DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Képviselő Úr! Javaslata nem ismeretlen a minisztérium előtt, mivel időről időre felvetődik az az igény, hogy engedélyezzük a tehergépkocsik, traktorok lassú járművé alakítását, illetve lassú járműként való üzemeltetését. A motivációk különbözőek. Van, mikor az a motiváció, hogy ne kelljen vezetői engedélyt szerezni, más esetekben pedig az, hogy ne kelljen gépjárműadót fizetni. Mind a két motiváció igen tiszteletreméltó. A képviselő úr által úgynevezett gyors járműnek nevezett tehergépjárművek a közlekedési hatósági eljárásban azonban tehergépkocsi járműfajta megjelöléssel szerepelnek. Az európai gyakorlathoz igazodó hazai szabályozásunk szerint lassú járműnek pedig azok a járművek minősülnek, amelyek mezőgazdasági munkák végzésére alkalmasak, terepjáró kivitelűek, és végsebességük nem haladja meg a 25 km/órát. Szabályozásunk szerint az egyes gépjárműfajtákat utólagos beavatkozással megváltoztatni nem lehet. Ennek indokoltságát éppen a szóban forgó tehergépjármű lassú járművé történő átalakítása kapcsán világítom meg. Így például a tehergépkocsi végsebességének lényeges csökkentésével nem egy másik járműfajta, hanem csak egy korlátozottan használható tehergépkocsi, tehát egy rossz tehergépkocsi jön létre. Mindebből következik: az üzemeltetés során az ilyen jármű a közúti forgalomban közlekedésbiztonsági szempontból megtévesztő és ezért veszélyes, mivel a jelzése ugyan lassú jármű, de a forgalom résztvevői számára tehergépkocsiként jelenik meg. Másodsorban a kényszerű műszaki beavatkozás miatt környezetszennyező - általában magas motorfordulat, alacsony sebesség -, magas üzemanyag-felhasználású, tehát gazdaságtalan. Megjegyzem, hogy a képviselő úr javaslatával ellentétben az sem megoldás, hogy meghatározott célokat és távolságokat jelöljünk ki az általunk üzemeltetett járművek közlekedtetésére. Egyrészt ezen előírások betartásának ellenőrzése lehetetlen lenne, másrészt ilyen megkülönböztetést a KRESZ nem ismer, és a nemzetközi gyakorlattal is ellentétes. Összegezve tehát: a kérdésben felvetett probléma megoldására a műszaki, illetve forgalmi szabályozás megváltoztatása nem járható út. Ezen túlmenően el kell mondanom azt is, hogy a képviselő úr helyzetmegítélése több téves információn is alapul, így például nem adtunk ki kezdetben és azóta sem átalakított tehergépkocsikra lassú jármű jelzést. Majdnem tíz éve talán mintegy 150-200 jármű esetében előfordult ugyan ilyen jellegű törvénysértés, de ezt felszámoltuk, és a jogtalanul kiadott engedélyeket bevontuk. A szabályozást a gépjárműadó-bevétel elmaradása sem motiválja, hiszen sem a leselejtezett, sem a lassú jármű nem adóköteles. Csak ismételni tudom, hogy a szabályozás legfontosabb szempontja minden esetben a közlekedés biztonságának szem előtt tartása. Végül is nem olcsó megoldás a kistermelő számára a kiselejtezett jármű átalakítása és ismételt forgalomba állítása sem. Számolni kell ugyanis a felmerülő magas műszaki átalakítási költségekkel, a biztonsági követelmények miatti többletráfordításokkal és a már említett magasabb üzemeltetési költségekkel. Álláspontunk tehát az, hogy a képviselő úr javaslata nem járható út, így más megoldást kell keresni az alakulóban levő kisgazdaságok gépesítésére. Kormányzati szinten - egyetértve a kisgazdaságok támogatásával - napirenden szerepel, a már ismert lehetőségeken túl, a mezőgazdasági tevékenység végzésére és bizonyos szállítási feladatok ellátására alkalmas gépi berendezések beszerzése esetén a vámtételek mérséklése. Ez az út, és javaslom, hogy ebbe az irányba befolyásolja a választókat, illetve az ebben érdekelteket a képviselő úr. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)