DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKgP): Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az 1991. évi XXV. számú első kárpótlási törvény 21. �-a értelmében a kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jeggyel a törvényben és a végrehajtási utasításban meghatározott eljárás útján termőföldet szerezhet. A kapott, megbízható információim szerint gyakorta megtörtént és megtörténik, hogy az ország termőföldjeit - az érintett jogszabályok rendelkezéseit kijátszva - nem a kárpótlási jegy jogosultjai szerzik meg, sőt az osztrák-magyar határ melletti magyar termőföldeket osztrák állampolgárok is felvásárolják. Az osztrák területen fekvő ingatlanaikat parlagon hagyják, felveszik ott az ezért járó támogatást, és a magyar államterületen megszerzett termőföldeken jóval olcsóbban termelnek. A háttérben meghúzódó jogi konstrukció a következő: A kárpótlási jegy jogosultja a 104/1991. kormányrendelet 29. �-a szerint közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal meghatalmazást adhat másnak, így külföldieknek is, hogy a meghatalmazott a jogosult kárpótlási jegyével és annak nevében licitáljon; a megbízott a kárpótlási jegy értékét a jogosultnak egy színleges adásvételi szerződéssel megtéríti, és így a termőföldet megszerzi. Ekként a nem jogosult és külföldi személy is termőföldhöz juthat. Megkezdődött tehát a termőföld kiárusítása, holott a ma hatályban levő devizajogszabályok értelmében külföldi csak szigorú feltételű devizahatósági engedély alapján vásárolhat Magyarországon bármiféle ingatlant. A termőföldről szóló törvény - ebben a pillanatban csak a javaslata áll még rendelkezésünkre - 9. �-a szerint a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis; a Polgári Törvénykönyv 202. �-ának (2) bekezdése és a 207. � (4) bekezdése a jogszabályba ütköző szerződést szintén semmisnek nyilvánítja. (14.30) A semmisség miatt érvénytelen szerződés esetében pedig a szerződés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Kérdéseim: kapott-e tájékoztatást az államtitkár úr a földügyekben eljáró vagy más szervektől a kárpótlási jegyekkel elkövetett, ismertetett visszaélésekről? Ha igen, milyen intézkedéseket szándékozik tenni a viszszásságok felszámolására? Megtörtént-e a semmis szerződések érvénytelenségének megállapítása és a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása? Álláspontom szerint a jogszabály-ellenesen kialakult gyakorlat, a mögöttes, törvénysértő eljárás látszólagossá teszi a termőföldről szóló törvény céljaként kiemelt, versenyképes mezőgazdasági termelés folytatásának lehetőségét, és a parasztságot az őt megillető kárpótlástól megfosztja. Köszönöm szépen.