DR. SZABÓ TAMÁS tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tegnap napirend előtt szót kért Zacsek Gyula képviselő úr, s erre szeretnék reagálni. Megvizsgáltattam állításait a Budapesti Közért privatizációjával kapcsolatban, mert önök megtapasztalhatták: egyik oldalról nem vagyok hajlandó túllépni olyan dolgokon, amelyek helyteleníthetők, másik oldalról nem állhatom meg szó nélkül azt, ha torz állításokkal riogatják az embereket. Sokféle vád és kritika ért már a privatizáció kapcsán, de új szín a palettán Zacsek Gyula képviselő úr tegnapi vádja, mely szerint a Budapesti Közért Részvénytársaság részvényeinek 50% plusz egy szavazati hányadát 400%-os árfolyamon, tehát a kikiáltási ár négyszereséért elkótyavetyéltük. Úgy emlékszem, ilyen magas árfolyamon még nem adtunk el semmit, de ezek szerint most a vevő nem tetszik a képviselő úrnak. Nyilvános pályázatokon pedig - ami a Kormány és a Kormány tulajdonosi szervezetei számára a törvények és a Vagyonpolitikai Irányelvek szerint kötelező - mindenki részt vehet, aki megfelel a pályázati kiírásnak. Nehéz vitatkozni a képviselő úr állításaival, mivel azok pontatlanok, féligazságokat tartalmaznak, és elsősorban érzelmi oldalról közelítik meg a kérdést, illetve előítéleteken alapulnak. Ezzel szemben legcélszerűbbnek a száraz tények és a számok felsorolását tartom. A Budapesti Közért Részvénytársaság részvényeinek értékesítésére benyújtott pályázatok tenderbontása 1993. december 20-án volt. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa február 2-án tárgyalta a pályázatokat, melynek kapcsán úgy döntött, hogy a hat pályázótól javító ajánlatot kell kérni. 1994. február 23-án azoknak a javító ajánlatoknak a benyújtása és felbontása történt, melyeket február 11-én a hat pályázó számára kiküldött az ÁVÜ. Ezek között szerepelt a képviselő úr által említett Varihold Kft. is. A kiegészítő információknak és az ár javítására vonatkozó felszólításnak éppen az volt a célja, hogy az ÁVÜ Igazgatótanácsa teljes körű információk alapján dönthessen, és lehetőleg - figyelemmel a nagy érdeklődésre - jobb árat érjen el. Február 23-án reggel a rádióban elhangzott információ, mely szerint az első ajánlatok között is szerepeltek olyanok, amelyek meghaladták a névérték 300%- át, nem ronthatták, sőt esetleg javították a magyar pályázók esélyeit és helyzetét, mivel - sajnos - nem ők voltak azok, akik az első fordulóban is már 300% fölött tettek ajánlatot, így ez az információ elsősorban nekik lehetett hasznos, bár nem ilyen szándékkal hangzott el. (10.10) Az ÁVÜ a pályázatok tartalmát természetesen üzleti titokként kezeli, de nem az ÁVÜ kötelezett a titoktartásra, hanem a pályázók. Az igazgatótanács döntése után a konkrét név és számok nélkül elhangzott információ nem tekinthető titoksértésnek, csupán tájékoztatásnak. A privatizációs jogszabályok, a gyakorlat ismeretének hiányát mutatja a képviselő úr azon megjegyzése, hogy miként lehetett a 24 üzlettel rendelkező cég meghirdetett névértéke 300 millió Ft. A Budapesti Közért Részvénytársaság jegyzett tőkéjének értéke 610 millióFt a hivatalos vagyonértékelés alapján. Ennek 50% plusz egy szavazatát képviselő részvénycsomagot hirdetett meg az ÁVÜ, ami pontosan 305 millió Ft. A pályázati kiírásban rögzítették, hogy 150%- os árfolyam alatt pályázatot nem fogadnak be, ami azt bi zonyítja, hogy az ÁVÜ tisztában volt a hálózat értékével. Ennél az értéknél azonban figyelembe kell venni, hogy a 24 üzletből 18 nem a társaság tulajdona, hanem csupán bérleti jog, és a megajánlott csomagban például a Batthyány téri ABC Áruház esetében csak a használati díj szerepel a vagyonértékelésben, mivel az épület a fővárosi önkormányzat tulajdona. Bár az értéke valóban több száz millió forint, azt a nyertes pályázónak külön meg kell vennie, ha akarja, a fővárosi önkormányzattól. Ebből a szempontból a képviselő úr számítása pontatlan. A pályázatok elbírálásánál az Állami Vagyonügynökségnek egyszerre több szempontot kell figyelembe vennie. Ezek között lényeges a kárpótlási jegyek piacának karbantartása is, a kárpótlási jeggyel történő fizetés ösztönzése. A szabályok szerint erre minden Magyarországon bejegyzett cégnek lehetősége van, így mindazon pályázóknak is, akik a Budapesti Közért Részvénytársaságra pályáztak. A kárpótlási jegyet egyébként az Állami Vagyonügynökség ma 150,1%-on köteles elfogadni - úgy gondolom, ez is új információ a képviselő úr számára. A nyertes pályázó egyébként vállalta, hogy a kárpótlási jegyeket hivatalos úton, az értéktőzsdén vásárolja meg. A pályázat elbírálásánál az ÁVÜ Igazgatótanácsa sok szempontot mérlegelt. A döntés mellett szólt, hogy a nyertes cég nemzetközileg is jegyzett, elismert szakmai társaság, amely hazájában 80 nagyméretű szupermarketet, bevásárlóközpontot üzemeltet, éves forgalma nagyobb, mint a legnagyobb magyar kereskedelmi szervezeteké. Tőkeerejénél fogva garanciát jelent a megvásárolt Rt. olyan színvonalú működtetésére, hogy versenytársa lehessen a már hazánkban működő és elismert színvonalat jelentő hálózatoknak. A társas ág garanciát vállalt a tőkeemelésre, a műszaki fejlesztésre, és arra, hogy saját hazájában működő hálózatába a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek számára exportlehetőséget nyújt. Vállalta a dolgozók foglalkoztatását és kereseti viszonyaik megfelelő szinten tartását. Úgy gondolom, a fentiek figyelembevételével az ÁVÜ Igazgatótanácsa a Budapesti Közért Részvénytársaság privatizációs pályázatának elbírálásakor olyan döntést hozott, amely egyszerre szolgálja az ország lakosságának és természetesen az ország gazdaságának érdekeit. Végül szeretnék egy megjegyzést tenni arra a kedvenc szlogenre, hogy külföldiek részére kiárusítások történnek Magyarországon. Ezzel kapcsolatban két tényt szeretnék rögzíteni. Az egyik az, hogy azoknak az erőfeszítéseknek a hatására, amelyeket a Kormány tett, és amelyekkel az emberek élnek, mint lehetőséggel - az egzisztenciahitel feltételei, a munkavállalói résztulajdonosi program lehetőségei, a lízingkonstrukciók lehetőségei és a kárpótlási jegyek felhasználása a magánosítás során - a joggal aggodalomra okot adó 10% körüli nagyságrendről, ami 1990-ben volt a hazai tulajdonszerzések tekintetében - több mint kétharmadra nőtt a magyarok vásárlása. Ugyanakkor a külfölditőke-beáramlás, ami egyedül garanciája annak, hogy a magyar feldolgozóipar és a gazdaság egésze gyorsan modernizálódjon, hogy munkahelyek legyenek, hogy értékes termékeket állítsanak elő, és ennek révén az emberek jobban keressenek, ez nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt időszakban. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)