapítsák meg az alapösszeget. Ezt a Kormány először 5000 forintban állapította meg ideiglenes jelleggel 92-ben, majd később felemelte ezt az alapösszeget 7000 forintra, és 92-ben ezt a 7000 forintos alapösszeget fizették ki az életjáradékban részesülőknek. Gyakorlatilag már ekkor, 92-ben különbség mutatkozik a kárpótlási jegy alapösszege és az életjáradék között. 1993-ban azonban a Kormány úgy rendelkezett, hogy felemeli az életjáradékot a kárpótlási jeggyel azonos alapösszegre, 11 ezer forintos értékre. Kérdésem az az államtitkár úrhoz, hogy miért kellett különbséget tenni a kárpótoltak esetében, hogy akik kárpótlási jegyet kaptak, azok egy magasabb összegű értékpapírral rendelkeznek, szemben azokkal, akik életjáradékban részesültek. Mi indokolta ezt a különbséget? Miután ilyen hullámzás következett be az életjáradék esetében, hogy először 5000 forintban, majd később 7000 forintban állapították meg az alapösszeget és a végén, 93-ban 11 000 forint összegű, a kárpótlási jegy értékével azonos összegű értékmegállapítás történt, nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy ez a hullámzás egy degressziót fog létrehozni? És miután 40000 állampolgár kérte a kárpótlás életjáradékban történő folyósítását, bizonytalanságban vannak az állampolgárok, és azt várnák, hogy az államtitkár úr erősítse meg azt, hogy nem történik kevesebb összegű életjáradék-folyósítás, netán egy következő időszakban ennek egy módosítása is be fog következni. Miután ezek az állampolgárok idősek, kenyerük javát már elfogyasztották, szeretnék, ha a hátralévő időben ezen úton-módon is, a kárpótlás során, az életjáradék-fizetés tekintetében nyugodt életet biztosíthatnának maguknak, és nem kellene bizonytalanságban élniük. Kérem államtitkár úr szíves válaszát, ami reményeim szerint megnyugtató lesz. Köszönöm szíves türelmüket.